Magyar
EnglishKeresés
Találatok
„Ha az egész világot bejárod, találni fogsz városokat bástyák, királyok, tudományok nélkül, de még senki sem talált várost templomok, istenek nélkül, nem
talált várost, mely imákat, áldozatokat föl nem ajánlana a végből, hogy boldogságot és üdvöt nyerjen , s mely ne törekednék áldozatok által a balsors csapásait magától elhárítani.“ Így ir Plutarch, a keresztény időszámitás első vagy második századában. Azóta új világrészeket födöztek föl, a néprajzi kutatás azoknak
legvégső határáig hatolt és még ma is, sőt tulajdonképen csak ma állíthatjuk teljes joggal: nem létezik nép vallás nélkül, nem létezik istentagadó nép. Legyen bár
a vallásos felfogás még oly sívár, legyenek a vallásos élet és az istenitisztelet alakjai még oly szegényesek, legyenek bár azok az igazságnak még oly nyomorúsá-
gos töredékei, vagy alig érthető torzképei, melyekkel a pogány népeknél találkozunk: mégis mindezen különféle tévelyek- és ferdeségekből világosan kitűnik
ama tény, melyre az említett történetiró utal. S vájjon nem kockáztathatott volna-e Plutarch hasonló állítást a babonáról is? Bizonyára; s a folyton haladó népisme által ezen állítása is mindig tökélyesebb és általános érvényű bebizonyítást nyert volna. Valamint a vallás, úgy a babona is minden népnél föltalálható, mind a régi, mind az újabb időben. Az emberi nem bölcsőjénél még nem …
Tovább a műhöz
A Balaton
- Lukács Károly
- 1931
Az ország szívét Csonkamagyarország délnyugati szögletével átlósan összekötő s az Adria felé vezető vasút' vonal mentén, közel 80 km. hosszúságban húzódik a Balaton kettős medencéje, melynek méretei eléggé igazolják a „magyar tenger" elnevezés költői túlzását. Nincs még egy ilyen hatalmas vízfelület egész Középeurópában: több mint százezer kat. hold, máskép kerek hatszáz km2, a kiterjedése. (A Genfi-tó 580, a Bódeni 540, a legnagyobb német tó, a Spirding csak 130 km2.) A fővárostól alig több, mint száz km.-nyire, amint az aligai magas partról lefelé kezd robogni a vonat, hirtelen tűnik elő, gyémántos csillogással, az óriási víztükör, melyet derült időben a tihanyi félszigettel záruló, hegyvölgyekkel csipkézett láthatár övez, ködös-párás napokon azonban a víz síkja az égbolttal folyik egybe és valóban tengerszerű távlatot mutat.
A Balatont természeti ritkaságai, táji szépségei, történeti emlékei és mindinkább előtérbe nyomuló gazdasági tényezői a maradék ország legértékesebb tájává avatják, amely egyre jobban kezdi már nemcsak a magyar társadalom szélesebb rétegeinek, hanem a kormányzatnak figyelmét is magára vonni. A Balaton valódi megismerése a Lóczy Lajos által 1891-ben megindított tudományos tanulmányozással vette kezdetét és nem lehet egészen véletlen, hogy a balatonparti fürdőhelyek is ebben és az erre következő években kezdtek …
Tovább a műhöz
Balatonfüred város önkormányzata 2009-ben pályázatot adott be a Kiserdő felújítására. Mivel a pályázat a történeti kertek felújítását támogatta, s a történeti kertjeink térképéről a Kiserdő hiányzott, a szervezők e sorok íróját kérték fel a történeti rész megírására. A kutatás során kiderült, hogy a Kiserdő déli részét alkotó Angolkertet 1790-ben alapították, így jóval idősebb, mint az északi részt alkotó, 1877-ben létesített Fenyves. A királyi kamara abból a megfontolásból hozta létre 1790-ben az Angolkertet, hogy „azon Sauanyó víznek kerületét egészen tulajdonává tévén, a publicumnak hasznára és ide felessebben öszvejőni szokott Rendeknek és Státusoknak alkalmatosságára szükséges épületekkel, alékkal s kertekkel díszessebben kiékesíthesse''. Később az Angolkert nemcsak a fürdővendégek sétájának, kellemes időtöltésének adott helyet. Az 1831-ben megnyitott Játékszín az Angolkert déli szélén, az 1842-től használt nyári színkör és az
1861-ben megnyitott új színkör az Angolkert kellős közepén helyezkedett el. A színházi funkció következtében a füredi Angolkert története azoknak a hazai és külföldi parkoknak a történetéhez kapcsolható, amelyekben színházat is létesítettek. Ezt a funkciót a jelenlegi felújítás során már nem lehetett figyelembe venni.
A balatonfüredi színház ügye a reformkorban nemzeti üggyé vált. A Játékszín …
Tovább a műhöz
Ha a keleti pavillonnak az 1885-diki országos kiállitásban az a czélja, hogy bemutassa a magyar közönségnek az emlitett országok és tartományok nyers és ipartermelvényeit és fogyasztási czikkeit; ha az e gyüjteményből majdan alakitandó és tervszerűen s rendszeresen gyarapitandó keleti kereskedelmi muzeum hivatása lesz a kelettel üzleti összeköttetésben álló vagy abba lépendő iparosainkat s kereskedőinket folyton értesiteni az ott szükségelt vagy az onnan szerezhető árúkra nézve: ugy jelen igénytelen munkának feladata bemutatni magát a területet s népét, melyen a magyar iparnak és magyar kereskedésnek mindinkább tért kell foglalni s a melylyel minél élénkebb érintkezésbe lépni saját jól felfogott érdekünk kivánja. Mindhárom vállalat egy czél fele törekszik. Mind a három azon szükségérzetből foly, hogy a délkeleti tartományokénál fejlettebb iparunkkal hódítsuk meg e tért, melyet nálunknál élelmesebb népek már is felkerestek, eleve is versenyt okozva az általunk kifejtendő kereskedelmi tevékenységnek. Ha nem is lehet jelen müvet úttörő munkának jelezni, mert hisz nem első irok a közel keletiről, mégis be kell vallani, hogy a részemre kiszabott rövid idő alatt tett szorgalmas forrástanulmányozások között sem igen akadtam oly munkára, mely a Balkán-félszigetet épen közgazdasági szempontból eléggé ismertetné. Annál több hálával tartozunk gyakran megtámadott, de …
Tovább a műhöz
A Baranya Megyei Levéltár évkönyvét 1968-tól adták ki Baranyai Helytörténetírás, majd 1990-től Baranyai Történetírás címmel. A repertórium két részből áll: (1) szerzői rész: egy szerző tanulmányainak, közleményeinek leírása időrendben; (2) társzó rész: a bibliográfiai leírások szintén a megjelenés időrendjében. A repertórium második része egy számítógépi index, a KWOC (Keyword out of context: szövegkörnyezetből kiemelt kulcsszó)-index továbbfejlesztett változata. A továbbfejlesztés a címből kiemelt kulcsszavak tárgyszavasításában és bizonyos fokú egységesítésében rejlik. A tárgyszavak összeállításánál – kevés kivételtől eltekintve – ragaszkodtunk a címek releváns szavaihoz. Az információs hatékonyság növelése érdekében néhol kiegészítettük a címet; főként nevekkel és évszámokkal. A repertóriumon belül igyekeztünk a tulajdonneveket is egységesen leírni. A változtatások miatt megjegyezzük, hogy betűhív bibliográfiai leírás csak a tételek eredeti helyéről készíthető. A repertórium a Baranya Megyei Levéltár legújabb sorozatának első tagjaként jelent meg: Tanulmányok és források Baranya megye történetéből. Sikeres böngészést kívánok minden érdeklődőnek.
Tovább a műhöz
Valószínűleg kevesen tudatosítottuk magunkban, hogy a régi korok művészetét, az elmúlt idők stíluskorszakait nem szemléljük elfogulatlanul, s nem valóságos értékeik alapján ítéljük meg. ízlésünk sokszor nem „igazságos”, nem „tárgyilagos”: könnyen befolyásolják azok az elvek, amelyeket napjaink művészete követ, s melyeket magunk is hamar elfogadunk, magunkénak vallunk. Különösen erős ellenérzést vált ki az a stíluskorszak, amelyet a kortárs művészet kiszorított: a túlhaladott eszmék elleni harc, az ízlésváltozás ténye még az igazi szépségek felismerését is akadályozhatja. Az új korszak embere elődeinek művészetében rendszerint csak a rossz ízlés, a silány minőség bizonyítékát látja. Hasonló kérdések merülnek fel, ha azt kutatjuk, hogyan vélekedik korunk a barokk művészetről. Bár egyes alkotók iránt az érdeklődés változatlanul igen nagy, a barokk építészet, festészet és szobrászat jelenleg egyáltalán nem népszerű. Az évszázadok során többször is változott e stíluskorszak megítélése: sokáig volt a mélyponton, de egyes időszakokban a művészi ideálok, a követendő példaképek sorába emelkedett. Fel kell ismernünk, hogy a vélemények mindig szorosan kötődtek időszerű művészeti problémákhoz, és azokhoz a válaszokhoz, amelyeket e kérdésekre egy-egy kor adott. A barokk első alapos elemzése, újraértékelése a XIX. század végén közvetlenül …
Tovább a műhöz
A távolból a végtelenség szimbólumaként feltűnő torony és az öreg tölgyfa képe tárul elénk. Ahogy közelítünk feléjük, fokozatosan bontakozik ki előttünk a valóság. A kép már nem homályos: a nyári melegben a természet főszereplőinek minden apró rezzenése nyomon követhető. Az évszázados fa már a lágy nyári szél hatására is ropogva hajlik rá a mellette álló, szintén tekintélyes kort megélt épületre. De még nem törik el, játszik a széllel. Mintha megállt volna az idő: a szél és a fa párbeszédén kívül időnként az épület sóhaja töri meg a csendet. Hív, hogy lépjünk be és nézzük meg a páratlan szépségű, festett, kazettás mennyezetét, majd vigyük hírül a nagyvilágba a régmúlt idők mestereinek kiváló munkájától. Mi a valóság? Nincs egyetlen, mérhető valóság. A különböző emberek eltérő módon értelmezik az eseményeket, a látottakat, a tárgyakat, az élőlényeket, így ezek az értelmezések alkothatják a valóságot. Van, aki nem hallja meg a szél és a fa párbeszédét, az épület hívószavát, így számára mindezek már régi, értéktelen, lényegtelen dolgok és minél hamarabb meg kell szabadulni tőlük, el kell törölni őket a felszínről. De vannak, akiket megérint a hely szelleme. Ők értik a szavakat, számukra érték, amit látónak. A műit kis darabjainak megőrzésére szánják életük jelentős részét. Hiszen a jelen megértése a múlt …
Tovább a műhöz
Magyarország területének történeti alakulása. A népek országútja volt e föld, mióta nagyobb csoportok, egész népek kezdték változtatni lakóhelyüket, kényszerből vagy kalandozás vágyából. Az Ázsiából betoluló néphullámoknak állomáshelye volt ez Nyugat és Dél felé vezető útjokon. De nyugatról is jöttek kelták, délről pedig előre tolódtak a thrák illy törzsek, pannonok, dákok. Állandó birodalmat egy sem bírt alakítani itt, sem a világbíró Róma, sem a világverő hun, sem utóda az avar, sem a római császárság hatalmas megújítója, Nagy Károly, sem a germán ellen fellázadt szláv. Örökös harc, véres és kegyetlen, a kultúrának még a romjait is megsemmisítő. Az uralkodó törzsekkel együtt az országrészek neve is változott, csak a római Pannónia szó maradt összekötő kapocs gyanánt a távoli mult és a jövő közt. A keleti népek egyesítették az egész területet és birodalmuk központját ide helyezték ; a római és a frank csak egyes tartományok, provinciák vagy őrgrófságok felett uralkodott. Az államalkotás, az egész országnak egy név alatt egyesítése és a kultúrai folytonosság lehetőségének megadása a magyarnak volt fenntartva, ki jobban elszakadt Ázsiától, mint elődjei, a hun és az avar, nem terjeszkedett messze semmi világtáj felé, de ezt a földet bírta ; egészen, teljesen.
Honunk elfoglalása idején a magyar sem szállotta meg az egész területet a …
Tovább a műhöz
Am 27. gebtttar 1854 unterhielten fiel gltei SDtäuuer, am gttße einer mächtigen fEtaitermeibe ge» lagert, unb betrachteten babei mit gespannter Stuf nterffanifeit ba§ SSaffer bcë DrangeftuffeS. Sieger gtitß, ber rofje ber fpottänber, ber ariep ber Hottentotten, fangt fidfj mit ben brei großen fßutSabern Stfrifa’S, bem Stil, bem Seliger nnb bem ßambefe, nteffen. SBie biefe fctjmittt er mit ber gtutij an, l)at feine ©tromfchnelten unb Satarafte. Einige Steif enbe, bereit Stauten am einen dü feines SaufeS gefanut finb, Ehmpfon, Stfcj-auber, Surcfjett, höben folnoht bie Klarheit feiner ©etnäffer als bie Schönheit feiner Ufer gerühmt. Stn biefent Drt, loo fiefj ber Drange bem Sjorfl gebirge nähert, bietet er ben Stielen ein erhabenes djaufpiel bar. ltnüberfteigfiefje Reifen, impofaute SRaffen oon ©eftein unb im Saufe ber geit uerfteinerter Sannt ftämmc, tiefe fühlen, unburchbringtiche SSätber, metche bie Slpt be§ StnfiebterS noch nicht gelichtet; alt bieg jufammen, int §intergrunbe bttreh bie ariefnnSberge eingerafjntt, bitbet eine Saubfcfjaft bon unüergfetcfjltcfjer .ißradft. Ort ftür fid baS Sßaffer beS gtuffeS, ber eingeengt in ein 31t fdfinateS Seit, ptöfcticfj beit oben unter fidj bertiert, aus einer |jöfe bou bierfjuubert fjujj tjerab. Oberhalb beS gatleâ fiefjt man nur ftüffige, bnntpf brubetube Sßafferftädjeu, aus bcueu fjier unb ba 3fetSfpi|en, umfränjt bon grünen ßmeigen, ^erborragen. Unter» tjatb bietet ficfbem tief nur ein …
Tovább a műhöz
A beruházási folyamat igen sokféle tevékenységkört ölel fel: a technikai, technológiai előkészítő és tervezői tevékenységtől kezdve a jogi, környezetvédelmi és szociális háttéren át egészen a gazdaságossági, finanszírozási vetületekig. A beruházással kapcsolatos vizsgálatainkat ez utóbbi tevékenységre szűkítjük le. A beruházások gazdaságosságának megítéléséhez szükséges módszereket, valamint a beruházások finanszírozásának lehetőségeit tárgyaljuk vállalati és befektetői szempontból. Nem tekintjük feladatunknak a beruházási témakör egyéb vetületeinek tisztázását. A beruházási projektek kiválasztása és az optimális beruházási program megvalósítását szolgáló kvantitatív kritériumokra és módszerekre koncentrálunk. | Ebben a fejezetben röviden áttekintjük a beruházásokkal és az amortizációval kapcsolatos elméleti alapokat, amelyeket szembesítünk a piacgazdasági illetve tervgazdasági gyakorlattal. E fejezet célja, hogy a beruházásokkal és az
amortizációval kapcsolatos elméleti alapokat felfrissítsük, feltételezzük tehát ezek ismeretét, így a részletes kifejtésre nem vállalkozunk.
A gyakorlati oldalról történő megközelítés során külön figyelmet szentelünk a hazai beruházás-alakulásnak, valamint az amortizáció egyre növekvő szerepének a beruházások finanszírozásában. A beruházáselmélet a tőke és az amortizáció elméletéből …
Tovább a műhöz
A mindenkori közgazdasági szakirodalom jelentőségét hangsúlyozó teret szentelt a beruházásoknak, elméleti és gyakorlati kérdéseinek egyaránt. Tekintettel a beruházási kérdéskör komplexitására, mind az elméleti lapok kifejtése, mind a gyakorlati tapasztalatok rendszerezése teljes mélységében, részterületenként történhetett. Egy rövidebb dolgozat még a részterület feldolgozásának igényével sem vállalkozhat három évtized gazdag tapasztalatait sem teljességgel értékelni, sem rendszerezni. E dolgozatban a beruházások időbeli alakulását vesszük vizsgálat alá, hosszabb időszak tendenciáit alapul véve, fejlődési szabályszerűségek feltárása céljából. A hosszabb időszak gazdasági folyamatait elemző munka mentesül a rövid időszakok tendenciákat nem mutató hiányosságától, ellenben beleütközik az időbeli összehasonlítás nem kevésbé problematikus tényébe. Hosszabb időszak távlatéban bizonyára célszerűbb a tendenciák minőségi vonásaira összpontosítani a figyelmet, hiszen az 1350-es évek elejének 10 milliárdos és az 1970-68 évek elejének 100 milliárdos beruházási teljesítése sem az árszínvonal, sem a beruházási javak használati érték szerinti összetétele tekintetében nem mentes a nehézségektől, ami a reális összehasonlítást illeti, A minőségi normának hangsúlyozása nem jelenti a számszerű adatsorok jelentőségének lebecsülését, sőt kifejezetten …
Tovább a műhöz
Ősrégi a gondolat, amely arra buzdít, hogy az ember a betegségeket saját lelki fejlődésének eszközeként használja fel, hiszen már egyes népek (kultúrák) szent irataiban is megtalálható. Korunkban a vallásosok háttérbe szorulásával és a nyugati orvoslás térhódításával ugyan feledésbe merült ez a szemlélet, azonban az Út a teljességhez című, először 1983-ban megjelent kötetünk óta újra bekerült a köztudatba, és lassan - egyre bővülve és részletesebben kidolgozva - a hagyományos nyugati szemléletű orvosi gyakorlatba is beépült. Persze a természetgyógyászok és pszichoterapeuták körében már korábban is biztosította helyét a gyógyításban. Igaz ugyan, hogy ez a betegségek jelentését értelmező, újra felfedezett „művészet” nem a hivatásos terapeuták segítségével vívta ki helyét az elismert terápiás módszerek körében - ahogyan azt gondolhatnánk -, hanem maguk a rászoruló betegek teremtették meg rá ismét az igényt. A páciensek ismertették meg a módszert terapeutáikkal, akiknek többsége kezdetben nem akarta ezt az egyszerű és érthető irányt követni. Ennek dacára már régóta vannak jelei a betegségek jelentését értelmező módszer szükségességének; ahogyan azt Viktor Frankl is hangsúlyozta: „A dolgok értelmének keresése magában az életben rejlik. Ha az értelmezés sikerül, könnyebb legyőzni a betegséget.” Mindenki képes arra, hogy saját testén …
Tovább a műhöz