
(...) Az orosz kommunizmus, amely a legmonumentálisabb kísérletet telte az újkori politikai és gazdasági fejlődésből született ellentmondásos társadalmi jelenségek felszámolására, példátlan váratlansággal bukott meg. Ha sebezhetőségének magyarázatát keressük, akkor fontos szempont lehet a politikaelméleti aspektusból történő megközelítés, mivel megmutathatja, milyen értékek, célok és szándékok vezették azokat a politikusokat, akik e mozgalom ideológiai hátterét megártották. Közülük is V. I. Lenin tevékenysége voll a legnagyobb hatású, hiszen az ő politikai gondolkodására épülő “bolsevizmus” volt az, amely megszerezve az államhatalmat, kísérletet tett arra, hogy megvalósítsa az egyenlőség elvű társadalmi forradalom eszméjét. Sok nézőpontból értelmezték eddig Lenin politikaelméleti gondolkodását, többször kapott hangsúlyt e politika viszonya az újkori fejlődés társadalmi, politikai jelenségéhez: a tömegekhez. Arra azonban csak elvétve törekedtek, hogy Lenin és a tömegek viszonyát moralizálástól mentesen, Lenin politikaelméleti írásaiban megmutatkozó gondolataira és nézeteire, valamint ezek változásaira támaszkodva mutassák be és magyarázzák meg. Ez a historiográfiai szituáció áll e tanulmány és a követett módszertan hátterében. Vizsgálódásom tárgyát úgy határoznám meg, hogy ide tartoznak Lenin politikai gondolkodásának azon “alapszövegei”, amelyek egyfelől egy-egy kérdés elméleti indoklását tartalmazzák, másfelől jelzik az aktuálpolitikai szituációra adott válaszban a szellemi mozgást, változást. Célom a lenini politikai gondolkodás tömegfelfogásának és ennek a tömegpolitikára gyakorolt hatásának megértése. Mivel a szövegek mögött meghúzódó politikai célkitűzések tisztázását tartom a legfontosabbnak, ezért azt a módszert vélem leghatékonyabbnak, ami a következő kérdés feltevésével közelíti meg az adott szöveget: mit akart mondani a szerző a szövegével, a szövegében? Ahhoz, hogy megértsük, mit akart közölni a szerző, elengedhetetlen annak a történeti közegnek a figyelembevétele, amelyben művét alkotta (történeti kontextus). Ugyanakkor szerzőnek lenni a politikai cselekvés egyik formája, így hasonló jelentőséggel bír a szerzői kontextus ismerete is. E szempontok nélkülözhetetlensége törvényszerűvé teszi a szöveg történeti
szemléletű megközelítését. Lenin tömegpolitikai szándékainak megértéséhez a szövegeket a következő kérdésekkel vizsgáltam: Miként jellemezte Lenin az orosz tömegeket politikai magatartásuk szempontjából? Hogyan határozta meg a mozgalom politikáját a tömegek forradalmasítása és kormányzása terén? A historiográfia különböző bolsevizmus értelmezéseinek megértéséhez, szükséges annak áttekintése, hogy a politikaelméletben miként jelentkezett a “modem tömeg” problematikája. Továbbá a lenini tömegpolitika politikaelméleti kereteinek megismeréséhez is nélkülözhetetlen a tömegelméletek áttekintése, mivel Lenin is merített ezekből a “forrásokból”, és maga is határozott felfogást dolgozott ki e téren.
Kapcsolt elemek