Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 5

Találatok


Tizenkét éve múlt, midőn a hasonczimü mű, mely az első nagyobb szabású népszerű földrajzi munka volt hazai irodalmunkban, ugyanezen czég kiadásában három vaskos kötetben megjelent. Akkor e mű Hellwald Frigyes német földrajzi iró hason irányú munkájának átdolgozásaként jelöltetett meg s jelentékeny részben valóban az is volt. Az első két kötetet dr. Toldy László, az utolsó harmadikat alulírott készítették s az úttörő vállalathoz a rendszeres magyar földrajzi irodalom megalkotója, dr. Hunfalvy János egyetemi tanár irt előszót. A jelen uj kiadás nem a régi átdolgozása többé, hanem egészen uj munka, melynek Hellwald Frigyes művével csak történeti összefüggése van s igy a német iró nevét sem viselheti többé czimében. Teljesen megokolt ez a változtatás, ha csak egy pillantást vetünk is az első kiadás megjelenése óta lefolyt 12 év alatt történt eseményekre, a mennyiben azok a föld felületének politikai megoszlására, valamint a földrajzi és népismei tudományok fejlődésére vonatkoznak. Nem nagyítás azt állítanunk, hogy mind a három szempontból oly gyökeres átalakulások történtek ezen aránylag rövid idő alatt, melyek még egy nem szakképzett, de általános műveltséggel bíró közönség igényeihez alkalmazott műnél is csak a teljes átdolgozást engedik meg, nem pedig kisebb-nagyobb pótlásokat és javításokat. Leginkább ismeretes minden művelt egyén előtt az a …
Tovább a műhöz
Földrészünket Gibraltárnál egy 13 km. széles tengersáv választja el Afrikától, s Túnisz és Sziczília közt sem nagyobb a távolság 150 km.-nél, úgy hogy tiszta időben szabad szemmel is egészen jól ki lehet venni a túlsó partokat; de már a görög szigetek végső nyúlványai és Egyiptom északi partjai közt egy teljesen szigetnélküli mély tenger terűl el. Mai közlekedési eszközeinkkel 29 óra alatt érünk Marseilleből Algírba, arra pedig három nap elegendő, hogy Brindiziből eljussunk a Szuez-csatorna északi torkolatához. Már a régi rómaiak úgy találták, hogy Karthágó nagyon közel van Kómához és meg sem nyugodtak addig, míg ezt az alkalmatlan «szomszédok el nem távolították a közeliikből; a Földközi-tenger keleti részében pedig, tudjuk, a görög és egyiptomi világ közt már a legsötétebb ó-korban kezdődött meg az érintkezés és sok századon keresztül szakadatlanúl fennállott. Mind ennek ellenére, Afrika belsejének, de még csak a partjainak kikutatása is lassan haladt előre, s még napjainkban is egészen a Földközitengerig és a Nílus völgyéig nyúlnak azok a területek, a melyek a földrajzi tudományra részleteiben még teljesen ismeretlenek. Ennek az okait nem kell hosszasan kutatnunk. Bármikép vélekedjünk ugyanis azokról a változásokról, a melyeken Észak-Afrika éghajlata és a mívelődés iránti fogékonysága az ó-kor óta netán keresztül ment: az az egy bizonyos, …
Tovább a műhöz
Az a földrész, melyet a legtöbb európai néppel közösen mi magyarok is őseink hazájának tartunk, a hova a biblia és a tudományos világ az emberiség bölcsőjét helyezte, területre a legnagyobb, népességre a legsűrűbb, tájképi érdekességekben a leggazdagabb s történeti szempontból a legcsodálatosabb valamennyi között. Nagyobb, mint az ó-világ két más földrésze, Európa és Afrika, együttvéve; tisztán keleti országaiban a jelenleg élő emberi nemnek közel fele része található; hatalmas folyói versenyeznek a legnagyobbakkal; hófedte tetői páratlanok a világon ; magasabb hegy, nagyobb síkság nincs sehol, s népeinek története, bár aránylag kevéssé ismeretes, a mesés őskorba nyúlik vissza, tiszteletet ébresztve maga iránt. Ma igen kevés jelentősége van a világegyetemben az óriási föld népének; az európai népek gyarmatain kivül csak a napjainkban mesés gyorsasággal megifjodott .Japán mutat figyelemreméltó törekvéseket; azonban önkéntelenül érezzük, hogy Európa mellett — az új amerikai társadalomtól eltekintve — csak Kelet-Ázsiában van még nagyfontosságú néptelep; érezzük, hogy ez a kolosszus, mely most újból megmozdúlt, jelentékeny szerepet fog játszani. Mind a mellett Ázsiát csak napjainkban kezdjük valósággal ismerni; sőt kétségtelen, hogy jelenleg a sarkvidéken kívül ez a legismeretlenebb világrész. Nemcsak a részleteket, de nagy területeket tekintve is. …
Tovább a műhöz
Európa a legnevezetesebb világrész. Itt laknak a legműveltebb népek, a világtörténelem eseményeinek nagy része ezen a földön történt s innen terjedt szét s terjed nagyrészt mai nap is a civilisatio a földteke minden részére, melyben csak a régi keletázsiai művelődés b az egészen új északamerikai versenyezhet némileg vele. De ha a múlt s jelen nagy eseményei nem tennék is e földrészt oly fontossá, nevezetes lenne azért, mert mi is itt lakunk s mert e terület lakói általában legközelebbi ismerőseinkhez tartoznak. Őszintén meg kell vallanunk, hogy tisztán ez az érdeklődés okozza azt, hogy Európát a világrészek közé számítjuk. Földrajzi tekintetben szigorúan véve, nincs jogunk hozzá. Európa tulajdonkép Ázsiának nyugatra terjedő nagy félszigete s Afrikától is csak a keskeny gibraltári szoros, a régi Hereules-oszlopok, választják el. Általában az ó világ három nagy területe földrajzi szempontból egy egészet képez, még a látszólag önálló Afrikát is összeköti Ázsiával a szuezi földszoros. Európa s Ázsia között még szorosabb a kapocs. A földrajzírók megállapították ugyan a határt az éjszakról délre nyúló Ural hegység ormóján, részben pedig a mellette levő nagy mélyedésben, de e határ egészen mesterséges s nem a természet szabta meg. Az e vidéken lakó emberek életmódjában s jellegében sem lehet észrevehető különbséget találni az Uralhegy nyugati, …
Tovább a műhöz
A Föld és népe című nagyobb terjedelmű illusztrált népies földrajzi műből, melynek első kiadását a Méhner Vilmos-féle könyvkiadó czég már 25 évvel ezelőtt megkezdette, a jelen kötetben adjuk ki a második teljesen újból írt kiadásnak bezáró részét. Az a nagy érdeklődés, melyet olvasóközönségünk e mű iránt tanúsított, arra ösztönzött bennünket, hogy a második kiadást tetemesen nagyobb s a közszükségletnek megfelelőbb átdolgozásban adjuk ki. így lett a korábbi három kötetű műből jelenleg öt vaskos kötetből álló gyűjtemény, melynek négy első kötete az idegen országokat és népeket ismerteti, a jelenlegi pedig kizárólag Magyarország földjét és népét tárgyalja. Hazánk régibb és újabb leírásai mellett éreztük mindnyájan egy, középterjedelmü népies nyelven írt s illusztrált műnek hiányát. Hogy ezt a hazafias feladatot minél jobban valósíthassuk meg, elhatározta a szerző és kiadó, hogy a nagy honismertető mű egyes részeinek feldolgozására a legkiválóbb szakerők közreműködését kéri ki. így sikerült a czímlapon felsorolt 26 kiváló szakerő közreműködését megnyerni, kiknek munkáit a tartalomjegyzék egyenkint feltünteti, s a mellett közel félezer képet gyűjteni össze, hogy a művelt magyar közönség kezébe új kézikönyvet adhassunk, mely gyönyörködtetve oktasson, s ismereteket terjesztve éleszsze s tartalmasabbá tegye a hazaszeretet nemes …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 5