Keresés
Összes találat megjelenítve : 1
Összes találat megjelenítve : 1
Találatok
Faragó László, a magyar neveléstudománynak az 1940-esévek derekán színre lépő, a felszabadulás után néhány évig vezető szerepet betöltő képviselője, nemzedékének a pedagógia területén legképzettebb és a tudomány művelésében minden bizonnyal legtöbbre hivatott tagja Budapesten, 1911. április 23-án született. Apja mérnök volt. Az első világháborúban bevonult, s többé nem tért vissza családjához. A háború után néhány évig Romániában élt. Később egy műszaki szaklapnak volt ügynöke, és hirdetéseket gyűjtve utazgatott szerte Európában. Franciaországban telepedett le, ahol a második világháború idején eltűnt. Lászlót zenetanár édesanyja, Reiszky Emma nagy gondok között nevelte három évvel fiatalabb, György nevű öccsével, az 1944-ben elhunyt, akkor már európai hírű zongoraművésszel együtt. Tizenöt éves korától iskolatársai korrepetálásából, később kisebb diákok tanításából járult hozzá a család fenntartásához. Gimnáziumi tanulmányait a budapesti evangélikus gimnáziumban, a tanulmányi versenyek tükrében a kor legeredményesebb hazai középiskolában végezte.1 Méltán országos hírű iskolája — eltérve a középiskolák akkoriban országosnak mondható gyakorlatától — évi értesítőiben nem közölte a tanulók érdemjegyeit. így Faragó
Lászlóról is csak annyit, hogy az 1921/22. tanévben a 66-os létszámú l/A osztályba járt, és …
Tovább a műhöz