A "szociális Európa" és a magyar munkaerőpiac I.

A munkaerőpiaccal mindannyian szoros kapcsolatban állunk, akár munkaadóként, akár munkavállalóként, vagy éppen munkát keresve. A piacgazdaságban ez a munkavégzés, a jövedelem-szerzés és társadalmi-szociális kapcsolatok természetes színtere. Épp ezért feltétlen szükséges, sőt mindenkinek saját elemi érdeke - bármelyik oldalon is áll hogy ismerje ezt a közeget, annak sajátosságait, működési mechanizmusát, szabályozó rendszereit. Az európai uniós csatlakozás küszöbén mindez kiegészül még egy sajátos dimenzióval: nem elég a hazai viszonyokat ismerni és érteni, ezt ki kell terjeszteni az Európai Unióra is. Egyrészt azért, mert az új.Iehetőségeket kínál egy hatalmas kontinentális munkaerőpiacot teremtve, másrészt azért, mert mindezzel új követelmények is párosulnak, és egy másfajta, a szociális és gazdasági értékrend egységére törekvő szemléletmód kialakítása lesz szükséges. A „SZOCIÁLIS EURÓPA” És a MAGYAR MUNKAERŐPIAC három kötete ezzel a mindannyiunkat közvetlen is érintő munkaerőpiaccal foglalkozik, a munkaerőpiaci mechanizmusokat, azok európai modelljeit és hazai gyakorlatát mutatja be. Közvetlen célja az, hogy megismertesse az Olvasót az EU és Magyarország munkaerőpiacával, közvetve pedig - ezen keresztül - nyíltan vállalt feladatának tekinti a szociális szemléletmód megérlelését, kialakítását is, A MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI ÉS A „SZOCIÁLIS EURÓPA” KIALAKULÁSA című első kötet abból indul ki, hogy az emberi erőforrás önmagában is sajátos termelési tényező, és eb- ből következően sajátos a munkaerőpiac is, amely sokféle társadalmi és gazdasági követelmény- és hatásrendszer középpontjában áll. Ezért is érdemes megismerni annak egyedi - emberi, szociális és gazdasági - jellemzőit. Másrészt az Európai Uniós csatlakozás kapcsán feltétlen fontos megismerni és megismertetni az EU munkaerőpiaccal, és a munkaerőpiac szociális dimenziójával kapcsolatos törekvéseit, elvárásait és eredményeit. Ez a kötet tehát először is a munkaerőpiac sajátos tartalmi, működési jellemzőit foglalja össze Ezt követően statisztikai adatokon keresztül mutatja be az európai és a hazai foglalkoztatás, illetve munkanélküliség közelmúltbeli változását és jelenlegi állapotát. Végül azt vizsgálja, hogy mit is jelent a munkaerőpiac szociális jellege, hogyan formálódott az EU szociális dimenziója, és milyen elvárásokat fogalmaz meg ennek megvalósítása érdekében. Ezt a kötetet elsősorban a munkaerőpiac iránt általában is érdeklődőknek ajánlom. Másrészt úgy vélem, hogy a „szociális Európa” megismerése elengedhetetlen mindazoknak, akik a jövő társadalmában és gazdaságában aktív szerepet kívánnak betölteni, ide értve a felsőoktatás hallgatóit, a gazdaságirányítás és az érdekképviseletek szakértőit. A társadalmi és gazdasági szempontok, a munkavállalói, munkaadói és kormányzati érdekek összehangolásának elkerülhetetlen szükségességéből alakult ki a munkaerőpiac sajátos szabályozó rendszere, egyrészt a kormányzat foglalkoztatás- és jövedelempolitikája, másrészt a munkaerőpiaci szereplők ezt kiegészítő érdekegyeztetése, a (makro szintű) korporatizmus.

Kapcsolt elemek

• A "szociális Európa" és a magyar munkaerőpiac II. (OCR)
• A "szociális Európa" és a magyar munkaerőpiac III. (OCR)