https://digitalia.lib.pte.huhttps://digitalia.lib.pte.huhttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-013-bokor-ignac-a-trencseni-csata-tothalajos-sopron-1929-5554Mon, 15 Aug 22 11:40:40 +0200kezelték. A centralisztikus uralom még egymagában nem robbantotta volna ki a kuruc háborúkat, ha a bécsi politikusok eszközeikben válogatósak lettek volna. Intézményeink a százötvenéves török elnyomatás és a nyugati fejlődés miatt nagyon is rászorultak a reformokra, de a megújhodás nem történhetett meg máról holnapra. Kollonics idő előtt jött. Ő ugyanis nem számított azzal a
ténnyel, hogy a történelemben nincsen ugrás, csak lassú fejlődés.
Az abszolút kormányelveket Bécs képviselte, nem pedig a magyar
nemzeti kormány. A nemzeti önállóságot pedig a mellőzött rendek
képviselték másfél századon át.* A magyarok voltak a reális politikusok, mert a történetileg kifejlődött viszonyokat akarták fenntartani és megjavítani. Az abszolutisztikus elveknek meg kellett bukniok, mert ellenkeztek a történeti fejlődés realitásával, és egyúttal gyökértelen theoriákon épültek fel. A megelőző korokkal szemben ebben a korban éltek a Habsburg-ház legtehetségesebb politikusai és hadvezérei : Hocher, Abele, Lobkovítz, Montecuccoli és Kollonics. Az államférfiak a kormányzásban szabadkezet kaptak, Lipót csak akkor nyúlt bele a kormányügyek folyásába, amikor már baj volt. ]]>https://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-012-szilard-erzsebet-romain-rolland-es-nemetorszag-dunantul-pecs-1929-5553Mon, 15 Aug 22 11:32:19 +0200https://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-011-kohajda-margit-a-fuggoleges-tagoltsag-hatasa-dunantul-pecs-1929-5552Mon, 15 Aug 22 11:23:08 +0200K. Szabó Pál a Mecsek hegység népsűrűségi viszonyait tárgyalja (Adatok Pécs környékének település-földrajzához, 1926). így a részlettanulmányok szórványos volta miatt kevéssé ismerjük még Magyarország hegyvidékeinek sajátos benépesülési képét. Könyvem is ilyen részlettanulmány, Mátra- és
Bükk-hegyvidékére vonatkozólag. Az említetteken kívül munkám elkészítésénél még a következő műveket vettem irányítóul: Prinz Gyula: Magyarország földrajza 1926. Cholnoky Jenő: Az emberföldrajz alapjai. 1922. Pezenhoffer Antal: Demográfiái viszonyok befolyása a nép szaporodására. 1922. Statisztikai közlemények: 1910—1920. | A területet 20-as ízohipszák szerint övekre osztottam fel. Az 1910-es statisztika szerint megállapítottam a lakosság teljes számát s a terület nagyságát katasztrális holdakban. Megállapítottam az egyes övék középsűrűségét s az 1 km.2-re eső középsűrűségét. Az öv középsűrűségével összehasonlítva megjelöltem a + és — anomáliákat, továbbá az anomáliákat százalékértékben. A — anomáliákat a lakosság tényleges számához hozzáadva s a + anomáliákat abból levonva, megkaptam a
lakosság rectifícált számát, A feltűnő nagy anomáliák csoportjába soroztam azokat a városokat és falukat, amelyek a Mátra-Bükkvídék átlagos középsűrűségénél : a négyzetkilométerenkinti 83 lakosnál 50%-al
nagyobb (125), vagy 50%-al kisebb (41) középsűrűséget tüntetnek fel. Ezeknél külön-külön is rámutattam azon okokra, melyek a nagy anomáliát előidézték.]]>https://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-009-lukic-gyula-ugo-foscolo-es-a-romanticizmus-dunantul-pecs-1928-5551Mon, 15 Aug 22 11:08:54 +0200kiábrándulás és kijózanodás követte. Az észbe, a racionális világképbe vetett hit megingott, a felvilágosodás forradalma csődöt mondott s helyébe az elnyomott érzelmi élet egyeduralma lépett, melynek első megnyilvánulása a világfájdalom, majd a valláshoz, a népköltészethez, a primitív életérzésekhez és a történelmi múlthoz való visszatérés.
Az 1800-as évek olasz írói még teljesen át vannak hatva a forradalom szellemétől s igyekeznek annak társadalmi vívmányait s az új, külföldről jövő szellemi áramlatokat a nemzeti múlttal összeegyeztetni s azokat a nemzet jövőjének szolgálatába állítani. Ebben a törekvésben a legkülönbözőbb elemek egyesülnek s a neoklasszicizmus képviselői sok tekintetben a romanticizmus előfutárai is.]]>https://digitalia.lib.pte.hu/pub/lovasz-david-folyoirat-szerkesztes-es-kiadas-ojs-segitsegevel-ektkp-pecs-2021-5549Fri, 12 Aug 22 10:47:34 +0200https://digitalia.lib.pte.hu/pub/fekete-rita-valtozasok-es-lehetosegek-a-tudomanyos-publikalasban-ektkp-pecs-2021-5546Fri, 05 Aug 22 09:27:27 +0200https://digitalia.lib.pte.hu/pub/kohalmi-biztonsag-es-jog-konfkot-pte-ajk-pecs-2022-5545Mon, 18 Jul 22 10:11:28 +0200https://digitalia.lib.pte.hu/pub/molnar-szocialpolitikai-es-szocialis-jogi-alapok-pte-ajk-pecs-2006-5544Mon, 04 Jul 22 13:00:56 +0200https://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-008-gyarmathy-denes-stange-kiserlete-dunantul-pecs-1928-5543Fri, 01 Jul 22 11:24:29 +0200a létrehozó alany és a filozófiai gondolatrendszer a létrehozott tárgy (theologia naturális, vallási metafizika). Ekkor a vallásfilozófia éppen olyan öntevékenysége a vallásnak, mint a theológía s ezért ezzel szemben nem is önálló tudomány. De lehet az is, hogy a filozófia hozza létre a vallást (a deisták és a felvilágosodás észvallása, a különféle spekulatív filozófiák), vagyis a tárgyat, a tartalmat is a filozófiai gondolkodás, a racionális dedukció szolgáltatja. Ekkor a vallásfilozófia megint nem lehet
önálló tudomány, mert nincsen levezethetetlen sajátos tartalma,
tárgya, ami pedig az önálló tudománynak alapfeltétele. Önálló tudomány csak akkor lehet a vallásfilozófia, ha sem a vallást nem teszi filozófiává, sem a filozófiát vallássá, hanem a vallást vallásnak hagyva, pozitíve adottnak elfogadva, annak tudományos megértésére, az adott, tehát irracionális tartalmú vallás lényegének és igazságának kimutatására törekszik. Midőn Kant kimutatta, hogy az elméleti ész Isten létét és általában a vallás tartalmát az észből levezetni nem tudja, ezzel a két előbbi utat bevágta, viszont megteremtette a vallásfilozófiának, mint önálló tudománynak a lehetőségét. Megteremtette pedig az által, hogy ilyen módon lehetővé vált a vallásnak
önálló és sajátos tapasztalásként való megértése. Az általa megteremtett lehetőséget azonban Kant maga nem váltotta valóra, önálló vallásfilozófiát nem alkotott; a vallást sajátos tapasztalásként felfogni nem tudta. Amit az ismeretelmélet, az etika és esztétika terén több-kevesebb következetességgel meg tudott tenni, annak a vallás terén való keresztülvitelében megakadályozta Kantot fogyatékos vallási érzéke. A vallásfilozófia további fejlődésére ez a körülmény valósággal végzetessé vált, mert így a vallás tapasztalásként való felfogásának Kant rendszerében adott lehetősége észrevétlen lehetőség maradt csak,
ellenben nagyon is hatottak azok a nézetei, melyeknek forrása
az a negatívum volt, hogy a vallást önálló tapasztalásként ö
maga nem tudta felfogni.]]>https://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-007-kremer-erzsebet-maurice-barres-es-a-lelektani-regeny-dunantul-pecs-1928-5542Fri, 01 Jul 22 10:38:20 +0200jelent a késő naturalista lélekelemző regény és annak reakciója
között. Kiindulópontja valóban az analitikus pszichológiai regény, melynek fejlődési sorát folytatja. Ennek a regényformának történeti fejlődésére kell tehát egy pillantást vetnünk, hogy Barrés élete munkáját megérthessük.
Nem szükséges ebben a visszapillantásban a XVII. századig, a lélektani regény kezdetéig elmennünk. Az az alap, amelyből a modern pszíchologizmus is végső soron kinőtt, nem egyéb, mint a XVIII. század szubjektív forradalma s mindaz amit következményeiben Rousseau énvallása s ezzel az énnek, a szubjektívumnak a világképek központjába való állítása jelent. Ez gyökeres változás volt, s ettől fogva az írásnak, költészetnek legfőbb törvényei alakultak át. Ez a változás okozza, hogy a praeromantíkát követő két század irodalmi művei közelebbi rokonságban állanak egymással, mint a XVII. és XVIII, század irodalma. Mindaz, ami azóta a költészettel történt, ugyanegy szerves fejlődés láncszemeiként kapcsolódik egymáshoz és egy nagyobb egységnek része. Ennek az egységnek alakját pedig az adja meg, hogy a legfelsőbb törvény, amely alatt a költői megnyilatkozás áll nem a művészet önmagában álló törvényszerűsége többé, mint Boileau korában, hanem az emberi lélek
végtelen mozgalmas, végsőkig elemezhetetlen és egyszerűbb törvényszerűségekre nem bontható világa. A romantikán keresztül egész a legújabb irányokig minden költői megnyilatkozás ezt a bélyeget hordja magán. Rousseau-nál a felszabadulás elragadottságát érezzük, Chateaubriandnál minden korlátját szétszakító és magát szenvedélyesen kiélő érzelmet, Lamartinenál az önmagát sirató fájdalmakat. A szív az egyetlen törvényhozó s az érzés az egyedüli irányító erő az első romantikusoknál. Az érzésnek a kultusza tragikus összeroppanáshoz vezet: Gérard de Nerval, Müsset, Beaudelaire. A parnassizmus menekülése az érzés közvetlenségéből az inpasszibilítás világába védekező mozdulat, de vele nem szűnik meg a szubjektivitás hatalmának veszélye, csak más síkba terelődik.
]]>https://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-003-grozinger-m-jozsef-kant-metafizikai-torekvesei-danubia-pecs-1927-5541Fri, 01 Jul 22 09:50:33 +0200szinte meghatározhatatlanná teszik a metafizika fogalmát, mert
pszichikai alapjánál fogva az ordre du coeur-be tartozik, amelyről
tudjuk, hogy ineffabile et incomparabile. A metafizika infínitizmusából következő indefinitizmusának ellenére mégis sokan megpróbálkoztak a definiálásával. A metafizika névvel jelölt npujTti cpiXocrocpía lehet vagy
ontológia (W. Jerusalem) vagy kozmoteoria, világnézettan
pH. Gomperz). Mind a két esetben azonban transiensek a
problémái. A parmenidesi tiszta létről szól a príma philosophia, reális adottságaival szemben. A Stagíríta szerint azt kutatja a metafizika, mi a ,,lét‘‘ mint lét általában, rj őv nem konstatálja azt, ami van, tó őti, hanem azt keresi, miért van, tó öióti. A metafizika a lét princípiumait (ratio entis)
kutató tudomány. Az aristotelesi transcendens metafizika uralkodott egészen Descartesig. Nagy Albert és Aquinói Tamás transphysíca néven
említik az „első filozófiát" és Bacon szerint a metafizika „de forma et fine” tárgyal. Descartes után ugyan differenciálódnak a metafizikai felfogások: monisták (Spinoza stb.), pluralisták (Leibniz stb.), dualisták (Descartes stb.), de fogalmát illetőleg még mindig az aristotelesi meghatározás a döntő, továbbra is a feltétlen alapelvekről szóló tudománynak tartják. Bayle a lét spekulatív tudományának mondja, Chr. Wolff és Baumgarten pedig
az első ísmeretalapokat tárgyaló tudománynak tartja.]]>https://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-001-karay-szabo-pal-adatok-pecs-kornyekenek-danubia-pecs-1926-5540Fri, 01 Jul 22 09:40:14 +0200áthevülés következtében a napos lejtő értékében meggyarapodik, nyilvánvaló tehát, hogy a településeket vonzani fogja; — ezen értékkülönbséget számokban óhajtom kifejezni. A Mecsek hegység ezen tanulmányom számára elég alkalmas terület. A vízválasztó kelet-nyugati, illetve délnyugat-északkeleti csapása a több napot nyerő déli oldalnak az árnyékos északi oldallal való összehasonlítását teszi lehetővé.
A vizsgálatok és számítások alkalmával a cél eredményesebb elérése érdekében kívánatosnak látszott a kutatás kiterjesztése a mecseki röghegységen kívül a hozzá simuló paleogén, illetve neogén takaróra. A helyes alapot a relativ értékeléshez csak úgy nyerhetjük meg, ha a környező sík területeket, illetőleg a hegységi részt környező sávot számításainkban szintén feltüntetjük létünk déli határát alkotják. Azonban azon szilárd felszint befolyásoló archaikus tömb jelenlétét, melynek a Mecsek-hegység fennmaradását köszönheti, tovább nyomozhatjuk dél felé. Ez a tömb maga is összetöredezett és különböző szinti magasságban maradt fenn. Déli törését jelzi Miholjác-dolnjitól Vaskáig az
E-W csapású Drávameder, mely Vaska fölött hirtelen NNW csapásba tér; innen indul a Kapós-völgyében fekvő Kiskorpádig egy észak felé egyre kifejezettebbé vált törésvonal, mely Német-Ladtól kezdve domborzatilag is elhatároló vetődési vonallá válik és ekkép Német-Ladtól területünk nyugati határát alkotja. A siklósi hegyvidék irányában nyugat felé a monoskori határtól Német-Ladig pedig a községhatárok alapján húztam
meg a síkságon keresztül a határt északnyugati irányban.
E 6.226 km2 területnek nemcsak az elhatárolásánál szerepelnek leginkább a tektonikus vonalak, hanem a bezárt területet keresztül-kasul szaggatják, melyek közén különböző magasságban maradtak fenn a domborzat-alkotó kőzettömegek. Legélesebb a hegyháti völgy S-N irányú törése, mely a középmecseki tömbbel megbirkózni nem tudott, tehát a rideg anyag törése szerint éles vonalakban kitért.]]>