I. Földrajzi fekvés, határok, kiterjedés, közigazgatási tagozat. Hegységek, folyók, éghajlat.

II. Népesség, nemzetiségek, egyházi szervezet, kormányrendszer, községi szervezet. Míveltségi állapot, népiskolák, magasabb tanintézetek.

III. Mezőgazdaság, a földmívelés kezdetlegessége. A termelés áttekintése: szántóföld, rét, gyümölcsös, szőlő, erdőmívelés, bányászat.

IV. A mezőgazdaság részletezése. Egyes termények: buza, termelési viszonyai, szállítása; kukorica, árpa, szilva, aszalása, eladási és szállítási szokások, entrepots. Bor, asztali szőlő, palaczkbor.

V. Állattenyésztés, lovak, szarvasmarha, juh, sertés: sertéskereskedés, méhészet. Állati termelvények.

VI. Általános ipari, kereskedelmi és közlekedési viszonyok, a pénzrendszer.

VII. Az ipar és kereskedés részletesebben. Vegyészeti ipar, ásvány-festékek, robbantó szerek, illó olajok és gyanták, gyufa, szappan, gyertyák, keményitő, olaj, kocsikenőcs, szerves festőanyagok. Malomipar-készítmények, czukor és czukorkák, csokoládé és kávé-pótlék, tésztaárúk, húsfélék. Borszesz, likőrök, szeszeczet, szilvapálinka, sör.

VIII. Agyagipar, téglagyártás, durva fazekas-árú, kőedény, fayence,majolika, porczellán-gyár. Üveg, táblaüveg. Fém és fémárú: rúdvas, vaslemez, fehér bádog: lakatos-és kovácsmunkák, gazdasági eszközök: bádogos- és rézműves-munkák, bronz-árú, kések és fegyverek, vasöntvények.

IX. Faipar, asztalos- és esztergályosárúk, kádárok; kosárfonó, épitő- és műfa-kereskedés. Cserzett bőrök, papucskészités, finomabb bőripar. Papir- és papirárúk.

X. Textil-ipar- és posztószövés; len- és kenderárú, jutaárúk, ponyvák; pamutárúk; selyem-ipar, paszomántok, kötött árúk, nemzeti öltönyök, kalapok, fehér- és ágynemüek.

XI. Butoripar, arany és ezüstmíves czikkek, kefeárú. Sokszorositó ipar, képek, hangszerek, tudományos eszközök és műszerek; épitkezés, járművek. Gépipar. Gyarmatárúk, ásványvizek. Katonai felszerelés.

XII. Szerbia árúforgalma hazánkkal. A dunai közlekedés, a vasut, a posta és távirda.

XIII. A hitelrendszer, pénz- és hitelintézetek, takarékpénztárak, szövetkezetek. Szerbia állandósága, állami költségvetése, az adó, a törvénykezés.

F ü g g e l é k. Szerbia kereskedői.

I. Az ország kiterjedése, határai; európai szinvonal, fraczia példa. Az ország hegyei, vizei, éghajlata.

II. Közigazgatási beosztás és szervezet, kerületi tanács, állandó bizottság. Nemzetiség, a rumánok jellemzése, az idegenek állapota, a zsidók; osztrák-magyaralattvalók, foglalkozásuk, konzulátusaink. Hitfelekezetek. A közoktatás ügye.

III. Az állam kölségvetése, bevételek, kiadások, az államadósság, az adó, államjószágok, királyi háztartás, a közoktatás költségei, az 1885/86-diki budget. Állami és kerületi adó, városi vám.

IV. Az igazságszolgáltatás, polgári törvénykönyv és perrendtartás, békebiróság, büntetőtörvény és eljárás, kereskedelmi törvénykönyv; nemzetközi peres ügyek, jogi segédkezés; bélyegtörvény, váltók, szállitási szerződések.

V. A mezőgazdaság, mívelési ágak, gabonaneműek, rizs-, repczetermelés, dohány, kender, gyümölcs, szőlő, erdő. A bányászat, petroleum, szén, ásványvizek. Az állattenyésztés, lovak, szarvasmarha, juh, sertés, méhészet, selyemtenyésztés, földbirtokviszonyok.

VI. Hitelviszonyok, a rumániai nemzeti bank, a rumán bank, ingó-hitel-intézet, közmunka- és középitkezések társasága, a -Prevederea- földhitelintézetek.

VII. Rumánia külkereskedése, behozatali többlet, az egyes országokkal folytatott kereskedés, kereskedelme monarchiánkkal, árúforgalma Magyarországgal.

IX. Kereskedelmünk térvesztése Galaczban, gőzhajózásunk és vasutaink magas díjtételei, példák egyes árúczikkekből, a legkelendőbb árúk lajstroma, Magyarország termékei.

X. Piaczi viszonyok, készpénzfizetés, terménykereskedés, a rumán valuta, hosszú hitel, arany- és ezüstpénz, külföldre szóló váltók, mérték- és súly, magas arany-agio, fiók-üzletek szükségessége, a rumán vasutak tarif-politikája.

XI. A tengeri forgalom, érkezett és kiindult hajók, üres és rakodott hajók, állami lobogók, a folyamhajózás, a folyók szabályozása. A vasutak, költségük, a létező vonalak, az összeköttetés hazánkkal, magas tarifák. A közönséges útak.

XII. Bukarest, Galacz és kereskedelme, Braila, Szulina, Küsztendzse, Plojest, Galacz kereskedő czégei.

XIII. Közgazdasági viszonyok és czélzott javitások bekövetkezése.

I. Földrajzi fekvés, határok, hegységek, vizek, éghajlat, növényzet, termékek, bányászat, erdőségek.

II. Terület, népesség, közigazgatási beosztás, a nép tulajdonságai, vallás, nemzeti bolgár egyház, görög patriarchátus. Nemzetiségek, elosztásuk, városi elem, társadalmi viszonyok, a főváros.

III. Földbirtok, mívelési viszonyok, megváltás, a termés; állattenyésztés, juh, kecske, sertés, szarvasmarha, bivaly, lótenyésztés. Rózsatermelés és rózsaolaj-sajtolás.

IV. Az ipar, a textil-ipar, a -sajak-posztó, takarók, aba, lótakarók. A bolgár szőnyeg-gyártás, kétféle minőség, anilin-festés, munkafelosztás.

V. A vászonszövő-ipar, a selyemipar, kötő-szövő munkák, házi szövőszékek, kétféle vászon, "peskir"-ek (kendők), csalán-szövet, a "gaitandsi" (paszományos) ipar, viz által hajtott orsók, szabóipar.

VI. A bőripar, faipar, favázas épitkezés. Az agyagipar, antik utánzatok, szláv ornamentika, porhanyós agyag, fekete grafit, pipák, cserépkályhák, magyar fazekas, tégla- és cserépégetés. Vasipar, aragy- és ezüst filigrán-munkák, gépipar. Malomipar, bőr- és szeszgyártás, vegyes iparágak, az ipar emelésére irányzott törekvések.

VII. Államforma, népképviselet, miniszterium. Monarchiánk képviselete, konsulok. Közigazgatás, községi adók. Mívelődési haladás, közoktatási tanács, népoktatás, tanfelügyelők, paedagogiai tanfolyamok, polgári, közép- és szakiskolák.

VIII. Igazságszolgáltatás, kerületi törvényszékek, békebiróságok, málodik folyamodású biróságok, semmitőszék; kereskedelmi és váltóügyek, bűn és sajtóügyek, konsuli biráskodás. Államadósság, államköltségvetés, adózási rendszer, egyenes és közvetett adó.

IX. A pénzrendszer, az ércpénz árfolyama, mérték és súly. Hitelviszonyok, bolgár nemzeti bank, mezőgazdasági előleg-pénztárak, pósta-takarék-pénztárak. Vasutak : a ruszcsuk-varnai, a rumán és szerb csatlakozási, a tervezett czari-brod-vacareli és küstendil- Zsólia-ruszecsuki vonalak. Posta és távirda. Kikötők, folyamhajózás.

X. A kereskedés, az árúforgalom értéke, behozatal 1881-1883-ban. Oroszország öntudatos törekvései, Bulgária kivitele 1882-1883, Ausztria-Magyarország bevitele 1881-ben. Bulgária kivitelének értéke 1881-ben, kereskedőink figyelmébe.

F ü g g e l é k.

I. Kelet-Rumélia mint tartomány, határai, vizei, hegységei, éghajlata. A népesség, nemzetiségek, vallásfelekezetek.

II. Erdőségek, állami erdők, vakuf- és községi erdők, fakivitel. Bányászati érczleletek, ásványforrások. Földmívelés, gabonanemüek, rizstermelés, kertészet, a föld értéke, dohány, rózsatenyésztés, szőlőszet.

III. Állattenyésztés, lovak, öszvérek, szarvasmarha, tejgazdaság, bivaly, juhtenyésztés, kecskék, sertéstenyésztés, baromfi, vadállomány, halak, selyemtenyésztés, méhészet.

IV. Iparviszonyok, mezőgazdasági iparágak, malomipar. Szeszégetés, sörfőzés. A textil-ipar. A kereskedés, begozatal, szállitó költségek, a bihozatali czikkek némi részletezése, magyar export hiánya.

V. Alkotmány és államszervezet, török törvények, tartomány-gyülés, a végrehajtó hatalom, közigazgatási beosztás és ügyvitel. Igazságszolgáltatási beosztás és ügyvitel. Igazságszolgáltatás. A közoktatás, tanfelügyelők, elemi iskolák, középtanodák.

VI. Az adók. a tartomány költségvetése, bevétel és kiadás, a török tributum leszállitása. A hitelügy, a banque ottomane fiókja, pénzváltók. mezőgazdasági előleg-pénztárak. Pénzegység, mérték és súly.

VII. A közlekedés, tartományi, kerületi és községi utak. Vasutak. Pósta és távirda. A vámügy. Tengeri kikötő.

Albánia.

I. A régi Epirus, földrajzi tagozat, népesség, keresztyén és török, görögkeleti és katholikus, iskolai oktatás, közigazgatás, adó.

II. Mezőgazdasági termelés, gabonaneműek, olajbogyó, pamut, selyemtenyésztés, vallonea, narancs és czitrom, czedragyümölcs, dohány, kerti termények. Erdészet, kőfejtés, só. Állattenyésztés, állati termelvények.

III. Ipar, házi-ipar, szövés, fonás, bőripar, selyemipar, arany himzések, arany- és ezüst-filigrán, vasipar. Kereskedés, értéke, behozatali czikkek, kivitel.

IV. Közlekedés, kikötők, az osztrák-magyar -Lloyd-, posta-forgalom, görög hajózási társulatok, hafóforgalom lobogók szerint. Szárazföldi útak, teherhordó állatok, szállitó-díjak. Janina, Prevesa. A görög vámtarifa, magyar liszt és fa ; Lovas posta, osztrák-magyar posta-hivatal, távirda.

V. Piaczi árak.

I. Földrajzi viszonyok, határok, éghajlat. Közigazgatás, népesség, foglalkozása. Érczek, vas, kőszén. Állattenyésztés, mezőgazdaság, selyemtenyésztés, gyapjú, pamut, opium, aszalt szilva.

II. Ipar, pamutfonó gyár, gőzmalmok, szesz- és szappanygyár, kis-ipar. Közművelődés, népiskolák, gymnasiumok, ipar-iskola. Szalonik, mint kereskedelmi központ, hajózási vállalatok és vonataik. Pénzrendszer, mérték és súly.

III. Gabonakereskedés és szokásai, fökiviteli czikkek. Ruphani kikötője. Kereskedelmi czégek Szalonikban.

I. Földrajzi viszonyok, határok, hegyek, folyók. Ásványok, vasércz, barna szén. Mezőgazdaság, konyhakertészet, eperfa, szőlő, gyümölcs, a földek mívelése s termésök. Állattenyésztés.

II. A népesség, nemzetiségek : török, bolgár, görög, örmény, zsidó, frankok. Közoktatás. Iparviszonyok, Posztógyártás, selyemfonás és szövés, bőripar, agyagipar. Árúforgalom, behozatal, kivitel. Kiválóbb kereskedelmi czégek.

I. A török birodalom államszervezete, pénzügyei. Az 1884-iki államköltségvetés, az adósságok törlesztésére forditandó egyenleg, az állmadósságok két kategoriája, külföldi kölcsönök eredete, az adósságtorlesztés nemzetközi bizottsága, a belföldi kölcsönök.

II. A kereskedelem, a benne elfoglalt elemek, idegen telepek, befolyásuk hanyatlása, a levantei kereskedés sajátosságai, hosszú hitel szükségessége, helyi ismeretek s az ország nyelvének birása. A hitelügy, pénzváltás, a banküzlet.

III. A kikötő, főkiviteli czikkek, a hajóforgalom, gőzösök szaporodása, vitorlások csökkenése, ki- és berakodás, a szállitott árúk értéke, a török kereskedelmi hajózás, idegen lobogók.

IV. Saját árúforgalmunk, behozatal, kivitel, jellemzésük, az egyes országok részére a kereskedésben.

V. A vasutak, darobosságuk, a vasuti összeköttetés világvonalakká, Trieszt aggódásai. Posta és távirda. Törökország közgazdasági törekvései.