Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 3

Találatok


Felszabadulásunk harmincadik évfordulójáról a Magyar Pedagógiai Társaság szakosztályai és tagozatai méltóképpen megemlékeztek. Titkárságunk javaslatára elnökségünk úgy határozott, hogy az ünnepi évben adjon ki a Társaság olyan tanulmánykötetet, mely hűen tájékoztat az elmúlt három évtized pedagógiai erőfeszítéseiről és eredményeiről. A gyűjtemény ne csak megemlékezzék azokról, akik a korszakot végigélték, hanem nyújtson eligazítást is azoknak, akik később nőttek bele, vagy most kezdik meg hivatásuk gyakorlását. A mű rendeltetésének ilyen megfogalmazása ellenére sem gondolhattunk arra, hogy felkért szerkesztőink kritikailag értékeljék az elmúlt három évtized pedagógiájának történetét, és valamennyi jelentősebb törekvés bemutatására vállalkozzanak. Lehetőségeink ismeretében és azok határai között készíthették el olyan társasági kötet tervét, melynek tanulmányozása a tiszteletreméltó múltbeli erőfeszítések jobb megértéséhez vezet, egyben további, elmélyedőbb vizsgálatokra serkent. így kezdődött meg a gyűjteménybe bekerülő tanulmányok kiválogatása olyan munkákból, amelyeket Társaságunk mai - jelenleg is élő - tagjai, mint történetileg és saját egész munkásságuk szempontjából jellemzőket ajánlottak fel. A már nem élők munkáiból a szerkesztők válogattak. A közölt - válogatott - bibliográfia további tájékozódást tesz lehetővé …
Tovább a műhöz
Felszabadulás és örökség. Harc az iskola demokratikus reformjáért 1945 tavasza népünk történetének legnagyobb fordulatát hozta meg: a szovjet hadsereg felszabadította hazánkat a német fasiszták uralma alól, és megsemmisítette a kizsákmányoló osztályok fegyveres erőit, államhatalmát. Az ellenforradalmi rendszer összeomlásával megnyílt előttünk a független, szabad fejlődés útja. Népünk a munkásosztály élcsapatának vezetésével, a Szovjetunió baráti támogatásával néhány esztendő harcainak, forradalmi átalakulásainak eredményeképpen a szocializmus építésének útjára lépett. Az új magyar állam megteremtésével, az ország társadalmi és gazdasági rendjének népi demokratikus átszervezésével nagyarányú kultúrforradalom bontakozott ki, melynek során megváltozott köznevelésünk tartalma és szervezeti formája. A negyedszázados ellenforradalmi rendszer uralkodó kultúráját a népellenesség, a sovinizmus és revizionizmus, a nemzeti fennhéjázás („kultúrfölény” hirdetése és fajelmélet), a klerikalizmus szelleme, a marxizmus elleni harc jellemezte. A köznevelés intézményeit is ez hatolta át, meghatározva a burzsoá-fasiszta nevelés célját, feladatait, tartalmát — ifjúságunk tudatát és magatartását. A Horthy-Magyarország nevelésügye is, mint az osztályharc intenzív területe, az uralkodó rend megszilárdítását szolgálta. Az eötvösi hagyományt, a liberális …
Tovább a műhöz
A neveléstörténeti írásoknak - ritka kivétellel - jellemző vonása, hogy mintegy megállnak az iskola, a különböző oktatási-nevelési intézmények. kapujánál. Bemutatják a kort jellemző társadalmi-gazdasági körülményeket, az oktató-nevelő munkát meghatározó eszmetörténeti mozzanatokat, vázolják a követelményeket, amelyeket különböző társadalmi erők az intézmények elé állítanak, de a falakon belül folyó élet bemutatására ritkán és akkor is inkább epizodikusán térnek ki. Nagyjában-egészében hasonló a helyzet óvodatörténeti irodalmunkban is, jóllehet a legelső hazai kezdemények sem nyúlnak másfél évszázadnál sokkal távolabbi múltba. Budán a Krisztinavárosban, édesanyja Mikó utcai házában 1828. június 1-én nyitotta meg csendben Brunszvik Mária Terézia grófnő első, kisgyermekeknek szánt nevelőintézményét, ahogy a neveléstörténet számon tartja, az első magyarországi óvodát. 1829. március 9-én kezdte meg működését a következő hasonló rendeltetésű intézmény a budai Felsővárosban, immár előkelő közönség részvételével. Tíz nappal később került sor a lipótvárosi, majd június 13-án a vízivárosi intézet megnyitására. A vidéki városok közül Besztercebánya és Pozsony után 1832. november 1-én Nagyszombat követte a példát. A neveléstörténet helyesen ítél. Valóban új, jelentőségében máig növekvő nevelőintézmény, az óvoda …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 3