Kutatási füzetek 12. Letöltés
Szerkesztők: Fischer Ferenc; Vitári Zsolt; Vonyó József; Bruhács Kinga; Hornyák ÁrpádTovábbi szerzők: Vízi E. Szilveszter; Lénárd László; Fischer Ferenc; Vitári Zsolt; Vonyó József; Áldozó István; Bátori Zsolt; Bencsik Péter; Bertalan Péter; Bruhács Kinga; Dévényi Anna; Egresi Katalin; Gulyás László; Hornyák Árpád; Janek István; Kalákán László; Kecskés Gusztáv; Kolontári Attila; Kovács Attila; Kovács Tamás; Mészáros Zoltán; Müller Viktória; Nagy Mihály Zoltán; Pilkhoffer Mónika; Rab Virág; Schmidt Andrea; Stehler György; Szabó Attila; Szentesi Renáta; Tengely Adrienn; Glatz Ferenc
Cím: Kutatási füzetek 12.
Alcím: Ünnepi szám Ormos Mária 75. születénapjára : Történelem doktori program
Megjelenési adatok: Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 2005.
Megjegyzés: A Kutatási Füzetek a Janus Pannonius Tudományegyetem Európa és Magyarország a 19-20. században című történelem doktori (Ph.D.) programjának sorozata.
Ormos Mária, Akadémiánk rendes tagja, a II. (Filozófiai és Történettudományok) Osztály több éven át nagy elismeréssel övezett elnökasszonya. Igen, kénytelen vagyok az elnök szóhoz az asszonyt is hozzátenni, mivel Ormos Máriát rendkívüli asszonynak tartom. Egész tudományos pályáján végigvonul, hogy asszony létére a tudós férfiakat megszégyenítő következetességgel, metsző elmeéllel, invencióval, s a korszakát kutató férfi tudósokat rendszeresen túlszárnyaló merészséggel tevékenykedett. Maradjunk talán az utoljára említett személyiségjegynél, a merészségnél. Egy másik tudományból, a kísérleti orvostudományból kitekintve is nyilvánvaló, hogy Ormos Mária, a
szaktudós rendre a legnagyobb fákba vágta a fejszéjét. (Nem is beszélve több nemzedéket fölnevelő egyetemi oktatói tevékenységéről.) Hiszen van-e, vagy különösen a pályája kezdetén volt-e merészebb feladat, mint a két világháború közti korszaknak (és persze a két világháborúnak) éppen a politikatörténetét, illetve eszmetörténetét vizsgálat tárgyává tenni? Ez a korszak, ez a kettős témakör (gondoljunk csak a fasizmusra és a kommunizmusra, Hitler vagy Sztálin őrült rémuralmára) máig a legélesebb viták kereszttűzében áll. Ormos Mária pedig egyik publikációjában sem habozott kiállni a maga kérlelhetetlen történészi álláspontja mellett. Vérbeli történészként éppúgy megajándékozott bennünket összefoglaló munkákkal (melyek azután több idegen nyelven is megjelentek), mint aprólékosan bizonyító, részletproblémákat megvilágító tanulmányokkal. És még valami, ami az agykutatás szemszögéből is rendkívülinek mondható: még a
legutóbbi időkben sem látszik lankadni kutatószenvedélye, amely a történeti igazság szüntelen megközelítését szabja feladatául. Ismét csak vérbeli történészként, még magának a történetírásnak a mibenlétével is foglalkozott egyik nemrég tartott, nagy sikerű előadásában, amelynek során azt a kérdést fejtegette: mi lehet a történész feladata, ha egyszer cáfolhatatlan történelem nem létezik? Ugyanezt a kérdést bizony az orvoskutató is fölteheti magának, ha a történelem szót az ő saját tudományszakára cseréli. Csakhogy Kari Popper óta mindnyájan, társadalom- és természetkutatók egyformán tisztában vagyunk a tudományos haladás kulcsával, azzal, hogy minden új állításnak cáfolhatónak kell lennie ahhoz, hogy megvitatása után, ha minden jól megy, ez az állítás is a haladást, a több tudást szolgálhassa.
Kapcsolt elemek
Kategóriák: Történelem
Tárgyszavak: Tanulmánykötet, Egyetemes történelem, Modernkor, Újkor
Formátum: pdf
Típus: könyv
Tárgyszavak: Tanulmánykötet, Egyetemes történelem, Modernkor, Újkor
Formátum: pdf
Típus: könyv
Share
Tweet