Keresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
A szociológiai gondolkodás fejlődésének fontos pontjaként, a szociológia mint tudomány kialakulásának pedig első lépéseként tartják számon azt a kérdésfeltevés változást, aminek következtében a "Minek kellene lenni?" kérdést a "Mi van?" kérdése váltja fel. E kérdésváltás az utópiák korát választja el a tudomány korától a társadalmi gondolkodásban. Érdekes analógiát fedezhetünk fel a munkacsoportok története és az előbbi szociológia-történeti adalék között. A hasonlóság a két történet közt az, hogy a munkacsoportok ma már több mint fél évszázados "tudományosan" vizsgált
történetét éppen ez a kérdésváltás szabja ketté. A minek kellene lenni kérdését ma már a mi van kérdése váltja fel. A munkacsoport ma már nem "tudományos" ajánlás, hanem szociológiai értelemben vett tény. Nem elméleti konstrukció, hanem működő valóság. Mint ilyen, szigorú metodológiai
követelmények mellett vizsgálható is. Mindez nem jelenti azt, hogy korábban nem vizsgáltak tudományosan, s korrekt módon munkacsoportokat, ám ezek a vizsgálatok többnyire az informális csoportokra vonatkoztak. A változás nem tudományos, hanem történeti jellegű. Létrejöttek, mert kényszerűen aktuálissá váltak e dolgozat tárgyai: a munkacsoportok. A dolgozat logikája a témaszűkítés, valamint az elmélettől a gyakorlat felé haladás elvein alapul. A csoportlélektani vázlatot követően a …
Tovább a műhöz
Megjelent Titkos Csaba (egyetemi docens, a Vezetés és Szevezéstudományi Intézet oktatója) új könyve, ami az Önismereti Alapok – Nézőpontok – Folyamatok – Módszerek címet viseli. Könyvében, ahogy azt az alcím is jelzi az önismereti nézőpontokat, folyamatokat és módszereket mutatja be. „Bár alapokról szól a könyv, a „vízmélység” változó. Olykor egy-egy mélyebb árok, vagy öböl váltja a sekélyebb részeket. Abban bízok, hogy az ezeket keresők és találók örömüket lelik majd bennük. Ugyanakkor bármely rész lehetőséget nyújt a felszínesebb vagy mélyebb értelmezéshez. Így könyvem sokféleképp „fogyasztható”, s minden újraolvasás – gondolás egy-egy újabb réteg felfedezésének esélyét hordozza. Témái, történetei és tanulságai saját tapasztalásokon átszűrve segíthetik az olvasót személyre szabni a mondanivalót.” |
Könyvemben — ahogyan azt az alcím is jelzi — önismereti nézőpontokat, folyamatokat és módszereket mutatok be. Bár alapokról szól a könyv, a „vízmélység" változó. Olykor egy-egy mélyebb árok, vagy öböl váltja a sekélyebb részeket. Abban bízok, hogy az ezeket keresők és találók örömüket lelik majd bennük. Ugyanakkor bármely rész lehetőséget nyújt a felszínesebb vagy mélyebb értelmezéshez. Így könyvem sokféleképp „fogyasztható", s minden újraolvasás — gondolás egy-egy újabb réteg felfedezésének esélyét hordozza. …
Tovább a műhöz