Keresés
Összes találat megjelenítve : 1
Összes találat megjelenítve : 1
Találatok
Ez a könyv egy olyan építési megoldást mutat be, amely a tengerentúlon annyira általános, mint Közép-Európában a téglaház-, illetve kőházépítés. A nyugati társadalmakban, és ez különösen jellemző Észak-Amerikára, a lakóház az esetek nagy többségében az építtetőnek nem egész életére, hanem arra az időre és úgy épül, ahogy azt életvitele, a család nagysága és a családtagok megoszlása éppen igényli. Lakásuk megépítésekor tulajdonosaik tudják, hogy tizenöthuszonöt év múlva új lakásba fognak költözni. Ezt a mozgást indokolhatja a gyermekek felnövése és a gazdasági körülmények is, hiszen a munkalehetőségek sokszor más-más városban jobbak. A fiatalok általában kisebb lakásokat bérelnek, és a családalapítás része a nagyobb, esetleg magántulajdonú családi ház megszerzése, ahol felnevelik majd gyermekeiket. A gyermekek 18...21 éves korukra önálló életet kezdenek - a kollégiumban vagy munkahelyükhöz közeli lakóhelyen -, így a korábbi nagy ház kiürül, ilyenkor szoktak a szülők kisebb házba költözni; ez az, amelyet a hátralevő évekre már véglegesnek tekintenek. Egy vagy két vendégszoba
természetesen ezekben is van, hogy a hazalátogató gyermekeket és unokákat fogadni tudják. Másik szempont, hogy bizonyos társadalmi státuszt is szimbolizál az ember lakóhelye. Ebből adódóan a jobb módú családok idővel modernebb, szebb, jobb, divatosabb helyen lévő …
Tovább a műhöz