Keresés
Összes találat megjelenítve : 1
Összes találat megjelenítve : 1
Találatok
Valamely ítélet logikai bizonyossága nem önmagában van, hanem abban a menetben, amellyel más igazságokból kikövetkeztettük. így pl. a matematika tételeinek igazságértéke azon a logikai exaktságon nyugszik, amellyel más tételekből levezethetők. Vannak azonban olyan ítéleteink, amelyeknek egyenesen nincsen módszeres kialakulásuk, hanem érvényességüket kizárólag önmagukban bírják. Ezek az intuitív igazságok. Logikai ítéleteinket tudatosan mi alkotjuk meg, az intuitív meglátások azonban minden akarattól függetlenek és míg az előzők gondolati érvénnyel bírnak, az utóbbiaknak mintegy pszichikai bizonyosságuk van. Az intuitív igazságok vakító felvillanások az emberi lélek irracionális mélységeiben, amely felvillanások, minden módszeres kialakulás hiján, teljes kongruenciával többé fel nem idézhetők és így a pillanattal együtt elenyésznek. Azonban erre a pillanatra, úgy érezzük, közelebb jutottunk a dolgok lényegéhez, mint amilyen közelséget köztünk és a valóság között a legszigorúbb matematicizmus valaha is létre tud hozni. A gondolkodásnak ezt az ellentétét érezzük ki az exakt természettudományos módszer és a metafizika nagy szintéziseinek az eltéréseiből. Az exakt tudományok logikai ereje és a metafizika élményszerűsége kerülnek szembe egymással ebben a felosztásban. Azonban az emberi gondolatoknak ez a tagozódottsága csak azoknak objektív formájukban van meg, …
Tovább a műhöz