Kultúramenedzselési ismeretek
Szerző: Jarjabka ÁkosCím: Kultúramenedzselési ismeretek
Alcím: Második, javított és bővített kiadás
Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs, 2011. | ISBN: 978-963-642-279-0
A közgazdaságtudomány, mint társadalomtudományi részterület az egyének és csoportok tanulmányozásának egy igen speciális szeletével foglalkozik: a piaci szereplők gazdasági viselkedésével. A téma elemzésének egyik fő kérdése az, hogy bár az egyének magatartása - genetikai és szocializációs egyediségük alapján - különböző lehet, mégis, ha olyan nagyobb gazdasági entitásokat veszünk alapul, mint például szervezeteket, vagy társadalmakat, akkor az egyedi viselkedések különös módon összecsengenek. A hasonlóság alapját a kultúra, mint közös gondolkodásmód képezi, mely magatartási keretként behatárolja az egyének és csoportok cselekvéseit. E kultúra lényegét azonban egzakt módon rendkívül nehezen lehet körülírni, ezért vetődhet fel a kérdés: Vajon mit nyerhetnek a kutatók és a szervezetek a kulturális jellegzetességek definiálásával és megjelenítésével? Több szempontból is érdemes az ilyen irányú kutatásokat értékelni: a.) A tudományos alapú vizsgálódás kizárja a felszínes és félrevezető sztereotipizálást a kultúrával kapcsolatos fogalomkörből. b.) A kultúra fogalmának mélyebb elemzése lehetővé teszi, hogy felfedjük a kapcsolatok és különbségek alapjait a kulturális dimenziók és elemzési területek közt. c.) Az analizálás teret nyit az egyéni (individuális), a csoportos (szervezeti), és a társadalmi (nemzeti) szintű vizsgálatok felé egyaránt. d.) A kulturális egyediségek vizsgálatával lehetővé válik a kultúrák összehasonlító elemzésre, eltéréseket magyarázó tanulmányok készítése, mind térbeli (intercultural, cross-cultural), mind pedig időbeli (longitudinális) változásának aspektusából, s megkülönböztethetővé válhatnak a vizsgált kultúrán belüli részterületek, szubkultúrák is. e.) A kultúra nemzeti és szervezeti szintű egyediségének megismerésével pontosabban megfogalmazható a megfelelő szervezeti stratégia, vezetési módszer, illetve technológia alkalmazása is. Ezáltal válhat a kultúra a szervezet egyik fő sikertényezőjévé. A jelen könyv a fent felsorolt elemek mindegyikét érinti, s felmerül egy újabb kérdés: Miért fontos és aktuális ez a kutatási terület ma hazánkban? Tény, hogy a rendszerváltás évtizede a magyar társadalmat és gazdaságot alapjaiban változtatta meg. Természetesen, ezek a változások érezhetők voltak mind a háztartások mindennapjaiban, mind pedig a szervezetek és az állam makrogazdasági tevékenységében is. Az ebben az időszakban megjelenő erőteljes társadalmi-gazdasági törekvés – az Európai Unióhoz való csatlakozás – azt a dilemmát is felszínre hozta, hogy vajon kompatibilissé tud-e válni a magyar gazdaság az európaival, s emellett meg tudja-e őrizni sajátos magyar jellegét? Másképpen fogalmazva, melyik tendencia figyelhető meg Magyarországon, a kulturális konvergencia, vagy divergencia? A tankönyv az általánostól az egyedi felé haladó, tehát a kultúra általános definíciójától a szervezeti kultúrán át a nemzeti kultúrán keresztül a magyar nemzeti – szervezeti kultúra felméréséig terjedő logikai ívet tekinti át, s így az alábbi részegységekre tagolható: Az első rész a kultúramenedzsment elméleti megalapozását tartalmazza, melyben bemutatásra kerül a kultúra és a szervezeti kultúra fogalmi definícióinak sokszínűsége. A második gondolati egységben – amely a tankönyv ötödik és hatodik fejezetét foglalja magában – kerül sor a nemzeti-szervezeti kultúramodellek vizsgálatára. Ezek közül is kiemelten kerül kritikai elemzésre e témában napjainkban talán leginkább ismert és elismert kutatójának, Geert Hofstede-nek a modellje. A harmadik rész – vagyis a 7-10. fejezet – a kelet-közép-európai régió és a magyar nemzeti-szervezeti kultúra mérésébe vezeti be az olvasót úgy, hogy több, elméleti modell gondolati síkján értelmezett kérdőíves felmérés analízisét és eredményeit mutatja be. Az utolsó rész olyan, szemináriumok során feldolgozandó esetleírást és módszertani adatokat tartalmaz, mely lehetővé teszi a betekintést a nemzeti-szervezeti kultúra analízisébe, felkészítve ezáltal a hallgatókat a kultúramenedzselési elemzés gyakorlati alkalmazására...
Kapcsolt elemek
Kategóriák: Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Hall modell, Kultúra, Szervezeti kultúra, Trompenaars, Globe kutatás, Hampden-Turner
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Hall modell, Kultúra, Szervezeti kultúra, Trompenaars, Globe kutatás, Hampden-Turner
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet