Az Orosz Birodalom 1725-1801 - Nagy Pétertől I. Pálig
21-69
Az ország elnevezése
21-22
Az ország területi nagysága, a népesség és a haderő lélekszáma
22-23
A Birodalom területi terjeszkedése
23-46
A keleti terjeszkedés, az orosz gyarmatosítás a 17. században
23-26
Kelet-Szibéria meghódítása
26-30
A Kaukázusontúl és Közép Ázsia kérdése a 18. századig
30-32
Gyarmatosítás a 18. században
32-38
A Kaukázusontúl, Grúzia a 18. század második felében
38-41
Déli terjeszkedés, a Krím-félsziget, a tengerszorosok és a Balkán kérdés
41-43
Az európai területek, a hétéves háború
44-45
Európai területek, a francia forradalom és a Napóleoni háborúk II. Katalin és I. Pál korában
45-46
Belpolitika: a kormányzat, az állam jellege
47-48
A kormányzat formája
47-48
Az örökösödés kérdése
48-52
Hatalommegosztás de facto- de jure országos szinten
53-59
A hatalom szervei: a Legfelsőbb Titkos Tanács (LTT)
55-56
A hatalom szervei: A Törvényalkotó Bizottság (TAB)
57-59
Hatalommegosztás de facto- de jure helyi szinten
59-62
Kormányzati infrastruktúra
62-63
Központi kormányzat
62-63
Kormányzati infrastruktúra
63-66
Helyi kormányzat
63-66
Irodalom
67-69
A feketeszázas szélsőjobb hatalomfölfogásának és hatalomhoz való viszonyának néhány vonásáról a 19-20. század fordulóján
71-88
A hatalom eredete és jellege
73-76
A hatalom intézményei és viszonyuk a társadalomhoz
76-79
A hatalom eszközei és technikái
80-85
Összegzés
85-87
Irodalom
87-88
Az első orosz alkotmány születése, és a cárizmus utolsó „félparlamentáris” 10 éve, a júniusi monarchia
89-110
A Birodalom helyzete a 19-20. század fordulóján
89-93
Út az első orosz alkotmányhoz
93-95
Az első alkotmány
95-101
A Júniusi Monarchia
101-102
A sztolipini reformok
102-104
Sztolipin halála, a Június Harmadikai rendszer bukása
105-108
Irodalom
108-110
A politikai konzervativizmus és a szélsőjobb kutatás historiográfiája a rendszerváltás utáni orosz történetírásban
111-124
Bebesi György – Kolontári Attila: Az orosz, szovjet történelem ábrázolása a rendszerváltás utáni magyarországi középiskolai történelem tankönyvekben, az 1990-es években
125-155
Bevezetés: A rendszerváltás és a magyarországi tankönyvhelyzet
126-132
A tankönyvek jellemzői és az orosz-szovjet anyag elemzése
132-141
A XX. századi orosz-szovjet történelem a magyarországi tankönyvekben
142-154
Angol nyelvű rezümé
154-155
Jemnitz János – Bebesi György – Lengyel Gábor: Kamenyev, (Rosenfeld) Lev Boriszovics (1883-1936)
157-
Irodalom
168-169
II. A MOSZT kutatócsoport tagjainak tanulmányai
171-330
Huszár Mihály: Orosz forradalmárok - szibériai politikai foglyok - Száműzetési gyakorlat a 19. század végi Oroszországban
173-188
Szibéria az Orosz Birodalomban
174-175
Narodnyikok-Ohrana
175-176
Első szibériai tapasztalatok
176-178
Politikai számüzöttek sorsa
178-183
Börtönök, fogházak
183-186
Utószó
186-187
Irodalom
187-188
Szunomár Szabolcs: A cári Oroszország távol-keleti politikája a századfordulón