Kutatási füzetek 9.

(...) A Balkán, Balkán-félsziget, Délkelet-Enrópa fogalmak szinte egymás, szinonimájaként használatosak a magyar nyelvben. A három meghatározás nagyjából ugyanazt a területet fedi le - de csak nagyjából. Bár a médiában már meghonosodott a Macedónia név az 1992-ben önállóvá vált egykori jugoszláv-tagköztársaság elnevezésére, a köznyelv - és néhol a szakirodalom is - még mindig nem tett világos különbséget Makedónja és Macedónia között. Ebben a rövid tanulmányban megkísérlem tisztázni az öt fogalom körüli bizonytalanságot. A félsziget a mai Bulgária északi részén húzódó hegységről kapta a nevét. Az idők folyamán a Balkán-hegység egy nagyobb régió számára kölcsönözte a nevét. A földrajzi meghatározás szerint a Balkán az a terület, amely a Duna-Száva-vonaltól délre helyezkedik el. Ez hozzávetőlegesen a 45. szélességi foknak felel meg. Politikai értelemben a Balkán az a terület, amely Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Bulgáriát, Görögországot, Horvátországot, Jugoszláviát, Macedóniát, Romániát, Szlovéniát és Törökországot foglalja magába. Egyes történészek megkérdőjelezik néhány államnak a régióhoz való tartozását. Romániát bizonyos szempontok alapjárt inkább kelet-európai államként tartják számon. Törökország viszont hosszá ideje gyakorol befolyást az európai politikára. Ennek eredményeként a Krím-háborút lezáró, 1856-ban megkötött párizsi békében a nagyhatalmak hivatalosan európai, államnak ismerték el az Oszmán Birodalmat Ka csupán szigornál, földrajzi szemszögből nézzük Törökországot, a hovatartozását a főváros földrajzi elhelyezkedése határozza meg; Ankara pedig vitathatatlanul Kis-Ázsiábán fekszik. Az viszont nem tagadható, hogy Törökországnak meghatározó szerepe volt és van a térségben, s ez különösen érvényes a hidegháborút követő időszakra. A Balkán-hegységet az ókortól egészen a 19. század elejéig Haemus néven ismerték. A írni Balkán-félszigetet - jobban mondva annak egy részét - évszázadokon át egyes római provinciák nevével illették, úgy mint Шткит vagy Trákla. A középkori európai utazók a Balkén bizonyos régióit Romanie néven emlegették, míg az oszmán törökök a félsziget keleti és középső részeinek a Rumélia nevet adták. A 18. századi európai utazók már az Európai Törökország nevet használták. A Balkán-félsziget akkor már negyedik évszázada az Oszmán Birodalom része volt A kortársak már annyira természetesnek vették jelenlétét, hogy a birodalmat európaiként fogták fel. A Balkán szó maga a török 'halak' szóból származik. A szó eredetileg a perzsa nyelvből kerüli át az oszmán-törökbe, a jelentése: magas ház, hegy, erdős hegység. A Balkán szót először A. Zeune német geográfus használta 1809-ben. A 19. század elején a Haemus és a Balkán fogalmakat még felváltva használták, s csak 1820 után döntöttek az utóbbi mellett.

Kapcsolt elemek

• Kutatási füzetek 9. (PDF)