Kutatási Füzetek 15. corvina logo

Szerkesztők: Vitári Zsolt; Bene Krisztián; Sarlós István
További szerzők: Bene Adrián; Bíró Teofil; Bótor Tímea; Csabai Zoltán; Gonda Gábor; Hosszú Csaba; Kern Tamás; Kovács Tamás; Madácsy József; Németh Nikoletta; Rab Virág; Sarlós István; Schuller Balázs; Somogyi Andrea; Szigetvári Krisztián; Vitári-Wéber Adrienn
Cím: Kutatási Füzetek 15.
Megjelenési adatok: PTE BTK Interdiszcplináris Doktori Iskola, Pécs, 2009. | ISSN: 1416-0986 | ISBN: 978-963-88505-0-8
Megjegyzés: A Kutatási Füzetek a Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolájának kiadványsorozata.

coverimage Jean-Paul Sartre a 20. század egyik legnagyobb hatású francia gondolkodójaként ismert. E hírnévnek az alapja az a fenomenológiai egzisztencializmus, amelyet a második világháború után már nem tudott változatlan formában vállalni. Ennek a leegyszerűsített formában divattá váló gondolatrendszernek fontos fogalmai voltak a szabadság, a választás, a felelősség (amelyek magára az egyénre irányulnak inkább, és csak rajta keresztül a világra), ám alapvetően individualista megközelítéséből fakadóan az interszubjektivitás a Másik elidegenítő tekintetének formájában jelenik meg benne. Ebből az ontológiai nézőpontból a társadalmi és történelmi kérdések kevéssé relevánsak. A háború után az elkötelezettség sartre-i fogalma már jelzi, hogy a társadalmiság már nem mellőzhető elméleti tényező az emberről való gondolkodásban. Ezzel kapcsolatban megkerülhetetlen a marxi és a marxista tanokkal való szembesülés, a politikai és elméleti álláspont tisztázása. Ennek során Sartre fokozatosan eljut a materializmus, a dialektika, az osztályharcelmélet marxista tételeinek elfogadásához, ám az egyén szerepét tekintve nem jut közös nevezőre a hivatalos marxista állásponttal, ezt jelzi a historizmushoz való felemás viszonya is. Valójában úgy tűnik, mintha rátapintott volna a marxizmus történetfilozófiájában annak gyenge pontjára, hogy az racionalista önmeghatározásával ellentétben metafizikussá válik. Karl R. Popper historicizmussal szembeni kritikája emiatt Sartre marxizmusára talán kevésbé érvényes. Az alábbiakban ezt vizsgálva Sartre elméletének sebezhetőségén keresztül a marxista történelemfelfogás(ok) elméleti igazolhatóságára kérdezek rá (megannyi lelkes cáfolat után a választ nem előre eldöntve). Ennek során vázlatosan szembesítem a hivatalos és a sartre-i marxizmust, amennyire az a két történelemfelfogás összehasonlításához szükséges.

Kapcsolt elemek

Kategóriák: Történelem
Tárgyszavak: Tanulmánykötet, Egyetemes történelem, Modernkor, Újkor
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék