Magyar
EnglishKeresés
Találatok
46 éve nem jelent meg Magyarországon műemlékvédelemmel széleskörűen foglalkozó mű. Gerő László alapvető munkáját, az Építészeti műemlékek feltárása, helyreállítása és védelme című könyvét - amiből én is sokat tanultam és merítettem -, 1958-ban adta ki a Műszaki Könyvkiadó. A Császár László szerkesztette A műemlékvédelem Magyarországon (Képzőművészeti Kiadó, 1983) - címéhez hűen - főleg a hazai gyakorlatot ismertette. Jelent meg irodalmi értékű publicisztika (Dercsényi Dezső: Mai magyar műemlékvédelem. Magvető Kiadó, 1980), számos műemlékfajtát - templomokat, várakat, vasúti építményeket stb. - tárgyaló munka, de olyan, amiből a műemlékvédelem egészéről lehetne ismereteket szerezni, olyan
nem. Tudós tanulmányokban nincs hiány, ilyen például a Magyar műemlékvédelem című sorozat, bár ez egyrészt a műemlékvédők belső használatára szolgál, másrészt cikkei nem nyújtanak összefüggő képet, hanem szemezgetnek a műemlékvédelem napi munkájának eredményeiből. Pedig ez a szakma (tudomány?) sokat fejlődött, bővült, némileg változott is a közel fél évszázad alatt. Hiszem, hogy szükség van egy olyan könyvre, amit ha kézbe vesz a Tisztelt Olvasó, akkor talán jobban megérti, hogy mik is azok a műemlékek, miért kell védeni, védenünk őket, és hogyan kell (kellene) mindezt csinálni. Munkámat nem tudományos műnek szánom, bár van benne nem egy …
Tovább a műhöz
75 éve Pécsett
- 1998
A jubiláló Kar nevében köszöntőm az Olvasót és arra kérem, hogy ünnepeljen velünk. 1998. október közepén háromnapos rendezvénysorozattal emlékezünk meg a hetvenöt éves pécsi egyetemi jogászképzésről. A jubileumra, az ilyenkor szokásos „ünnepi tanulmányok" helyett, egy fényképekkel teli albumot készítettünk, bízva abban, hogy a múltunkat és jelenünket egyszerre bemutató kiadvány a hagyománytisztelő olvasók tetszését is megnyeri. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1923. október 15-én „tanévnyitó ünnepi közgyűlést" tartottak az egyetem Rákóczi úti épületének aulájában. A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem négy kara közül három - a jog- és államtudományi kar, az orvostudományi kar, valamint a bölcsészet-, nyelv- és történelemtudományi kar - Pécsett kezdte meg a működését. Az aula folyosóján, ahol a rektorok arcképei történelmi hangulatot árasztanak, megsárgult fénykép őrzi az első egyetemi tanévnyitó emlékét. „A közgyűlés a szokásos tanévnyitó ünnepélyek keretét és jelentőségét messze túlszárnyalta. Hiszen az egyetem közel ötévi hontalanság után most jutott biztos révbe, a törvényhozás által kijelölt otthonába. Klebelsberg Kunó miniszter beszédében megemlítette, hogy vannak, kik sokallják a négy vidéki egyetemet, de hangsúlyozta, hogy igenis szükség van vidéki egyetemekre...Nem lehet mindent Budapestre bízni. Szükség van vidéken is művelődési …
Tovább a műhöz
75 éves a forint
- 2021
Hetvenöt évvel ezelőtt, egy pusztító hatású hiperinfláció után új fizetőeszköz váltotta fel hazánkban a második világháború után elértéktelenedett pengőt. Ezt megelőzően ádáz viták dúltak a döntéshozók között arról, hogy mi legyen az 1946. augusztus 1-jén bevezetendő magyar pénz elnevezése. A javaslatok egyike a tallér volt, emellett szóba került a máriás is, ám a végén az évszázadokon át értékálló, egykori magvar aranypénz nevére, a forintra esett a választás. Nem véletlenül, hiszen hetvenöt évvel ezelőtt elsősorban stabil és biztonságos fizetőeszközre vágyott a vásárlóértéküket szinte pillanatok alatt elvesztő, sohasem látott nagyságú összegeket, csillagászati kutatásokban használatos számokat felvonultató, semmire sem jó bankjegyekbe belefáradt ország. A biztonságos pénznemre pedig használható példát mutatott a történelem: Károly Róbert 1325-ben született aranyforintja, amely olyan rangot és értéket képviselt. hogy nemcsak a Magyar Királyságban, hanem a korabeli Európa számos országában is fizettek vele. Miközben a magyar forint bevezetésének hetven-ötödik évfordulóját ünnepeljük, azt is tudnunk kell tehát, hogy az a pénz, amivel ma naponta fizetünk, immáron közel hétszáz esztendeje egyszer már képviselt egy erős és gazdag országot. Károly Róbert liliomos aranyforintja abban az időszakban került ki a pénzverdéből, amikor a Magyar …
Tovább a műhöz
75 years in Pécs
- 1998
LECTORI SALUTEM he students of Pécs are proud of having a more than six-hundred-year-old university. However, the development of Universitas Quinque Eccelesiensis founded in 1367 broke in two first because of the war raging within
the country, then because of the Turkish invasion as early as in the 15th century. Though the working of the university was discontinued for long centuries, the burghers of Pécs had never given up restoring the higher education. After several unsuccessful attempts there was a Catholic legal academy in the town /which has been an episcopal see ever since
the establishment of the Hungarian kingdom/from the 18th century on. After World War I the Erzsébet University of Sciences of Bratislava was settled over to Pécs, which made it possible to start the university-level-education in the town anew from the academic year of 1923/24 on, namely at three faculties - philosophical, legal, and medical. Between the two World Wars legal education began to develop rapidly. The professonial staff settled over from Bratislava and completed by the professors of the Eegal Academy of Pécs created a high level education within a short period of time. Some members of the nationally acknowledged teaching staff received recognition even abroad. The importance of Law, however, was undervalued in Hungary after World War II, which fact had its effect on the legal education as well. Politics intruded into the
premises of the university: professors and students not …
Tovább a műhöz
85 éve Pécsett
- 2009
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hazai és Külföldi Vendégeink! Tisztelt Kolléganők! Tisztelt Kollégák! Köszöntőm Önöket ünnepi tudományos ülésünkön, amelyre abból az alkalomból kerül sor, hogy a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 85 évvel ezelőtt, 1923 októberében nyitotta meg első pécsi tanévét. A 85 esztendő, azaz tulajdonképpen a trianoni határok közé szorult Magyarország 85 éve, történeti léptékben igen rövid időszak. Igen rövid Pécsnek, az egykori Sopianae városának majd kétezer éves történetéhez, de az első európai egyetemek lassan-lassan nyolcszáz éves működéséhez képest is. Első hazai egyetemünk, a pécsi stúdium generale immár több, mint 640 éve alapíttatott a XIV. század második felének egyik legjelentősebb magyarországi városában Orbán pápa 1367. szeptember 1. napi Viterbói bullájával. Az egyetemtörténeti kutatások az alapítással kapcsolatban majd évtizedes, körülményes „modus procedendi"-re utalnak, amelynek során bizonyságot kellett tenni az alapítói szándék komolyságáról, az egyetemet befogadó város alkalmasságáról, a folyamatos működést lehetővé tévő javadalmak biztosításáról. A pécsi egyetemnek nem adatott meg a nyugat-európai egyetemek szerencsés sorsa: a XVI. századtól mintegy háromszáz esztendőre nyoma vész a helyi felsőfokú oktatásnak, és a középkori egyetem alapítása és működése körülményeinek …
Tovább a műhöz
Ámbár Balaton-Fiired a’legjelesb, ’s leglátogatottabb magyarországi gyógyhelyek között, elsők közé számlállathalik ; mindazonáltal korára, ’s hírére nézve legújabb, mert: míg a’ többi jelesbeknek majd mindannyinak mondák, írott kútfők, fenn álló romok, föltalált emlékek, pénzek, stb. után Írott történeteik a’ korábbi századokba, sőt a’ romaiak’ koráig felvezetvék; illyesmit Fürednél hiába keresnél; sőt hagyomány utján is, a’ gyógyforrás’ eredetéről , feltalálásáról, ’s a’ gyógyintézet’ legrégiebb felállításáról, mint legtöbbek, valamelly hozzájok illő rege alakjában bírnak , mitsem mutathat fel. Ámbár a’ romaiaktól élénken mívelt alsó Pannóniájukban feküdt, melly secunda cmsularis romana-nak Galerius császártól neje’ tiszteletére Valeria-nak ne-vezteték. Környékén sok nevezetes gyarmat vala, u. m. Caesariana, Tricciana, Valentina/, Mogentia-nae, Mogetianae, Cibalis stb. ’s mellyeket Keszthelynél , Sárvíznél, ’s a’ tó melletti számas más helyeken a’ romok szemünkbe tüntetnek; mégis semmi bizonyos , és hitelt érdemlő tudósítást Füred’ gyógyvizeiről, melly bizonyosokká tenne, miszerint a’ romaiaknál ismert, ’s használt volt légyen, nem találunk. Amaz előadás, mellynél fogva Valéria császárné, férje’ halála után, Tihanyban lakott, ’s Piroska nevű anyját a’ füredi gyógyforrásban hosszas betegségéből …
Tovább a műhöz
Nagy okok, valóban nagyok bírtak arra engemet, hogy ezen eredeti munkámnak
díszt adni akarván, midőn Nemzetem’ kezébe nyújtom, ne másnak szentelném, ajánlanám, hanem Nagyságodnak. Ha tsak szármozásodat nézem is, olly nagynak,
méltóságosnak találom, hogy törsökös ritkább vérségű Magyar Mágnásnak pártfogásához nem folyamodhatott könyvem, Abára, Fejedelmekre, Vitézekre mutathatsz, több olly, nagy Férfiakra, millyen volt a' XVII. században ama valódi dísze Erdélynek Rhédei Ferentz a’ TE nagy Atyád, kiről így szóll nemzetünk’ Krónikája, "Virpius, et mitis, omniumque judicio reliquis regni magnatibus honore Principis dignior habitus est." Ha pedig tulajdon virtusidra tekéntek, jeles tetteid, nemes szíved, ritka kegyességed, hazádhoz vonzó buzgó szereteted, Fejedelmedhez tántoríthatatlan hívséged, szívet hódító szelídséged, mellyel nem tsak tisztelőiden, hanem ellenségeiden is szoktál uralkodni a’ tudósokhoz mutatni szokott barátságod, a' magyar Múzsákat ápolgató készséged, éppen nem engedték, hogy azon igaz tiszteletem, mellyel Hozzád viseltetem, más Hazafinak emellyen emlékeztető oszlopot, másnak a’ nevét a’ Tiednél ditsőítse a' késő maradéknál. Fő tárgya ezen munkámnak a' Magyar Nemzetnek java, polgári tsínosodása, az erköltseknek jobbítgatása. Akármellyiket veszem, mindeggyik Te benned egy különös Jótévőjét, boldogítóját tiszteli, áldgya , és …
Tovább a műhöz
Vádolóim is, Feddőim is könnyen tálam fognak találtatni. Amazokat könnyebb elkerülni, ezekkel több baj vann, nem tsak azért, hogy a' fekete irigy epe igen gyakran a' betsület', az emberiség határin túl ragadgya őket, hanem hogy bíróvá is szeretvén tenni magokat, valamit mondanak, állitnak mind oraculum gyanánt akarják vétetni , 's imádtatni. Mindeggyik résznek, szükségesnek látom, hogy jegyzést tegyek. Vádolóim azt vethetnék szememre , ígéretemnek nem tettem eleget. Tudósításombann három részből, vagy is kötetbül álló magyar Fizikárúl vann szó , és tsak kettővel akarom megjátszani mind a' nemzetet, mind a' magokat előre jelentőknek várakozását, 's ezeknek betses neveit is ki nem nyomtattam. - Ha számát veszszük az elosztásnak, a' köteteknek , igaz, hogy a' hárombúl kettőt tsináltam; de vann e' ebbenn valami színe is a' megjátszásnak? szenvedett e' tsak egy betű tsorbúlást is a' Fizika teste? ha nem, által nem láthatom okát, miért, még hatalmamban volt a' munkám, a' három számot eggyel meg nem rövidíthettem? Nem vagyok é attya , és ő nem az én magzatom é? — így gondolkodtam: ígéretednek szentsége tsak azt kívánnya meg, hogy a' természet' Tudománnyal, a' mint kellett, 's ki is dolgoztad, úgy add ki, akár kettő légyen a Kötetnek száma, akár nem, az a' dolog velejéhez, 's az egészhez nem tartozik. Tudod, melly részei vannak a szorossabb értelemben vett természet' …
Tovább a műhöz
Hazánknak Vallásbéli Története áltáljában értvén annyira parragon hagyatott, hogy sem egyik sem másik vallásbeli Felekezetnek még tökéletes Egyházi Históriája nincsen. Római Catholica vallásbelieknek szorgalma leginkább tárgyúl vette székes Püspökök életének leírását: Károlyi’, Smid’, Desericzky’, Gánóczy’, Pray’, Koller’, Szeredai, és Rókának, tudományos ’s költséges szorgalmai örökké virító koszorút érdemlettek — De magának a’ Keresztény vallásnak hajdani szokásábúl (Ritus) Romai Deákra Hazánkban lött általváltozása — Egyházi Gyűlések, Érsekek, és Püspökök által Kormányozása a’ Szerzetes Rendeknek példás élete, ’s munkássága által terjedése továbbá az idö folytával támadott sokféle Eretnekséggel való küszködése, visgáló szemünk előtt setétségbe’ borultan hagyatván, fel nem világosítatott. Görög, Oláh, Rácz, nem egyesült Vallásbéli Ecclesiáknak Hazánkban lévő kezdete, története, vagy állapotja iránt még bizonyos, és nyomtatott Tudósításunk nincsen. De a’ már most meg-egyesült Magyar Országi Orosz Ecclesiának régiebb Története is, mind eddig közre nem bocsátatott, holott régiségére nézve az elsöséget nekie engednünk kell; minthogy Hívei a’ Magyarok bé jövetele előtt már Hazánk békességes lakosai valának. Ágostai Valláson lévök legszorgalmatosabbak voltak Oskolai, és Egyházi Történeteiknek …
Tovább a műhöz
A' tsillagos égnek és a' föld golyóbissának az ő tüneménnyeivel eggyütt való természeti előadása 's megesmértetése
- Varga Márton
- 1809
Fejünk felett ſzámtalan tündöklő, ragyogó teſteket, midőn tiſzta az idő, veſzünk éſzre. Illyen a' minden nap felkelő nap, a’ hold, a’ bujdosók, az öſtkös tsillagok, és az állóknak teméntelen ſerege. Ugy tetſzik mintha ezek mind valamelly gödrös kék
boltozatnak a’ ſzínén volnának, mellyet Égnek ſzoktunk nevezni. Ezeknek a’ ſzemlélésére felemelte ſzemeinket a' terméſzet, ’s ha valaki ezeket nézegetvén, visgálván, meg nem illetődik, jele hogy annak a’ ſzíve márvány, ’s a’ valódi , nemes gyönyörüséget érezni nem tud. Ezekről a’ teſtekről valamit tudni nem tsak mindenkor kivánt az emberi nemzetnek tsinosodottabb réſze , hanem a’ magára hagyatott durva pór népnél is ſzép töredékjei találtatnak a’ tsillagok’ esméretének. Ezeknek a’ nagy egéſz teſteknek fummája teſzi azt, a’ mit világnak, ég, ’s földnek
közönségeſſen ſzoktunk nevezni, ’s az ezekről tanító tudomány Tsillag visgálásnak mondatik. Három réſzre ſzokott oſztódni, az eggyik előſzámlállya tsak a’ világot tévő nagy teſteket, ezeknek rendgyét, és helyheztetésöket, mint annyi történeteket, a’ máſik ezeknek a’ tetteknek nem tsak megesmértetésében, hanem tüneménnyeik’ ókainak helyes, és terméſzetes megfejtésében légfőképpen foglalatoskodik. A' harmadik réſz deákúl Attronomia Mathematicának ſzokott neveztetni, magyarul Gyakorló tsillag’ visgálásnak …
Tovább a műhöz
A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 1984. március 7-én ünnepi tudományos ülést tartott 100 éves nyugalmazott professzora, Kislégi Nagy Dénes tiszteletére. A Kar dékánjának köszöntő szavai után négy előadás hangzott el. Az előadók sokoldalúan méltatták Kislégi professzor gazdag életpályáját, filozófiai, szociológiai, közgazdaságtani, statisztikai, tudományszervező, oktató-nevelő és költői munkásságát. A televízió által is felvett rendezvény résztvevőiben felejthetetlen emlékként élnek azok a percek, amikor az aggastyán professzor tisztán csengő meleg hangján elszavalta „Pusztaszeri emlék" c. költeményét, amelyben a több mint ezer év előtti magyar államalapítást és az emberiség békéjének posztulátumát foglalta költői képekkel kifejezett gondolati egységbe. Kötetünk publikálásakor
már fájó kegyelet késztet bennünket arra, hogy az ülés anyagán és Kislégi professzor munkáinak jegyzékén kívül közreadjuk Magyarország egyik XX. századi polihisztorának, a kultúra szerelmesének „Búcsúzó” c. utolsó versét és egyetemünk rektorhelyettesének a 101. életévében elhunyt Kislégi Nagy Dénes temetésén, 1984. szeptember 3-án elmondott gyászbeszédét.
Tovább a műhöz
A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 1984. március 7-én ünnepi tudományos ülést tartott 100 éves nyugalmazott professzora, Kislégi Nagy Dénes tiszteletére. A Kar dékánjának köszöntő szavai után négy előadás hangzott el. Az előadók sokoldalúan méltatták Kislégi professzor gazdag életpályáját, filozófiai, szociológiai, közgazdaságtani, statisztikai, tudományszervező, oktató-nevelő és költői munkásságát. A televízió által is felvett rendezvény résztvevőiben felejthetetlen emlékként élnek azok a percek, amikor az aggastyán professzor tisztán csengő meleg hangján elszavalta „Pusztaszeri emlék" c. költeményét, amelyben a több mint ezer év előtti magyar államalapítást és az emberiség békéjének posztulátumát foglalta költői képekkel kifejezett gondolati egységbe. Kötetünk publikálásakor
már fájó kegyelet késztet bennünket arra, hogy az ülés anyagán és Kislégi professzor munkáinak jegyzékén kívül közreadjuk Magyarország egyik XX. századi polihisztorának, a kultúra szerelmesének „Búcsúzó” c. utolsó versét és egyetemünk rektorhelyettesének a 101. életévében elhunyt Kislégi Nagy Dénes temetésén, 1984. szeptember 3-án elmondott gyászbeszédét.
Tovább a műhöz