Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
Mátyás Flórián Chronica Hungarorum című műve a középkori magyar történelem egyik legfontosabb forrásgyűjteménye, amely három jelentős történeti munkát tesz elérhetővé. A kötet magában foglalja Magister P., IV. Béla király jegyzőjének krónikáját, amely a tatárjárás utáni Magyarország helyzetéről és IV. Béla uralkodásáról ad értékes információkat. Szerepel benne Kézai Simon Gesta Hungarorum című műve is, amely a 13. századi magyar történetírás egyik legfontosabb alkotása, mitikus elemekkel átszőtt dinasztikus történelem. A harmadik fő forrás a híres Chronicon Pictum Vindobonense, vagyis a Képes Krónika, amely nemcsak tartalmával, hanem gazdagon illusztrált miniatúráival is kiemelkedő forrás a középkori magyar történelem és művelődéstörténet számára. Mátyás Flórián nem csupán közreadja e forrásokat, hanem kritikai megjegyzésekkel és tudományos kommentárokkal is ellátja őket. A kiadás során a fennmaradt kéziratokra támaszkodva vizsgálta az eredeti szövegek hitelességét és variánsait. Külön tanulmányban foglalkozik IV. Béla király jegyzőjének kilétével és a mű keletkezési körülményeivel (Disquisitio de aetate Belae regis notarii). Kritikai észrevételei (animadversiones criticae) a szövegek történeti megbízhatóságát elemzik, kiemelve a középkori krónikások sajátos írói módszereit. A kötet 1883-ban jelent meg Lipcsében, ami mutatja, hogy a …
Tovább a műhöz
Mátyás Flórián „Chronica minora” című munkája a magyar történeti források egyik jelentős gyűjteménye, amely a középkori magyar történelem különböző aspektusait tárja fel. A kötet több történeti művet foglal magában, köztük a „Chronicon Posoniense”-t, amely a pozsonyi krónika néven ismert középkori forrás, és a magyar történelem eseményeiről tudósít. Szerepel benne továbbá Rogerius mester „Carmen miserabile” című műve, amely az 1241–42-es tatárjárás pusztításait írja le drámai részletességgel. Mátyás Flórián történészi igényességgel látta el a szövegeket történeti jegyzetekkel („Adnotationes historicae”), amelyek segítik az olvasót a források értelmezésében. A kötet tartalmaz egy háromféle változatban bemutatott magyar fejedelmi és királyi genealógiát („Ducum ac regum Hungariae genealogia triplex”), amely a dinasztiák összefüggéseit mutatja be. Helyet kapott benne Pietro Ransano „Epitome rerum Hungaricarum” című műve is, amely a magyar történelem rövid összefoglalását adja egy itáliai humanista szemszögéből. A szerkesztő emellett egy tudományos értekezést is csatolt a kötethez Szent István király születési évének kérdéséről („Disquisitio de anno natalis S. Stephani regis”), amely a korabeli történettudomány számára fontos kérdéseket vetett fel. Az 1885-ben Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent mű a …
Tovább a műhöz
"Fontes historiae huugaricae domesticos constituunt : I. Scri- ptores rerum hungaricarum, II. praeter alias antiquitatis reliquias Monumenta diplomatica et politica, praecipue seculi XI, XII et XHI-i.
Nos hoc volumine scriptorum antiquissimos proferemus, qui memoriam sanctorum Stephani et Emerici posteris prodiderunt.
Hi sunt anonymi tres ; quorum duo gesta sancti regis, tertius vitam Emerici ducis perscripserunt. Quartus est Hartvicus vel Cart- vicus, qui Legendas S. Stephani regis in unum conflatas et inter- polatas postremo in lucem protulit.
Biographorum sancti regis prior Legendam eius minorem, posterior maiorem confecit. Opus illius integrum, huius extrema parte mutilum superest in duobus duntaxat diversae aetatis codicibus. Hartvici codicum magna suppetit copia..."
Tovább a műhöz