Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
A "bűnös, liberális Budapest" községi iskolái államosításának kísérlete 1919-1920-ban
- Donáth Péter
- 2022
Mára szinte teljesen elfeledett, a „kereszténynemzeti kurzus ” fővárosi iskolákkal kapcsolatos kormányzati terveinek és Imre Sándor egykori megbízott miniszter/adminisztratív államtitkár, majd Huszár Károly és Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszterek kezdeményező szerepének megismerése és megítélése szempontjából egyaránt releváns történetet ajánlunk olvasóink figyelmébe. Szakmai körökben köztudott, hogy a Tanácsköztársaság az ifjúság „forradalmasításának” érdekében és reményében az ország valamennyi iskoláját államosította, s a vallásoktatást, a klerikus pedagógusokat, valamint a nacionalizmussal azonosított hazafias nevelést néhány hétre kiszorította az iskolák túlnyomó többségéből. Az már kevésbé ismert, hogy az általános államosításból kihagyták a budapesti községi iskolákat. Az általuk elvárt politikai-világnézeti célok szempontjából ugyanis jó kezekben látták azokat a megbízható fővárosi elvtársaik irányítása alatt. Ennek sajátos ellenreakciójaként a korai ellenforradalmi korszakban fennen hangoztatott „ keresztény-nemzeti kurzus ” - mely az egyházaknak és községeknek, magánosoknak stb. visszaadta azok iskoláit - a „vörös rongyokba öltözött”, „liberális” Budapest iskoláinak állami kezelésbe vételét, „államosítását” kezdeményezte. Minisztériumi tanácskozások során készítették elő a nemzetgyűlés …
Tovább a műhöz
„Hűség a megpróbáltatásban” címmel tartottam előadást 2010-ben Baján, az Eötvös József Tanítóképző Főiskola tudományos konferenciáján, a bajai állami tanítóképző tanárainak
szerb megszállás alatti helytállásáról. A kutatást tovább folytattam, s immár öt levéltár anyagainak és egyéb források, szakmunkák felhasználásával kismonográfiában adhatok számot egykori bajai kollégáink tiszteletre- és társadalmi emlékezetre méltó küzdelméről, „kálváriajárásáról” a bajai magyar állami tanítóképző- és képzés fenntartásáért a szerb megszállás alatt és nyomán. A magyar állami tanítóképzés történetében egyedülállóan úgy tartották fenn – a már akkor közel félévszázados múlttal és nagy elismertséggel bíró – intézményüket, úgy képeztek pedagógusokat a magyar és az akkor alakult délszláv állam számára, hogy ehhez 1919 júliusától 1921 augusztusáig egyik államtól sem kaptak semmiféle támogatást. A 100. évforduló körül egymásnak feszülő nemzeti elfogultságok idején különösen fontosnak érzem, hogy kiegyensúlyozott, a korabeli aktorok motivációit korrektül felidéző, egyszersmind a történelmi kataklizmát elszenvedő „kisemberek” iránt is empatikus leírást adjunk a történtekről. Dokumentatív elbeszélő módszerrel elválasztva a forrásközlést és értelmezést, lehetőséget adva az olvasónak arra, hogy a szerző gondolatmenetét, …
Tovább a műhöz
„A nemzetnevelés-elmélet” atyjaként, a Dunamelléki Református
Egyházkerület oktató-nevelőmunkáját irányítóként, egyetemi tanárként
ismert Imre Sándor (1877-1945) átfogó művelődéspolitikai elképzeléssel rendelkező pedagógus volt. A kötet művelődéspolitikai elképzeléseinek
kialakulását vizsgálja s azt, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban ügyvivő miniszterként, államtitkárként módja volt megtapasztalni: a politikai-gazdasági-társadalmi realitások, az egymást váltó, intoleráns rendszerek milyen korlátok közé szorították az átfogó reformok magas beosztású szorgalmazóját is. Minisztériumi szereplése külső előadóként 1916 augusztusában gr. Klebelsberg Kuno államtitkársága idején kezdődött. Majd a miniszterként oda visszatért Klebelsberg gróf döntésével ért véget 1922. szeptember 18-án, ami nem gátolta a későbbiekben professzorként tevékenykedő pedagógust abban, hogy véleményt nyilvánítson művelődéspolitikai kérdésekben. 1943–1944-ben az Országos Közoktatási Tanács alelnökeként tevékenykedett. Imre Sándor a nemzeti egység, és – az elkerülhetetlen természeti és társadalmi kihívások kezelésére képes – innovatív, autonóm személyiségek nevelését szolgáló konszenzuális művelődéspolitika fáradhatatlan robotosa volt. Meggyőződéses híve a közoktatás, a közszolgálat párt- és felekezeti semlegességének, s az egyetemi …
Tovább a műhöz