Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 7

Találatok


A jegyzet célja a jogtudomány hatalmas birodalmának madártávlatból történő bemutatása, a jog alapfogalmainak megismertetése, amely képzésünkben egyrészt úgy jelenik meg, mint az általános műveltség egyik komponense, másrészt a szociális munkás, szociálpolitikus hivatásra felkészülés sajátos szakmai ismereteihez igazodó egyik diszciplína szelete. A képzés specifikumát már e megalapozó stúdiumban is érvényre kell juttatnunk, hiszen nyilvánvalóan más "bevezetést” igényel a jogtudományba a leendő jogtudós értelmiségi, akinél a jogászi hivatásra készülődés a hangsúlyos kezdettől fogva, ismét mást a gazdasági élet közgazdaságtan tudományával foglalkozó szereplője, továbbá mást az ember pszichés jelenségeivel foglalkozó lélekbúvár. A szociális munkás, szociálpolitikus pályát választónak tudatában kell lennie saját kompetencia-határaival. Azaz sohasem lesz jogász, perbeli képviseletre, szerződéskötésre nem vállalkozhat, legfeljebb figyelemfelhívó, segítő, vagy éppen vitapartnere lehet a jogászságnak éppúgy, mint a közgazdász vagy pszichológus társadalomnak. Mindemellett tudnia kell milyen jogai és kötelességei vannak, lehetnek a hozzáforduló ügyfelének az ügyes-bajos dolgai, mindennapi ügyintézése során. Röviden szólva mindehhez el kell igazodnia a jog erdejében, tudnia kell, mit tehet az állam a polgáraival, mi történik velük egy bírósági vagy más …
Tovább a műhöz
Az egyetemes és magyar szociálpolitika-történet több kötetre tervezett anyagának első kötetét tartja kezében az olvasó. Ama kutatásaim eredményét ajánlom a szociálpolitikus, szociális munkás hallgatók számára megszerzendő ismeretként, amelyet kandidátusi disszertációmban foglaltam össze, következésképpen a forráshelyek pontos hivatkozása ebben található. A szociálpolitika egyetemes történetének kezdeteit a hazai szakirodalom általában a társadalom és állam fejlődésének meghatározott fokához, nevezetesen az 1601. évi angliai szegénv-törvénvhez, az iparosodáshoz és az urbanizációhoz, a gyári törvényekhez, majd a társadalombiztosítás megjelenéséhez köti. Közvetlen előzményként szokták említeni a középkor idevágó intézményeit mint amilyenek a középkori városok és betegápoló rendek ispotályai, a céhek egyesületeinek segélykasszái stb. Az ókori társadalmakat illetően pedig gyakran hangzik az a sommás megállapítás, hogy ezekből a társadalmakból a szociális gondoskodás eszméje hiányzik. Kétségtelen, hogy/az ókori un. állami beavatkozások elsődlegesen a társadalom működőképességét voltak hivatva megőrizni, s nem annyira az individuum boldogulását mint inkább a munkaképes közösség reprodukciójának biztosítását célozták.^ Az ókortudomány azonban e témában is szinte áttekinthetetlen mennyiségű ismeretanyagot tárt fel, amelynek alapján felrajzolható …
Tovább a műhöz
A jegyzet célja az Európai Közösség országai szociálpolitikájának, pontosabban a szociálpolitikai rendszerek jogi szabályozásának bemutatása. E tananyag elsajátítása azoknak a szociálpolitikus, szociális munkás egyetemi hallgatóknak ajánlott, akik már megismerkedtek a szociálpolitika alapfogalmaival: a szociálpolitikai rendszerek általános jellemzőivel és összetevő elemeivel, továbbá kiigazodnak a jog birodalmában: tudják, melyek a szociális jogállam feladatai és kötelezettségei a polgáraikkal szemben, milyen szociális jogaik vannak a polgároknak, ill. milyen szociális intézményrendszer létezik a mai Magyarországon. A kitekintés annál is inkább indokolt, hiszen hazánk tagja kíván lenni az Európai Uniónak, s a jogharmonizáció terén már kötelezettségvállalásaink vannak és elméleti munkásságunk sem elhanyagolható ebben a folyamatban. (Kecskés, 1996.) Más országok szociálpolitikájának megismerésére sarkall bennünket a költözködés és munkaerővándorlás szabadsága, de hazánk jelenleg folyó szociálpolitikai intézményrendszerének átalakítása is. A jegyzet első része általános alapfogalmak megismertetésével foglalkozik. A második részletezi az egyes tagállamok társadalmi biztonsági rendszerét, jogforrásait és összetevő elemeit, főként Danny Pieters "Introduction into the Social Security Law of the Member States of the European Community" c. műve alapján Andor Eszter …
Tovább a műhöz
Az 1990-es években beinduló hazai felsőfokú szociális képzések - érthető módon - a kor kívánalmainak megfelelő szociálpolitikai rendszer kiépítésén gondolkodva az „akkori jelen" állapotok kutatását helyezték előtérbe, s csak részterületeit érintették az európai és a magyar szociálpolitika történetének. Az azóta eltelt évtizedek újabb kutatási eredményekkel bővítették ezt az amúgy több ezer éves történetet, legfeljebb eredeti dokumentumok alapján összeállított szöveggyűjtemények születtek, de összefoglaló, rendszerező munka nem született, így reményeim szerint a mostani hiánypótló a szakmában. Természetesen most is csak mozaikokat tudunk összeilleszteni. Erre utal a jelenlegi tankönyv-kísérlet már a címében is, hiszen csak töredékek - a szerző reményei szerint azonban jelentős, és az adott korra legjellemzőbb mozzanatok - kiemelésére nyílik mód. A szerző jelen munkájában részben saját kutatási eredményeit foglalja össze, részben a hazai szakirodalom tárházából merít. A szociálpolitika, mint társadalmi gyakorlat, mint a gyengébbek segítésének egyetemes parancsaként számon tartott emberi magatartás kezdetei az ókori állammá szerveződött alakulatokig nyúlnak vissza. A szociálpolitika, mint tudomány, pedig csupán a XIX. század második felében jelenik meg. A szerző elsődlegesen a szociálpolitika intézményrendszerét kíséri figyelemmel kronologikus rendben …
Tovább a műhöz
Lassan 20 éve lesz, hogy a Pécsett is meginduló felsőfokú szociális képzés hallgatói kézbe vehették prof. Dr. Benedek Ferenc a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára által lektorált első egyetemi tankönyvemet. Azóta nemcsak alkotmányunk „ideiglenes” jellege változott, hanem a mindennapi gyakorlat, s nem utolsósorban az Alkotmánybíróság határozatai is alakították, befolyásolták demokratikus intézményrendszerünk, valamint a szociális szféra működését. Még a jogi karok számára is évente készültek egyetemi jegyzetek, tankönyvek, jogszabálygyűjtemények, hiszen az új intézményeket és új, más szemléletű, demokratikus működéseket mind a gyakorlati szakemberek, mind az elméletben ezt oktatók együtt tanulták. E tanulási folyamat eredményeként sokféle tapasztalat leszűrhető. Egyik ilyen lehet, hogy nem elegendő a jogállami intézményeket létrehozni, ezeknek a jogállami kritériumok szerint is kell működni. A másik - ma igen sokat hangoztatott - következtetés az, hogy a fejlődés legfontosabb feltétele a morál, hiszen e fundamentum nélkül semmilyen társadalomban nincs előrelépés. Nem véletlenül helyezünk hangsúlyt a jogi alapismeretek körében a jog és erkölcs kapcsolatára. A szociális szféra szakemberei számára elengedhetetlen ismeretanyagot tartalmazza a jelen mű annak előrebocsátásával, hogy nem csupán a jogi tankönyvek mintegy …
Tovább a műhöz
Mi is az a napjainkban oly sokat hangoztatott szociálpolitika, mi köze van a joghoz, pláne a szociális asszisztensépzéshez? Erre próbál feleletet adni e jegyzet, hiszen a jogi asszisztensek számára is elengedhetetlenül szükséges a minden társadalomban létező, és a jövőben sem kiküszöbölhető „szociális kérdés” kezelésére adott válaszok ismerete. E professzió munkaterületein ugyanis lépten-nyomon szembe kerülhetnek a társadalmi egyenlőtlenségek következményeiként előálló olyan egyéni életutakkal, amelyek megértésével és átérzésével a látszólag adminisztratív teendőknek nemcsak kiemelkedő szakmai, hanem lélekkel történő ellátása is lehetővé válik. | A szociálpolitika lényegét, értelmét egyetlen fogalommal meghatározni nem lehet, mert történelmi koronként változik, határai nem merevek, hol szűkebbek, hol tágabbak. E határok megvonásában szerepük van az adott korban uralkodó politikai erőknek: mit ismernek el és miért a kor szociálpolitikai szükségletének; de magának a társadalomnak is: mely szükségleteket képes szociálpolitikai szükségletként kiharcolni magának? A szociálpolitikának tehát van történeti meghatározottsága. A szociálpolitika történetének kutatói abban egyetértenek, hogy a szociálpolitika egyrészt társadalmi gyakorlat, másrészt tudományág. A szociálpolitika, mint társadalmi gyakorlat egyidős az állammá szerveződött társadalmak …
Tovább a műhöz
A szociális jog fogalmát sokan, sokféleképpen írták körül. Napjainkban van egy uniós szintű és egy nemzeti szintű megközelítése, továbbá mindkettőn belül egy tágabb és egy szűkebb értelmezése. Kontinensünkön az e kérdéssel foglalkozó szerzők többnyire elfogadják kiindulópontnak, hogy az európai szociális jog központi elemének kell tekinteni a közösségi szinten kialakított valamennyi olyan normát, amellyel valamilyen szociálpolitikai célt, vagy koncepciói kívánnak elérni. Napjaink Európájában ilyen cél: a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem. Tágabb értelemben a szociális jogba tartozik a munkajog is. Szűkebb értelemben pedig: az Európai Közösség elsődleges és másodlagos joga /azaz: a Római szerződés (1957) és módosításai: Egységes Európai Okmány (1986), Maastrichti Szerződés (1992), Amszterdami Szerződés (1997), valamint az Európai Bíróság szociális jogi szempontból releváns gyakorlata. Az Európai Unió /a továbbiakban: EU/ jogi aktusai, amelyek szintén tartalmazhatnak szociális jogokat: európai törvény, kerettörvény, rendelet, határozat. (Ld. EU Alkotmánya 32. Cikk.) A szociális jog nemzeti szintű megközelítései is sokszínűek. Vannak szerzők, akik a szociális jogot az állam jogalkotó tevékenységének megjelenésétől eredeztetik, vannak, akik a közigazgatási jog speciális ágának tekintik,2 3 és vannak, akik a szociális jog …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 7