Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
A folyóiratok célkitűzései 17. századi megjelenésük óta viszonylag keveset változtak. Továbbra is a kutatóközösségben létrejövő és általa ellenőrzött új ismeretek terjesztésére, a szakmai kommunikáció és vita elősegítésére, a tudomány fontos szereplőinek láthatóvá tételére szerveződő hiteles csatornákká, „kapuőrökké” szeretnének válni; fontos, sőt, megkerülhetetlen hivatkozási ponttá a tudományos közösségen belül. Ha a folyóiratok funkciója nem is, a publikációs környezet folyamatosan és egyre gyorsuló ütemben változott az elmúlt évtizedekben. A kiadói üzletpolitikák, a tudományos teljesítmény mérésében bekövetkezett változások, illetve a technológiai fejlődés, különös tekintettel az internet megjelenésére és elterjedésére, egy, a hagyományostól merőben más digitális kutatási ökoszisztémát eredményeztek. A publikációk, folyóiratok száma oly mértékben megnövekedett, hogy a tudományos kibocsátás már a szakmabeliek számára is nehezen követhető. Egyre nehezebb eldönteni, hogy melyek azok a cikkek, amelyek valóban értékesek, amelyekre érdemes további kutatásokat építeni. Ebben a gyakran átláthatatlan folyóiratbőségben nem elég tudományos folyóiratként működni, annak is kell látszani. A finanszírozó intézmények, a szakmai szervezetek, a szerzők és az olvasók által is egyre világosabban megfogalmazott igény, hogy a szerkesztőségek …
Tovább a műhöz
A tananyag segítséget nyújt a társadalom- és humántudományok információforrásaival most ismerkedő hallgatóknak. Ezt két fő rész biztosítja: elsőként a – társadalom- és humántudományok területén – multidiszciplinárisnak tekinthető adatbázisok bemutatása, majd a második egységben az adott tudományterületek információforrásairól szóló bevezető tájékoztatás. A multidiszciplináris adatbázisok közül a ProQuest, a JStor, a CEEOL és az Arcanum keresőfelületének használatát sajátíthatja el a hallgató. Az egyes adatbázisokban példákon keresztül is megismerhetik a szakirodalmi gyűjtés folyamatának lépéseit. A tananyag második egysége a pedagógia és neveléstudomány, a szociológia, a történelemtudomány, az irodalomtudomány és a pszichológia információforrásait mutatja be. Ezt azonos tematikai bontásban követhetik nyomon előbb a hazai folyóiratok, majd a külföldi folyóiratokból egy rövid válogatás bemutatásán keresztül. A tananyagot az adott szakterületen fontos adatbázisok, könyvtári katalógusok vagy egyéb speciális információforrások használatának bemutatása zárja.
Tovább a műhöz
A szerző által jegyzett munka szakirodalmi adatbázisokkal foglalkozik, ám a megközelítés módját ebben az esetben nem a kiadványtípus jelenti, hanem a társadalom- és a humán tudományi területek, azokon belül pedig az egyes tudományágak. A szerző nem vállalkozhatott a két tudományterület valamennyi ága forrásanyagának teljes feltárására; ez meghaladná a mű átláthatósági kritériumait. Ezért szelektáltan mutatja be azokat a nemzetközi és nemzeti gyűjteményű, szolgáltatási rendszerű szakirodalmi adatbázisokat, amelyeknek elsődleges gyűjtőkörét a társadalom- és a humán tudományok, illetve az általa kijelölt diszciplínák jelentik. A szelekciós szempontokat az is befolyásolta, hogy a különböző tudományágak szakirodalmának, információs forrás-rendszerének adatbázisbeli feltártsága nagyon eltérő szinteket, teljességet mutat, továbbá az is, hogy a kiadvány elsődleges célközönsége számára mely adatbázisok érhetők el, melyekhez rendelkezik hozzáféréssel. E szempontok mentén az írás első részében a humán- és a társadalomtudományok teljességére fókuszáló adatbázisokkal foglalkozik: ProQuest Central szolgáltatás társadalom- és humántudományi kollekcióival; a JStor, elsősorban a felsőoktatási intézmények könyvtáraira fókuszáló gyűjteményével. Ezt követően egy – mind a használat, mind a gyűjtemény gyarapítása szempontjából idehaza meglehetősen …
Tovább a műhöz