Az utolsó három perc

PAUL DAVIES, a University of Adelaide Templeton díjas természetfilozófia professzora a Világegyetem utolsó három percének lehetséges történetével foglalkozik. Ki ne lenne kíváncsi arra, milyen sors vár a kozmikus méretekhez képest parányi bolygóra, a Földre? A történet vége is robbanásszerűen heves lesz? A Nagy Bumm a Nagy Reccsel fejeződik be? Lehet, hogy a Halál a Teremtés ára? De lesz-e egyáltalán vége a világnak? Az emberiségnek vagy leszármazottainak - akár hús-vér élőlények, akár robotok - egyszer szembe kell nézniük az Apokalipszissel, vagy van remény a túlélésre egészen az örökkévalóságig? | Az 1960-as évek elején, amikor egyetemista voltam, élénken érdeklődtünk a Világegyetem keletkezésének kérdése iránt. Az 1920-as évekből származó, de csak az 1950-es évektől kezdve komolyan vett ősrobbanás elmélet közismert volt, de korántsem meggyőző. Bizonyos körökben még mindig sokkal népszerűbb volt az állandó állapotú Világegyetem elmélete, amely teljes mértékben kikerülte a keletkezés problémáját.[1] Nemsokára azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, mert 1965-ben Arno Penzias és Robert Wilson felfedezte a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást. Ez egyértelmű bizonyítékot szolgáltatott a Világegyetem forró, heves és hirtelen születése mellett. A kozmológusok lázasan igyekeztek kiszámítani a felfedezés következményeit. Milyen forró lehetett a Világegyetem az ősrobbanás után egymillió évvel? Egy évvel? Egy másodperccel? Milyen fizikai folyamatok játszódhattak le az ősi tűzgömbben? Létezhet-e az ott uralkodó szélsőséges fizikai körülményeknek valamilyen hatása, amelynek a maradványait még ma is megfigyelhetjük? Jól emlékszem arra a kozmológiai előadássorozatra, amelynek 1968-ban hallgatója voltam. A professzor így fejezte be előadását, amelyben a mikrohullámú háttérsugárzás felfedezésének fényében foglalta össze az ősrobbanás elméletet. "Egyes elméleti-szakemberek számot adnak a Világegyetem kémiai összetételéről, annak alapján, hogy milyen magreakciók mehettek végbe az ősrobbanást követő első három percben", mondta mosolyogva. Az előadóteremben harsány nevetés tört ki. Képtelenségnek tűnt, hogy bárki is megpróbálkozzék a létezésének első perceiben lévő Világegyetem fizikai állapotának leírásával. A XVII. században James Ussher érsek a bibliai kronológia legapróbb részleteivel foglalkozó tanulmányában kijelentette, hogy a világ teremtése Kr.e. 4004. október 23-án történt. Arról azonban még ő sem mert nyilatkozni, hogy pontosan milyen események játszódhattak le az első három percben.

Kapcsolt elemek

• Az utolsó három perc (OCR)