Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Az alábbiakban felsorolt forrásmunkák alapján a vogul nyelv jelzős szerkezeteit szeretném bemutatni, annak igazolására és kiegészítésére, amit eddig a vogul jelzőkről tudunk. A fgr. nyelvek, ellentétben az indogermán nyelvekkel, a főnévi szó hangkomplekszumát is változatlanul, azaz minden alaki elem hozzáillesztése nélkül teszik a jelzett szó elé vagy után. Azaz a főnévi szót alaki szempontból nem változtatják akkor sem, ha a főnév kifejezte fogalom a szemléletnek csak éppen időszerű (actualis) kiegészítője és nem a főpontja. A puszta anyagnév jelzői használata a vogulban is nagyon széleskörű.A puszta anyagnév a jelző:3 k ё r-u s, a x w t é s-ü s neilés Vas-vár, kő-vár látszik.' (VNGy. II. 62.). — ker-lakw sarixwe'it, 'vas-abroncsot rugdalnak.' (uo. 85.). — K ё r-s ё r jamés aul altitá, 'vas-láncok jeles végeit egybecsatolta." (uo. III. 45.). — numél tarémnél k ё r-t a x t ti jiw, 'fölülről az égből (egy) vas-búvármadár jön.' (uo. I. 1.). — a 1 n ё n t a p-kwalyá, 'ezüst öv-kötőjét.' (uo. IV. 282.). — lant u x s á l'-k h u ra, 'mond a réz-ember.' (uo. 545.). — ustál-kliult u x s á l'-a skhus al, 'Az asztalban egy rézkulcs van.' (uo. 546.). — axwtés-kwol ünli, 'kőház áll ott.' (uo. III. 525.) Az anyagnév! jelzőnek is van jelzője:4 l i l i v\ n a l i' Xámsim xossulilém, 'eleven kígyó ostoromat legyintem.' (í. 80.). Az anyagnévi jelzőnek is, meg a jelzett …
Tovább a műhöz
Grizeldis, a hitvestársi hűség és önmegtagadó szerelem eszménye régi idők óta kedvelt alakja az elbeszélő és drámai költészetnek. A modern irodalomban tulajdonképen Boccaccio révén terjedt el, a ki Decameronéjának utolsó novellájában beszéli el a türelmes asszony szenvedéseinek megható történetét. Maga a Grizeldis-monda valószínűleg az emberiség ősrégi mesekincséhez tartozik; mert a monda tárgyának magva, hogy tudni illik egy alacsony származású, erényes nő a legborzasztóbb megpróbáltatások után is hű marad férjéhez, majdnem az összes európai népek meséiben előfordul. A műköltészetben Marié de Francé* XII. századbeli franczia írónőnek Le Fraisne (le fr6ne= ' a körisfa) czímű verses elbeszélésében találjuk meg a Grizeldis mondának legrégibb feldolgozását. Ennek az elbeszélésnek rövid tartalma a következő. Gurun lovag mái* több év óta együtt él ismeretlen származású kedvesével, midőn hűbéresei felszólítják, hogy váljék el tőle - ’ és vegyen magához méltó feleséget, mert különben megtagadják neki az engedelmességet. A lovag erre egy előkelő nővel eljegyzi magát. Midőn Fraisne erről értesül, nem zúgolódik, hanem elfojtván fájdalmát, tovább is szives készséggel szolgálja urát és mindent elkészít a lakodalomra. Az esküvő alatt is folyton sürög-forog a házban, nem mutatja se a haragnak, se a bánatnak legkisebb jelét sem, sőt az uj asszonyt is …
Tovább a műhöz
Egész életemben csak két dologtól tartottam igazán. Az egyik az, hogy felriadok az éjszaka közepén, és egy szellem néz velem farkasszemet. Persze ennek nem nagy a valószínűsége, de azért még belegondolni is ijesztő. A másik, hogy elkések az óráról. Gyűlölök késni. Utálom, mikor mindenki engem bámul, pedig ha az ember akár csak egy perccel is a kezdés után érkezik, ez elkerülhetetlen. Éppen ezért a Google segítségével akkurátusan kimértem a távolságot a University Heightson lévő lakásom és az egyetem parkolója között, na, és persze biztos, ami biztos alapon, vasárnap kétszer meg is tettem az utat. Egy egész kilenctized kilométer. Kocsival öt perc. Negyed órával korábban indultam, hogy a 9:10-kor kezdődő órám előtt időben ott legyek. Viszont nem számoltam azzal, hogy a stoptáblánál feltorlódnak majd a kocsik - mert ebből a városból valahogy kihagyták a közlekedési lámpákat -, ahogy azzal sem, hogy egy darab üres hely sem marad az egyetemi parkolóban. Kénytelen voltam tehát átgurulni a szemközti vasútállomáshoz, és még további értékes percek mentek el, mire sikerült előkotornom a megfelelő meny-nyiségű aprót az automatához. „Ha ragaszkodsz ahhoz, hogy a világ másik végébe menj iskolába, legalább lakj kollégiumban! Gondolom, kollégium azért ott is van!” - hangzottak anyám szavai a fejemben, miután felszaladtam a dombon, és levegő után kapkodva álltam meg a Róbert …
Tovább a műhöz
Walter Gropius 1883. május 18-án Berlinben született. Ifjúkorának környezete a századforduló Németországa, a gyáripari fejlődés, egyben a társadalmi és művészeti forrongás színhelye. A Jugend c. folyóirat, a német szecesszió orgánuma 1896-ban jelenik meg. Az expresszionista Die Brücke művészcsoport 1905-ben alakul. Max Reinhardt 1904-ben mutatja be a Széntivánéji álmot, ezzel új utat nyit a színjátszás történetében. Siegmund Freud főműve, a Traumdeutung 1900-ban jelenik meg. Max Planck ugyanebben az évben publikálja kvantumelméletét, Albert Einstein 1905-ben a relativitásról szóló munkáját. A fiatal Gropius családi tradíciói folytán is kapcsolatba kerül korának művészeti és műszaki problémáival. Már apai nagyapja ismert nevű festő volt; a nagynevű klasszicista építész, Karl Friedrich [Schinkel baráti köréhez tartozott. Nagybátyja, Martin Gropius építész és művészeti író (1824—1880) a berlini iparművészeti főiskola igazgatója volt.
Walter Gropius apja is építész. Magától értetődő, hogy ő is az építészetet választja hivatásául. Tanulmányait 1903—1907 között végzi a berlin-charlottenburgi, majd a müncheni műegyetemen. Diplomájának elnyerése után Spanyolországba utazik, ahol több hónapig dolgozik egy kerámiaüzemben. A forrongó szellemi áramlatok az elavult tradíciók elleni lázongást váltják ki a fiatal építészből. Ezt bizonyítja, hogy …
Tovább a műhöz
Warngedichte
- Fried, Erich
- 1992
Mit den Warngedichten begann Erich Frieds großer Erfolg als Lyriker; sie enthalten im Keim alle Elemente seines späteren Werks. In diesen Versen ist der später leidenschaftlich politisch engagierte Dichter noch ganz zurückgenommen auf die Angst vor dem Menschen und was er vermag, spricht er furchtlos zwar schon, aber auch wehmütig und resigniert seine Warnungen aus vor der Austauschbarkeit der Gefühle und ihrer Versteinerung. Hans-Jürgen Schmitt schrieb dazu in der Frankfurter Allgemeinen Zeitung: »Nicht »Warnung», aber kritische Weltbetrachtung spiegelt sich in seinen Gedichten in einem intellektuell geführten Wortspiel... Das Gedicht ist der Schutz gegen die Welf. »Die Welt / macht mir Angst / sie ist schwächer als ein Gedicht.»...Alte poetische Stilelemente wie Alliteration, .Schlagreim, Assonanz, die rondohafte Litanei, die mit nur wenigen Worten auskommt, erhalten neuen dichterischen Glanz...Die Einfachheit seiner Gedichte täuscht durch die Klarheit der unverbrauchten Sprache, in der uns die Dinge erscheinen. Einfach und spielerisch aber wirkt nur das, was vollkommen artistisch ist. Aus Schmerz und Betroffenheit vor der Welt hat Fried einen neuen Weg beschritten: die Rückkehr zum konkreten Wortspiel und zur Gedankenkunst. Ihm ist es gelungen, daß sich im Spiel mit der Sprache zugleich kritische Gewalt und gemeißelte Präzision des Gedankens zeigen.« Erich Fried wurde 1921 in Wien geboren und starb 1988 in Baden-Baden. 1938 floh er nach der …
Tovább a műhöz
Water Stress
- 2020
A little bit more than ten years ago a book on water conflicts was published. We authors thought, we felt that the upcoming decade brings more serious ecological problems and various global challenges than ever before. And unfortunately we were not mistaken. This book was finalised during a rather difficult period. The sudden onset of the COVID-19 crisis has not only made the work of authors and editors more challenging but also transformed our living and working environment, changed the way of casual and academic interactions, and generally, altered the way we think about certainty and reality. The pandemic highlighted the fragility of our academic, social and global system and brought back the uncertainty of previous centuries. The crisis is a forecast and a sign of warning at the same time: our current course of growth and the relative prosperity can only be sustained if we change our habits and finally began to confront the challenges of the 21st century. The coronavirus emergency also demonstrated what climate change could cause in the medium and long run. Although in this case, the development of an actual crisis situation is more extended, the potential consequences are more significant and even more harmful. Emerging water challenges perfectly demonstrate these possible climate change-related outcomes. Water scarcity is already the source of many intrastate and interstate conflicts, the cause of food shortages and a driving force of migration flows. Existing and …
Tovább a műhöz
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem pecséttel ellátott, ránk maradt kottáinak könyvtári gyűjteménye a Pécsi Egyetemi Könyvtár kottaállományán belül különleges helyet foglal el. E kották az egyetemi emlékezet számára, annak, művelődéstörténetileg, zenetörténetileg is gazdag színfoltjai. A gyűjtemény 525 kottából áll. A kották hű képet adnak a kor legkedveltebb zenei műfajairól, a 19. század vége, 20. század eleje ízlésvilágáról. A kották Ambrozovics Dezső (1864–1919) és Latinovits Illés (1820–1886) táblabíró adományaként érkeztek az egyetemre.
Tovább a műhöz
Juflii Regio olim compilatum, duorum, & quod xeurvit , Seculoruin ufu roboratum . Nunc primum in Paragraphos diftinftum , & Notis, at Ohieryationibus Juridicis in utuiupraefectam. Ty lonum, illuftratuni. (...) Uanquam domeftica, ac gen-tilitia Regni hujus Inclyti Hungariaj jura certam in fe-r,eni, formulamque, & ordinem redige acliterarum monumentis illuftrare ar-Uurn & perdifficile ac humano pro-hemodum ingenio majus efle videatur: Quippe cuqi apud noftrates eo in genere nihil nilhil ha&enus extiterit aut origine din« turnum, aut lan&ionc (labile, aut perenni ufu, ac oblervantia roboratur: fed ex cujusque fere Principis, ac Regi nutu, & arbitrio novae conftitutiones , novaque edidla per fingulas neduru ates, fed paucitfimorum quoque annorui i fpatia emanaverint: Quae cum inter Iole plerumque diffideant, & adverfis quali frontibus obludlentur, in unuiu velut corpus convenire, & coalefcere haud facile poliunt. Ad hoc accedit , quod ea omnia, qute vel forenfibus in cauda emergunt, vel ad judiciorum rationem accommodantur,memoria tenere fupra hominis captum, facultatemque videatur ex i flere. Qua; cum ita £e habeant, tamen'Ma jeflatis Veflrae jufiionibus, quibus non ufquequaque parere piaculum lemper duxi , morem gerere cupiens , farcinara meis humeris longe imparem fubire non formidavi: Qui propriae licet imbecillitatis confeius tantum enim abefl, ut mihi quidpiam majoris induflrite , aut eruditionis attribuam ; ut meos etiam inter «quales, ac ejusdem profedionis ludiofos …
Tovább a műhöz
Werner Ogris
- 2007
A tudományok, így a jogtörténet művelőinek bemutatása a szakmai és a szélesebb közönség számára zömmel tradicionális csatornák segítségével történik. Szakmai életrajzok lexikonokban megjelenő hasábjaiból, a szerzők alapműveiből, recenziók szerteágazó világából meríthetünk- ehhez járul még egyebek között a bibliográfiák tekintélyt parancsoló rendje. Hat a személyes ismeretség varázsa is: a professzorok példamutatásának kisugárzása, tudományos pártfogásának embersége. Természetes igény merül föl bennünk, hogy bepillantsunk a tudományos műhelymunkába, és ellessük a mesterfogásokat. Megismerhetjük, melyek a joghistorikus kedvenc területei, ahol rejtett összefüggések kerülnek napvilágra, ahol érvényesül a humor, ahol a szakmai stílust nyelvi lelemény fűszerezi. Összegezve: az európai jogtörténészportrék sorozat, melynek első kötetét Werner Ogris bécsi professzornak szenteljük, sokszínű antológiákat kíván adni a jeles joghistorikusokról. A karakterisztikus alkotások bemutatásán keresztül eleven portrékra törekszik - nem annyira lezárult életművek szoborszerű véglegességére. (...) Kevés 20. századi jogtudós formálta olyan mértékben saját szakterületét, mint Werner Ogris a jogtörténetet. Ez nemcsak annak a rendkívül hosszú időnek köszönhető, melynek során professzorként a Berlini Szabad Egyetemen, az FU-n (1962-1966) és a Bécsi Egyetemen (1966-2003) …
Tovább a műhöz
Mivel a gyermek- és ifjúkor, a családi környezet, az iskola, az első tanárok és szellemi hatások, az életűt későbbi állomásai döntő szerepet játszanak egy életmű kialakulásában, a teljesebb. részleteiben gazdagabb Weszely-kép megalkotásának első fázisaként személyes életútját mutatjuk be. A gyorsan fejlődő és a századfordulóra világvárossá váló főváros szülötte Weszely Ödön, aki 1867. augusztus 23-án egy pesti iparoscsalád legidősebb gyermekeként látta meg a napvilágot. Apja Weszely György, jónevű kocsigyártó, szorgalmas, gazdag fantáziával megáldott ember. Édesanyja Milics Ilona, egy szentendrei szerb kisbirtokos család sarja. Édesapja viszonylag fiatalon, 44 évesen halt meg, négy árvát hagyva maga után. Az elszegényedő özvegy édesanyjának nagy nehézséget jelentett családja eltartása, gyermekeinek taníttatása. A legidősebb fiú, Ödön édesapja halálakor már polgári iskolába járt, majd mesterséget szeretett volna tanulni. Sorsának további alakulását azonban meghatározta egyik tanárának segítsége, aki rábeszélte édesanyját, hogy tovább taníttassa tehetséges gyermekét. A közbenjárásnak köszönhető, hogy tanulmányait a különbözeti vizsgák letétele után a belvárosi főreáliskola ötödik osztályában folytatja, ahol később évtizedeken át beosztott tanárként, majd igazgatóként is működött. Középiskolai évei alatt nem tartozott az osztály …
Tovább a műhöz
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem pecséttel ellátott, ránk maradt kottáinak könyvtári gyűjteménye a Pécsi Egyetemi Könyvtár kottaállományán belül különleges helyet foglal el. E kották az egyetemi emlékezet számára, annak, művelődéstörténetileg, zenetörténetileg is gazdag színfoltjai. A gyűjtemény 525 kottából áll. A kották hű képet adnak a kor legkedveltebb zenei műfajairól, a 19. század vége, 20. század eleje ízlésvilágáról. A kották Ambrozovics Dezső (1864–1919) és Latinovits Illés (1820–1886) táblabíró adományaként érkeztek az egyetemre.
Tovább a műhöz
The Klimo Library, founded by Bishop György Klimo in 1774, is part of the History Collection Department at the University Library of Pécs and Centre of Learning. The temporary exhibition located here presents material related to Great Britain. It offers a glimpse into the general, ecclesiastical, political and military history, the geography, the literature, popular culture, and even cuisine of the British Isles. The maps, books, and newspapers on display come from the collections of the University Library of Pécs and from private collections. They tell an intricate story not only about „those British” but about „these Hungarians” as well. The items in the collection contribute to the larger image of Great Britain that intellectuals in Hungary created in the course of three centuries. Although the exhibition includes more recent, twentieth-century items, the bulk of the printed matter exhibited in the showcases was acquired during the eighteenth and nineteenth centuries. It was during this period that Britain became a relevant model for Hungarians in their aspirations for national, political, economic and cultural modernization. „Anglomania,” the heightened interest in English culture that swept across Europe beginning with the eighteenth century, was an important cultural phenomenon in Hungary as well. Writers developed an interest in the English novel: Fanni hagyományai [The Lagacy of Fanni, 1794] by József Kármán was inspired by Samuel …
Tovább a műhöz