Kutatási füzetek 10.

(...) Az európai integráció napjainkban eljutott a gazdasági- és politikai közösséget megteremtő alkotmányozás stádiumába: a szerződések helyett az EU jogi személyiségét megteremtő egységes dokumentum kívánja szabályozni az állampolgárok jogait, az intézményi rendet és a jogköröket. Az alkotmány tartalmazza és jogilag számonkérhetővé teszi az alapvető jogok chartáját. Az európai alkotmány tervezetéből* 1 olyan integráció képe kerekedik ki, amelynek erősödik a közösségi jellege, nem válik azonban nemzetek felettivé.2 Az unió azon alapul, hogy a nemzetállamok a közös cél - a béke, a jólét és a biztonság - elérése érdekében egyes tagállami hatásköröket átruháznak az unióra. Uniós hatáskörbe tartozik a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása, a közös kül- és biztonságpolitika meghatározása és a közös védelmi politika kialakítása. E téren az uniós jog elsődleges a tagállamokéival szemben. Az Unió bizonyos közös érdekeltségű területeken - monetáris és kereskedelmi politika, vámunió - szorosan integrált, más területeken (bel- és igazságügy, mezőgazdaság) pedig lazábban. Az ipar, a kultúra, az oktatás, az egészségvédelem és a polgári védelem kérdéseiben az Unió támogató, összehangoló és kiegészítő intézkedéseket tehet. A tagállamok az Unió nem kizárólagos hatáskörébe tartozó területeken egymás között megerősített együttműködést hozhatnak létre. Lehetőség van az Unióból való önkéntes kilépésre is. Az intézményi reformok a közösségi jelleget erősítik a szubszidiaritás elvének érvényesülése mellett. A nemzetekfelettiséget a nemzetek feletti intézmények, a hatáskörök megosztásának elve, az európai jog és annak a nemzetállami jogba való beépülése jelenti a jogharmonizáció útján. Az alkotmányterv jelentős többletjogokkal ruházza fel az Európai Parlamentet, mely az EU egyetlen közvetlenül választott szerve. Egyúttal megerősíti a nemzeti parlamentek szerepét: bizonyos feltételek mellett a nemzeti parlamenteknek is beleszólást ad a közösségi jogalkotásba, a szubszidiaritás elvének és a demokratikus kontroll hatékonyabb érvényesülésének céljával. Lehetővé teszi, hogy állampolgári kezdeményezés útján is születhessenek uniós szintű törvények. Számos területen korlátozza a tagállamok vétójogát. Fontos újdonság, hogy ha az Alkotmány eltérően nem rendelkezik, akkor a Miniszterek Tanácsa a határozatait minősített többséggel (a tagállamok többségének és egyben az Unió népességének legalább három-ötödét képviselő szavazat) hozza meg. A Miniszterek Tanácsa az Európai Parlamenttel együtt látja el a jogalkotói feladatokat. A Bizottság az általános európai érdekek előmozdítója, jogalkotási javaslattevő joggal rendelkezik, felügyeli az uniós jog alkalmazását, koordinativ, végrehajtó és igazgatási feladatokat lát el. Hagyományos tevékenységi területe a gazdasági föderációval kapcsolatos tevékenységek ellátása, s a belső piac szabályozása. Jogkörének megállapításából hiányzik azonban már a korábbi határozott meghatározás, mely szerint a Bizottság a közösségi szintű végrehajtó hatalom letéteményese és a közös piac szabályszerű működésének a biztosítója.3 Az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel, s intézményileg a Parlamentnek van alárendelve.

Kapcsolt elemek

• Kutatási füzetek 10. (PDF)