1.1. A hivatalos statisztika jogi háttere

1.2. A hivatalos statisztika intézményi háttere

1.3. Az adatfelvételek

1.4. A statisztikai adatok minősége

1.5. Az adatvédelem

Irodalomjegyzék

2.1. Tevékenység és termék alapú osztályozások

2.2. Egyéb osztályozási rendszerek

2.3. Statisztikai regiszterek

Irodalomjegyzék

3.1. A fogyasztóiár-index

3.2. A vásárlóerő-paritás

3.3. Egyéb árindexek

Irodalomjegyzék

4.1. A népszámlálások története

4.2. A demográfia vizsgálati módszerei

4.3. Népszámlálások

4.4. Álló népesség

4.5. Népmozgalom

4.6. Magyarország demográfiai jellemzői

4.7. Tendenciák az Európai Unióban és Magyarországon

4.8. Adatforrások

Irodalomjegyzék

5.1. Jövedelem, kereset, bér

5.2. Lakossági munkaerő-felmérés

5.3. Intézményi munkaügyi adatgyűjtések

5.4. Európa 2020 stratégia

Irodalomjegyzék

6.1. A nemzeti számlák rendszere

6.2. Szatellit számlák

6.3. Input-output (ágazati kapcsolati) mérlegek

6.4. A rejtett gazdaság mérési lehetőségei

Irodalomjegyzék

7.1. Mutatószámok

7.2. Adatforrások

7.3. A jövedelemegyenlőtlenség alakulása Magyarországon

7.4. Jövedelemegyenlőtlenség a világban

Irodalomjegyzék

8.1. A jóllét összetevői, mérési lehetőségei

8.2. A Stiglitz-jelentés

8.3. Jóllét mutatók

8.4. A fenntartható fejlődés kérdése

Irodalomjegyzék

9.1. Szegénységi küszöbök

9.2. A szegénység mérés alap mutatói

9.3. A szegénység mérés összetett mutatói

9.4. Laeken-i indikátorok

9.5. Alapjövedelem

Irodalomjegyzék

2.1. Nemzetgazdasági ágak a TEÁOR’08 szerint

2.2. Egy gazdasági szervezet tevékenység-struktúrája

2.3. A magyarországi NUTS rendszer

2.4. Az egy főre jutó éves kiadások Magyarországon, 2017

3.1. A fogyasztói kiadások megoszlása

3.2. A 12 legnagyobb gazdaság az ország GDP részesedése alapján, 2011

4.1. Magyarország fontosabb népességi adatai

5.1. A jövedelem összetevőinek alakulása Magyarországon, 2017

5.2. A gazdasági aktivitás mutatói Magyarországon

5.3. Teljes munkaidőben foglalkoztatottak és bruttó átlagkeresetek nemzetgazdasági ágak szerint Magyarországon, 2017

6.1. A bruttó hozzáadott érték és megoszlása nemzetgazdasági áganként Magyarországon, 2017

6.2. A bruttó hazai termék végső felhasználása Magyarországon, 2017

6.3. A bruttó hazai termék és a bruttó nemzeti jövedelem alakulása Magyarországon (folyó áron, millió forintban)

6.4. Példa belső mátrix

6.5. Közvetlen ráfordítások mátrixa a példából

7.1. Jövedelemegyenlőtlenségi mutatók alakulása Magyarországon

7.2. Az egy főre jutó jövedelmek átlagjövedelemhez mért aránya jövedelmi tizedenként (százalék)

8.1. A HDI számításához használt szélsőértékek

9.1. A létminimum-számítás aktív korú felnőttre vonatkozó normatív élelmiszerkosara (2014. évi átlagos fogyasztói áron)

1.1. A Központi Statisztikai Hivatal főépülete

2.1. A gazdasági osztályozások nemzetközi rendszere

3.1. A HKÉF napló egy oldalának szemléltetése

3.2. Fogyasztóiár-indexek alakulása Magyarországon

3.3. A fogyasztóiár-index és a maginfláció havi alakulása

3.4. A Big Mac-index lényege

3.5. A termelői és ráfordítási árindexek alakulása a mezőgazdaságban, Magyarországon (2000=100%)

4.1. Magyarország korfái különböző években (népesség százalékban)

4.2. Magyarország korfájának változása 1980 és 2018 között (ezer fő)

4.3. Magyarország népessége legmagasabb iskolai végzettség és nemek szerint, 1998-ban és 2018-ban

4.4. A népesség megoszlása az EU25-ben korcsoportok szerint

4.5. Teljes termékenységi arányszám alakulása az EU országaiban

5.1. A különböző jövedelemkategóriák összefüggései

5.2. A potenciális munkaerőtarték alakulása, 2018. I. negyedév

5.3. Az Európa 2020 stratégia legfontosabb mutatói: célértékek és haladás 2008hoz képest 2017-re

5.4. A 24-60 éves népesség foglalkoztatottságának alakulása az Európa 2020 célkitűzések fényében, 2017

6.1. A GNI és a GDP különbségének alakulása a GDP arányában, 2017

6.2. Vásárlóerő-paritáson (dollár) mért egy főre jutó GDP a világ néhány országában, 2017

6.3. A régiók részesedése a GDP termelésből, 2016

6.4. Az egy főre jutó GDP (ezer forint) alakulása régiók szerint, 2016

6.5. A szatellit számlák logikai sémája

6.6. Az input-output összefüggések általános sémája

6.7. Az Eurostat egységes táblarendszerének sémája a nem megfigyelt gazdaságok elszámolására

6.8. A rejtett gazdaság alakulása az EU országaiban a GDP százalékában (2003 és 2016)

7.1. A háztartások (%) éves jövedelmének eloszlása az Egyesült Államokban (2010)

7.2. Lorenz-görbe

7.3. Jövedelemhányadok alakulása népességtizedek szerint Magyarországon (százalék)

7.4. A Gini-index alakulása az EU-ban, 2017

7.5. A Gini-index alakulása néhány országban, 2015-ben és változások 2004-hez képest

8.1. A jóllét összetevői és befolyásoló tényezői

8.2. A 2011-es HDR teljes szövegének szófelhője

8.3. A HDI alakulása néhány országban (1990-2017)

8.4. Az OECD Better Life Index összetevőinek illusztrálása, elnevezések angol nyelven

8.5. Az országok helyzete a boldogságban eltölthető évek száma és az ökológiai lábnyom alakulása szerint

8.6. Az SPI dimenziói, komponensei és mutatószámai

8.7. Átlagos értékek az egyes komponensek szerint, 2018

8.8. Az SPI és a HDI eredményeinek összehasonlítása

8.9. A fenntartható fejlődési célok

8.10. A túlfogyasztás napjának alakulása (1970-2018)

8.11. A fejlettség és fenntarthatóság kapcsolata a világ országaiban

9.1. Szegények aránya az MPI és a Világbank küszöbértéke alapján

9.2. Az AROPE alakulása a népesség százalékában