PTE EKTK Digitália - Minden tartalomhttps://digitalia.lib.pte.huhttps://digitalia.lib.pte.huMaurice Barrès és a lélektani regényhttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-007-kremer-erzsebet-maurice-barres-es-a-lelektani-regeny-dunantul-pecs-1928-5542Fri, 01 Jul 22 10:38:20 +0200jelent a késő naturalista lélekelemző regény és annak reakciója
között. Kiindulópontja valóban az analitikus pszichológiai regény, melynek fejlődési sorát folytatja. Ennek a regényformának történeti fejlődésére kell tehát egy pillantást vetnünk, hogy Barrés élete munkáját megérthessük.
Nem szükséges ebben a visszapillantásban a XVII. századig, a lélektani regény kezdetéig elmennünk. Az az alap, amelyből a modern pszíchologizmus is végső soron kinőtt, nem egyéb, mint a XVIII. század szubjektív forradalma s mindaz amit következményeiben Rousseau énvallása s ezzel az énnek, a szubjektívumnak a világképek központjába való állítása jelent. Ez gyökeres változás volt, s ettől fogva az írásnak, költészetnek legfőbb törvényei alakultak át. Ez a változás okozza, hogy a praeromantíkát követő két század irodalmi művei közelebbi rokonságban állanak egymással, mint a XVII. és XVIII, század irodalma. Mindaz, ami azóta a költészettel történt, ugyanegy szerves fejlődés láncszemeiként kapcsolódik egymáshoz és egy nagyobb egységnek része. Ennek az egységnek alakját pedig az adja meg, hogy a legfelsőbb törvény, amely alatt a költői megnyilatkozás áll nem a művészet önmagában álló törvényszerűsége többé, mint Boileau korában, hanem az emberi lélek
végtelen mozgalmas, végsőkig elemezhetetlen és egyszerűbb törvényszerűségekre nem bontható világa. A romantikán keresztül egész a legújabb irányokig minden költői megnyilatkozás ezt a bélyeget hordja magán. Rousseau-nál a felszabadulás elragadottságát érezzük, Chateaubriandnál minden korlátját szétszakító és magát szenvedélyesen kiélő érzelmet, Lamartinenál az önmagát sirató fájdalmakat. A szív az egyetlen törvényhozó s az érzés az egyedüli irányító erő az első romantikusoknál. Az érzésnek a kultusza tragikus összeroppanáshoz vezet: Gérard de Nerval, Müsset, Beaudelaire. A parnassizmus menekülése az érzés közvetlenségéből az inpasszibilítás világába védekező mozdulat, de vele nem szűnik meg a szubjektivitás hatalmának veszélye, csak más síkba terelődik.
]]>
Kant metafizikai törekvéseihttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-003-grozinger-m-jozsef-kant-metafizikai-torekvesei-danubia-pecs-1927-5541Fri, 01 Jul 22 09:50:33 +0200szinte meghatározhatatlanná teszik a metafizika fogalmát, mert
pszichikai alapjánál fogva az ordre du coeur-be tartozik, amelyről
tudjuk, hogy ineffabile et incomparabile. A metafizika infínitizmusából következő indefinitizmusának ellenére mégis sokan megpróbálkoztak a definiálásával. A metafizika névvel jelölt npujTti cpiXocrocpía lehet vagy
ontológia (W. Jerusalem) vagy kozmoteoria, világnézettan
pH. Gomperz). Mind a két esetben azonban transiensek a
problémái. A parmenidesi tiszta létről szól a príma philosophia, reális adottságaival szemben. A Stagíríta szerint azt kutatja a metafizika, mi a ,,lét‘‘ mint lét általában, rj őv nem konstatálja azt, ami van, tó őti, hanem azt keresi, miért van, tó öióti. A metafizika a lét princípiumait (ratio entis)
kutató tudomány. Az aristotelesi transcendens metafizika uralkodott egészen Descartesig. Nagy Albert és Aquinói Tamás transphysíca néven
említik az „első filozófiát" és Bacon szerint a metafizika „de forma et fine” tárgyal. Descartes után ugyan differenciálódnak a metafizikai felfogások: monisták (Spinoza stb.), pluralisták (Leibniz stb.), dualisták (Descartes stb.), de fogalmát illetőleg még mindig az aristotelesi meghatározás a döntő, továbbra is a feltétlen alapelvekről szóló tudománynak tartják. Bayle a lét spekulatív tudományának mondja, Chr. Wolff és Baumgarten pedig
az első ísmeretalapokat tárgyaló tudománynak tartja.]]>
Adatok Pécs környékének településföldrajzáhozhttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-001-karay-szabo-pal-adatok-pecs-kornyekenek-danubia-pecs-1926-5540Fri, 01 Jul 22 09:40:14 +0200áthevülés következtében a napos lejtő értékében meggyarapodik, nyilvánvaló tehát, hogy a településeket vonzani fogja; — ezen értékkülönbséget számokban óhajtom kifejezni. A Mecsek hegység ezen tanulmányom számára elég alkalmas terület. A vízválasztó kelet-nyugati, illetve délnyugat-északkeleti csapása a több napot nyerő déli oldalnak az árnyékos északi oldallal való összehasonlítását teszi lehetővé.
A vizsgálatok és számítások alkalmával a cél eredményesebb elérése érdekében kívánatosnak látszott a kutatás kiterjesztése a mecseki röghegységen kívül a hozzá simuló paleogén, illetve neogén takaróra. A helyes alapot a relativ értékeléshez csak úgy nyerhetjük meg, ha a környező sík területeket, illetőleg a hegységi részt környező sávot számításainkban szintén feltüntetjük létünk déli határát alkotják. Azonban azon szilárd felszint befolyásoló archaikus tömb jelenlétét, melynek a Mecsek-hegység fennmaradását köszönheti, tovább nyomozhatjuk dél felé. Ez a tömb maga is összetöredezett és különböző szinti magasságban maradt fenn. Déli törését jelzi Miholjác-dolnjitól Vaskáig az
E-W csapású Drávameder, mely Vaska fölött hirtelen NNW csapásba tér; innen indul a Kapós-völgyében fekvő Kiskorpádig egy észak felé egyre kifejezettebbé vált törésvonal, mely Német-Ladtól kezdve domborzatilag is elhatároló vetődési vonallá válik és ekkép Német-Ladtól területünk nyugati határát alkotja. A siklósi hegyvidék irányában nyugat felé a monoskori határtól Német-Ladig pedig a községhatárok alapján húztam
meg a síkságon keresztül a határt északnyugati irányban.
E 6.226 km2 területnek nemcsak az elhatárolásánál szerepelnek leginkább a tektonikus vonalak, hanem a bezárt területet keresztül-kasul szaggatják, melyek közén különböző magasságban maradtak fenn a domborzat-alkotó kőzettömegek. Legélesebb a hegyháti völgy S-N irányú törése, mely a középmecseki tömbbel megbirkózni nem tudott, tehát a rideg anyag törése szerint éles vonalakban kitért.]]>
A Pécsi Püspöki Könyvtár francia nyomtatványai és kézirataihttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-061-vassko-ilona-a-pecsi-puspoki-konyvtar-francia-dunantu-pecs-1934-5539Tue, 28 Jun 22 09:48:24 +0200Ennek a tevékenységnek köszönhető, hogy városaink ebben az időben hatalmas fejlődésnek indultak, mind gazdasági, mind művelődési szempontból. Ez a fellendülés főleg azokban a városokban következett be, melyeknek volt egy-egy nagylelkű, kulturális érzékkel megáldott pártfogója, földesuruk, vagy legtöbbször püspökük személyében.1 Ez utóbbi városok közé tartozott a XVIII-ik században Pécs városa is, melynek szintén akadt egy kiváló püspöke: Klimó György. Klimó György 1710-ben született Lopassón Nyitra megyében, mint egyszerű földmíves család gyermeke. Középiskolai, majd theológiai tanulmányai elvégzése után 1733-ban szentelték pappá. Elöljárói hamar felismerték és méltányolták tehetségét, s ennek köszönhető, hogy már 1740-ben, tehát alig hét évi lelkészkedés után pozsonyi, a rákövetkező évben pedig esztergomi kanonok és nyitrai főesperes lett. Életének legtevékenyebb s egyben legutolsó állomáshelyére 1751-ben került, ugyanis ezen évben pécsi püspökké nevezték ki. Ettől kezdve itt élt 1777. május hó 2-án bekövetkezett haláláig. Huszonhat éves püspökségének ideje eredményekben gazdag és áldásos volt, mind egyházmegyéjére, mind a városra nézve. Ezen idő alatt megszerezte egyházmegyéjének a bíboros pallium előjogát, a hitélet fellendítésére 23 új plébániát alapíttatott, s részint egészen újonnan építtetett, részint pedig újraépíttetett 70 falusi templomot, de maradandó emléket állított magának egyéb építkezéseivel is, többek közt Pécsett a püspöki palota kibővítésével. Gondot fordított a papság alaposabb kiképzésére is, e célból az 1746-ban alapított szemináriumot még két évfolyammal kibővítette. Nem hanyagolta el a világi oktatást sem. Figyelemmel kísérte a falusi tanítók munkáját, Pécsett apácazárdát létesített a leányoktatás céljaira, és főiskolát is szándékozott alapítani, de erre sok más irányú elfoglaltsága miatt már nem került sor.

]]>
Zola és a magyar irodalomhttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-060-schreiber-erzsebet-zola-es-a-magyar-irodalom-engel-pecs-1934-5538Tue, 28 Jun 22 09:40:08 +0200A különböző korok politikai élete és irodalma között mindig fennállott bizonyos párhuzam, azonban talán még soha sem volt olyan szoros a kapcsolat politika és irodalom között, mint a pozitivizmus korában, amikor az új, liberális nemzedék utópiákkal-teli politikai felfogása édes testvérre talált a kor naturalista regényirodalmában. A naturalista irodalom nem egyéb mint pozitivista és tudományos irodalom, a szónak abban a harcias értelmében, ahogyan azt a XIX. század második felében használták.5 A pozitivizmus elveit egyik tudomány, még az irodalom és művészettörténet sem valósíthatta meg oly mértékben, mint a naturalista regény és pedig elsősorban a Zola-féle regény. „Ami az irodalom-történetnek csak félig sikerült, — irja Thienemann — az beteljesedett a naturalista regényirodalomban: diadalmasan leplezte le az emberben a társadalmi állatot, a milieu, race és moment determinált, felelőtlen produktumát. Zolának Taine filozófiája volt a művészi revelációja, fiatal kora óta Taine volt neki — mint maga mondja — „a legteljesebb megnyilvánulása tudásszomjunknak, kutató igyekezetünknek, annak a hajlandóságunknak, mely mindent a matematikai tudomány körébe tartozó egyszerű mechanizmusra akar visszavezetni."]]>Az első pécsi nyomda történetehttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-059-nyakas-sarolta-az-elso-pecsi-nyomda-tortenete-szerzo-pecs-1934-5537Tue, 28 Jun 22 09:31:29 +0200A bibliográfia anyaga zárt egység 1711-ig. Erre a korra utal Szabó Károly időrendes beosztású Régi Magyar Könyvtárának I. és II. (Bp., 1879—1885.) kötete, s ennek kiegészítéséül Sztripszky Hiador Adalékjai (Bp., 1912.), valamint a Magyar Könyvszemle Adattárában megjelent további adalékok. E gazdag bibliográfiai anyag áttekintését igen megkönnyítette Sztripszky nyomdászindexe Adalékjai függelékében.
Az 1711 utáni kor meglehetősen hézagos magyar bibliográfiáját Petrik Géza írta meg (Magyarország bibliográfiája, 4 kötet. Bp., 1888—1898.). De ez nem kedvez a nyomdászattörténeti kutatásnak. Betűrendes beosztása csak irodalmi tájékozódást ad. Az egyes nyomdák termelését a kutatóknak külön kell összeállítani.]]>
Zrinyi Miklós könyvjegyzeteihttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-058-zrinyi-miklos-konyvjegyzetei-kultura-pecs-1934-5536Mon, 27 Jun 22 12:22:11 +0200A zágrábi Zrinyi-könyvtárban törtért kutatásom néhány szerény adattal hozzájárul a könyvtár történetének és jelen állapotának tisztázásához.
Tudjuk, hogy a költő halála után (1664) a gazdag könyvtár fiának, Zrínyi Ádámnak tulajdonába került. Ádám halála után (1691) özvegye Lamberg Mária Katalin grófnő újból férjhez megy Wlassin Miksa Ernő báróhoz. Leányuk Leopoldina Daun Henrik gróf felesége lesz. Vele a Zrínyi-relíquiák és a könyvtár Vöttauba, Morvaországba kerülnek. A Zrínyi Ádám, báró Wlassin és gróf Daun könyveivel kibővült Zrínyi Miklós-könyvtárat 1880-ban Szluha László fedezi fel és Toldy László a Magyar Történelmi Társulat egy ülésén számol be róla. Az érdeklődés hamar megszűnik, de 1891-ben felújul, amikor a vöttaui majoratus ura meghal. Mielőtt sikerült volna az értékes könyvgyűjteményt a magyar nemzet számára megszerezni, az ingóságokat eladják és a könyvtár Bécsbe egy antiquariushoz kerül, Ettől veszi meg 1892-ben a zágrábi egyetemi könyvtár és mai napig is birtokában van.]]>
A szombathelyi Herzan-könyvtár francia könyvei és kézirataihttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-057-nagy-rezsone-g-m-a-szombathelyi-herzan-konyvtar-gyany-gyor-1934-5535Mon, 27 Jun 22 12:10:09 +0200Á magyar barokk; a 18. században éri virágkorát, legragyogóbb korszakát pedig Mária Terézia uralkodásának 40 esztendeje jelenti. Megteremtői elsősorban katolikus főpapjaink voltak. Ekkoriban nálunk a főpapi méltóságokat általában európai műveltségű, széles látókörű, kiváló alkotóképességgel megáldott férfiak töltötték be. Majdnem valamennyien Rómában nevelkedtek, ott ébredt fel lelkükben a művelődési érzéki, a tudományoknak, művészeteknek és irodalomnak szeretete. Egy részük magyar főúri családból származott, mint pl. Zichy Ferenc győri püspök, Batthyány József hercegprímás, Batthyány Ignác erdélyi püspök, Esterházy Imre esztergomi érsek, Esterházy Károly: egri püspök. Voltak azonban közöttük olyanok is, akiket pusztán tehetségük emelt magas polcra, mint pl. a jobbágysorból való Klimó György pécsi püspök, vagy az olyan köznemesek, mint Szily János szombathelyi, Padányi Biró Márton veszprémi püspök. Többüknek 'politikai és diplomáciai téren is vezetőszerep jutott, mint pl. Batthyány Józsefnek, a hercegprimás-nak, Migazzi Kristóf váci és Herzan Ferenc szombathelyi püspököknek. Valamennyiükre jellemző azonban, hogy magas egyházi állásukban nem elégedtek meg a hitélet ápolásával, hanem maradandó becsű intézmények és műemlékek megteremtésével szolgálták a magyar újjáéledés űgyét és tették nevüket halhatatlanná. E kiváló külturérzékkel megáldott magyarországi főpapok közé tartozott Herzan Ferenc gróf szombathelyi püspök is. Minthogy e tanulmányomban Herzannak szombathelyi könyvtárával és irataival foglalkozom, nem lesz felesleges életrajzát röviden vázolnom.]]>Szervezeti formák és vezetéshttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/dobak-szervezeti-formak-es-vezetes-kjk-bp-1996-5534Mon, 27 Jun 22 11:52:41 +0200Móra Ferenc az íróhttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-056-goitein-gyorgy-mora-ferenc-az-iroujsomogy-kaposvar-1934-5533Mon, 27 Jun 22 11:50:20 +0200Amikor a mult év elején megküldtem neki tanulmányom első fogalmazását, az író, laki épen félegyházi ünnepléséről tért vissza Szegedre, hozzám írt levelében többek közt a következőket mondta: »...ép most érkezem a félegyházi mennybemenetelemről és készülök a vásárhelyire. Ha ez így megy, akkor tavaszra megírhatod az utolsó fejezetet ezzel, a címmel: a bálvánnyá vált paraszt, vagy akit agyonszerettek. Akkor még nem hittem, hogy Móra Ferenc halálsejtelme, amely sok más leveléből és írásából is kicsendült, ilyen hamar valóra válik.]]>A Szombathelyi Királyi Líceum alapítása és első éveihttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-055-vecsey-lajos-a-szombathelyi-kiralyi-liceum-mbe-szombathely-1934-5532Fri, 24 Jun 22 10:48:39 +0200Ha néhány szóval azt akarnánk összegezni, hogy minő okok és körülmények közreműködésének köszönheti a kis Sabaria, hogy akadémiát kapott, a közreható tényezőket a következőkben foglalhatnánk össze: először is Győrből az akadémiát Pécsre helyezték, ami — a nagy távolság miatt — igen megnehezítette a Dunántúl északi és nyugati részén lakó tanuló ifjúságnak az új helyre került intézet felkeresését; továbbá a tanügy iránt akkor megnyilvánuló országos lelkesedés, mely egyébként akkor európai tünet volt, annyira áthatotta a vasi és szomszédos megyebeli nemeseket,4 hogy könnyen meghozták az új intézet felállításához szükséges áldozatot; de ez a nagy áldozatkészség talán még így se járt volna eredménnyel, ha Szily János, az első szombathelyi püspök, minden erejével ez eszme mellé nem szegődik. Az ő erős keze hárította el a fennálló akadályokat, s így 1793-ban Szombathelyen megnyílt a bölcsészeti tanfolyam s az első hallgatók megkezdhették tanulmányaikat. Több mint félszázadig volt ezután a líceum szeretettel felkeresett otthona nemes és nem-nemes tanulóknak, míg csak 1850-ben a Thun Leó-féle reform a gimnáziumba be nem olvasztotta.]]>III. Konferenciakötethttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/pecsi-jogasz-doktorandusz-3-konferenciakotet-pte-ajk-pecs-2022-5530Thu, 23 Jun 22 18:45:42 +0200erre pozitív kezdeményezések, ilyen volt például az ún. JoDoPet (Jogász
Doktoranduszok Pécsi Találkozója) című PhD konferencia, amely szintén több alkalommal került megrendezésre a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. JoDoPet Konferenciát legutóbb 2015-ben rendeztek, azóta pedig kizárólag pécsi jogász doktoranduszoknak szervezett konferencia nem volt. 2018 november 30-án szerveztük meg az első konferenciát, ahol tizenöt előadó három szekcióban ismertette kutatási eredményeit 15 perces előadásokban. Így újra lehetősége nyílt jogász doktoranduszoknak és doktorjelölteknek, hogy helyben a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán adjanak elő. Az előadásokat követően lehetőség volt a résztvevőknek kérdéseket,
hozzászólásokat intézni a prezentálókhoz. A hagyományt folytatva egy évvel később újabb konferenciát szerveztünk 2019. november 15-én. A második konferencián már 18 előadó vett részt, külön idegen nyelvű szekcióval. A konferenciákon elhangzott előadásokból ezt követően egy tanulmánykötetet terveztünk készíteni, egy bővített szerkesztői bizottsággal. Ezúton is, mint szerkesztőbizottsági tag, szeretném
megköszönni valamennyi előadónak a részvételt, és külön azoknak, akik
tanulmányukkal hozzájárultak a konferenciakötet létrejöttéhez.
Remélhetőleg a jövőben is tudjuk folytatni a hagyományt, és újabb konferencia lehetőséget biztosíthatunk a pécsi jogász doktoranduszoknak és doktorjelölteknek.]]>