PTE EKTK Digitália - Újdonságokhttps://digitalia.lib.pte.huhttps://digitalia.lib.pte.huA Pécsi Püspöki Könyvtár francia nyomtatványai és kézirataihttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-061-vassko-ilona-a-pecsi-puspoki-konyvtar-francia-dunantu-pecs-1934-5539Tue, 28 Jun 22 09:48:24 +0200Ennek a tevékenységnek köszönhető, hogy városaink ebben az időben hatalmas fejlődésnek indultak, mind gazdasági, mind művelődési szempontból. Ez a fellendülés főleg azokban a városokban következett be, melyeknek volt egy-egy nagylelkű, kulturális érzékkel megáldott pártfogója, földesuruk, vagy legtöbbször püspökük személyében.1 Ez utóbbi városok közé tartozott a XVIII-ik században Pécs városa is, melynek szintén akadt egy kiváló püspöke: Klimó György. Klimó György 1710-ben született Lopassón Nyitra megyében, mint egyszerű földmíves család gyermeke. Középiskolai, majd theológiai tanulmányai elvégzése után 1733-ban szentelték pappá. Elöljárói hamar felismerték és méltányolták tehetségét, s ennek köszönhető, hogy már 1740-ben, tehát alig hét évi lelkészkedés után pozsonyi, a rákövetkező évben pedig esztergomi kanonok és nyitrai főesperes lett. Életének legtevékenyebb s egyben legutolsó állomáshelyére 1751-ben került, ugyanis ezen évben pécsi püspökké nevezték ki. Ettől kezdve itt élt 1777. május hó 2-án bekövetkezett haláláig. Huszonhat éves püspökségének ideje eredményekben gazdag és áldásos volt, mind egyházmegyéjére, mind a városra nézve. Ezen idő alatt megszerezte egyházmegyéjének a bíboros pallium előjogát, a hitélet fellendítésére 23 új plébániát alapíttatott, s részint egészen újonnan építtetett, részint pedig újraépíttetett 70 falusi templomot, de maradandó emléket állított magának egyéb építkezéseivel is, többek közt Pécsett a püspöki palota kibővítésével. Gondot fordított a papság alaposabb kiképzésére is, e célból az 1746-ban alapított szemináriumot még két évfolyammal kibővítette. Nem hanyagolta el a világi oktatást sem. Figyelemmel kísérte a falusi tanítók munkáját, Pécsett apácazárdát létesített a leányoktatás céljaira, és főiskolát is szándékozott alapítani, de erre sok más irányú elfoglaltsága miatt már nem került sor.

]]>
Zola és a magyar irodalomhttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-060-schreiber-erzsebet-zola-es-a-magyar-irodalom-engel-pecs-1934-5538Tue, 28 Jun 22 09:40:08 +0200A különböző korok politikai élete és irodalma között mindig fennállott bizonyos párhuzam, azonban talán még soha sem volt olyan szoros a kapcsolat politika és irodalom között, mint a pozitivizmus korában, amikor az új, liberális nemzedék utópiákkal-teli politikai felfogása édes testvérre talált a kor naturalista regényirodalmában. A naturalista irodalom nem egyéb mint pozitivista és tudományos irodalom, a szónak abban a harcias értelmében, ahogyan azt a XIX. század második felében használták.5 A pozitivizmus elveit egyik tudomány, még az irodalom és művészettörténet sem valósíthatta meg oly mértékben, mint a naturalista regény és pedig elsősorban a Zola-féle regény. „Ami az irodalom-történetnek csak félig sikerült, — irja Thienemann — az beteljesedett a naturalista regényirodalomban: diadalmasan leplezte le az emberben a társadalmi állatot, a milieu, race és moment determinált, felelőtlen produktumát. Zolának Taine filozófiája volt a művészi revelációja, fiatal kora óta Taine volt neki — mint maga mondja — „a legteljesebb megnyilvánulása tudásszomjunknak, kutató igyekezetünknek, annak a hajlandóságunknak, mely mindent a matematikai tudomány körébe tartozó egyszerű mechanizmusra akar visszavezetni."]]>Az első pécsi nyomda történetehttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-059-nyakas-sarolta-az-elso-pecsi-nyomda-tortenete-szerzo-pecs-1934-5537Tue, 28 Jun 22 09:31:29 +0200A bibliográfia anyaga zárt egység 1711-ig. Erre a korra utal Szabó Károly időrendes beosztású Régi Magyar Könyvtárának I. és II. (Bp., 1879—1885.) kötete, s ennek kiegészítéséül Sztripszky Hiador Adalékjai (Bp., 1912.), valamint a Magyar Könyvszemle Adattárában megjelent további adalékok. E gazdag bibliográfiai anyag áttekintését igen megkönnyítette Sztripszky nyomdászindexe Adalékjai függelékében.
Az 1711 utáni kor meglehetősen hézagos magyar bibliográfiáját Petrik Géza írta meg (Magyarország bibliográfiája, 4 kötet. Bp., 1888—1898.). De ez nem kedvez a nyomdászattörténeti kutatásnak. Betűrendes beosztása csak irodalmi tájékozódást ad. Az egyes nyomdák termelését a kutatóknak külön kell összeállítani.]]>
Zrinyi Miklós könyvjegyzeteihttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-058-zrinyi-miklos-konyvjegyzetei-kultura-pecs-1934-5536Mon, 27 Jun 22 12:22:11 +0200A zágrábi Zrinyi-könyvtárban törtért kutatásom néhány szerény adattal hozzájárul a könyvtár történetének és jelen állapotának tisztázásához.
Tudjuk, hogy a költő halála után (1664) a gazdag könyvtár fiának, Zrínyi Ádámnak tulajdonába került. Ádám halála után (1691) özvegye Lamberg Mária Katalin grófnő újból férjhez megy Wlassin Miksa Ernő báróhoz. Leányuk Leopoldina Daun Henrik gróf felesége lesz. Vele a Zrínyi-relíquiák és a könyvtár Vöttauba, Morvaországba kerülnek. A Zrínyi Ádám, báró Wlassin és gróf Daun könyveivel kibővült Zrínyi Miklós-könyvtárat 1880-ban Szluha László fedezi fel és Toldy László a Magyar Történelmi Társulat egy ülésén számol be róla. Az érdeklődés hamar megszűnik, de 1891-ben felújul, amikor a vöttaui majoratus ura meghal. Mielőtt sikerült volna az értékes könyvgyűjteményt a magyar nemzet számára megszerezni, az ingóságokat eladják és a könyvtár Bécsbe egy antiquariushoz kerül, Ettől veszi meg 1892-ben a zágrábi egyetemi könyvtár és mai napig is birtokában van.]]>
A szombathelyi Herzan-könyvtár francia könyvei és kézirataihttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-057-nagy-rezsone-g-m-a-szombathelyi-herzan-konyvtar-gyany-gyor-1934-5535Mon, 27 Jun 22 12:10:09 +0200Á magyar barokk; a 18. században éri virágkorát, legragyogóbb korszakát pedig Mária Terézia uralkodásának 40 esztendeje jelenti. Megteremtői elsősorban katolikus főpapjaink voltak. Ekkoriban nálunk a főpapi méltóságokat általában európai műveltségű, széles látókörű, kiváló alkotóképességgel megáldott férfiak töltötték be. Majdnem valamennyien Rómában nevelkedtek, ott ébredt fel lelkükben a művelődési érzéki, a tudományoknak, művészeteknek és irodalomnak szeretete. Egy részük magyar főúri családból származott, mint pl. Zichy Ferenc győri püspök, Batthyány József hercegprímás, Batthyány Ignác erdélyi püspök, Esterházy Imre esztergomi érsek, Esterházy Károly: egri püspök. Voltak azonban közöttük olyanok is, akiket pusztán tehetségük emelt magas polcra, mint pl. a jobbágysorból való Klimó György pécsi püspök, vagy az olyan köznemesek, mint Szily János szombathelyi, Padányi Biró Márton veszprémi püspök. Többüknek 'politikai és diplomáciai téren is vezetőszerep jutott, mint pl. Batthyány Józsefnek, a hercegprimás-nak, Migazzi Kristóf váci és Herzan Ferenc szombathelyi püspököknek. Valamennyiükre jellemző azonban, hogy magas egyházi állásukban nem elégedtek meg a hitélet ápolásával, hanem maradandó becsű intézmények és műemlékek megteremtésével szolgálták a magyar újjáéledés űgyét és tették nevüket halhatatlanná. E kiváló külturérzékkel megáldott magyarországi főpapok közé tartozott Herzan Ferenc gróf szombathelyi püspök is. Minthogy e tanulmányomban Herzannak szombathelyi könyvtárával és irataival foglalkozom, nem lesz felesleges életrajzát röviden vázolnom.]]>Szervezeti formák és vezetéshttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/dobak-szervezeti-formak-es-vezetes-kjk-bp-1996-5534Mon, 27 Jun 22 11:52:41 +0200Móra Ferenc az íróhttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-056-goitein-gyorgy-mora-ferenc-az-iroujsomogy-kaposvar-1934-5533Mon, 27 Jun 22 11:50:20 +0200Amikor a mult év elején megküldtem neki tanulmányom első fogalmazását, az író, laki épen félegyházi ünnepléséről tért vissza Szegedre, hozzám írt levelében többek közt a következőket mondta: »...ép most érkezem a félegyházi mennybemenetelemről és készülök a vásárhelyire. Ha ez így megy, akkor tavaszra megírhatod az utolsó fejezetet ezzel, a címmel: a bálvánnyá vált paraszt, vagy akit agyonszerettek. Akkor még nem hittem, hogy Móra Ferenc halálsejtelme, amely sok más leveléből és írásából is kicsendült, ilyen hamar valóra válik.]]>A Szombathelyi Királyi Líceum alapítása és első éveihttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-055-vecsey-lajos-a-szombathelyi-kiralyi-liceum-mbe-szombathely-1934-5532Fri, 24 Jun 22 10:48:39 +0200Ha néhány szóval azt akarnánk összegezni, hogy minő okok és körülmények közreműködésének köszönheti a kis Sabaria, hogy akadémiát kapott, a közreható tényezőket a következőkben foglalhatnánk össze: először is Győrből az akadémiát Pécsre helyezték, ami — a nagy távolság miatt — igen megnehezítette a Dunántúl északi és nyugati részén lakó tanuló ifjúságnak az új helyre került intézet felkeresését; továbbá a tanügy iránt akkor megnyilvánuló országos lelkesedés, mely egyébként akkor európai tünet volt, annyira áthatotta a vasi és szomszédos megyebeli nemeseket,4 hogy könnyen meghozták az új intézet felállításához szükséges áldozatot; de ez a nagy áldozatkészség talán még így se járt volna eredménnyel, ha Szily János, az első szombathelyi püspök, minden erejével ez eszme mellé nem szegődik. Az ő erős keze hárította el a fennálló akadályokat, s így 1793-ban Szombathelyen megnyílt a bölcsészeti tanfolyam s az első hallgatók megkezdhették tanulmányaikat. Több mint félszázadig volt ezután a líceum szeretettel felkeresett otthona nemes és nem-nemes tanulóknak, míg csak 1850-ben a Thun Leó-féle reform a gimnáziumba be nem olvasztotta.]]>III. Konferenciakötethttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/pecsi-jogasz-doktorandusz-3-konferenciakotet-pte-ajk-pecs-2022-5530Thu, 23 Jun 22 18:45:42 +0200erre pozitív kezdeményezések, ilyen volt például az ún. JoDoPet (Jogász
Doktoranduszok Pécsi Találkozója) című PhD konferencia, amely szintén több alkalommal került megrendezésre a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. JoDoPet Konferenciát legutóbb 2015-ben rendeztek, azóta pedig kizárólag pécsi jogász doktoranduszoknak szervezett konferencia nem volt. 2018 november 30-án szerveztük meg az első konferenciát, ahol tizenöt előadó három szekcióban ismertette kutatási eredményeit 15 perces előadásokban. Így újra lehetősége nyílt jogász doktoranduszoknak és doktorjelölteknek, hogy helyben a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán adjanak elő. Az előadásokat követően lehetőség volt a résztvevőknek kérdéseket,
hozzászólásokat intézni a prezentálókhoz. A hagyományt folytatva egy évvel később újabb konferenciát szerveztünk 2019. november 15-én. A második konferencián már 18 előadó vett részt, külön idegen nyelvű szekcióval. A konferenciákon elhangzott előadásokból ezt követően egy tanulmánykötetet terveztünk készíteni, egy bővített szerkesztői bizottsággal. Ezúton is, mint szerkesztőbizottsági tag, szeretném
megköszönni valamennyi előadónak a részvételt, és külön azoknak, akik
tanulmányukkal hozzájárultak a konferenciakötet létrejöttéhez.
Remélhetőleg a jövőben is tudjuk folytatni a hagyományt, és újabb konferencia lehetőséget biztosíthatunk a pécsi jogász doktoranduszoknak és doktorjelölteknek.]]>
IV. Konferenciakötethttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/pecsi-jogasz-doktorandusz-4-konferenciakotet-pte-ajk-pecs-2022-5528Wed, 22 Jun 22 14:01:18 +0200konferenciát a pécsi jogász doktoranduszoknak. A hagyományt még 2018-ban kezdtük meg. A konferencia szervezésével lehetőséget biztosítunk a pécsi PhD-hallgatóknak, doktorjelölteknek, illetve posztdoktoroknak, hogy bemutassák kutatási eredményeiket, majd írásos formában azokat publikálják konferenciakötetben. A konferencia online térben Microsoft Teams alkalmazás segítségével valósult meg. A résztvevők száma 29 volt, ami mennyiségben felülmúlta a korábbi konferenciák iránti érdeklődést. Az előadásokat három (két idegen nyelvű és egy magyar) szekcióba osztottuk be. A publikum számos jogterületről hallgathatott színvonalas előadásokat, amelyeket követően pedig lehetőség volt az eredményeket megvitatni, és kérdéseket intézni az előadóhoz. A szerkesztőbizottság a konferenciakötetbe 17 tanulmányt fogadott be, amelyet online formában publikálunk. A szerkesztők ezúton is köszönik minden előadónak, illetve tanulmányt küldő szerzőnek, hogy a konferencia sikeréhez hozzájárultak.

]]>
Balmazújvároshttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-054-kollonich-dezso-balmazujvaros-kultura-pecs-1934-5527Tue, 21 Jun 22 13:28:20 +0200E helyen említem meg, hogy dolgozatom 5 ívnyi terjedelmét 2 ívre kellett összesűrítenem, mivel anyagiak hiányában utóbbi forma költségeit is csak igen nehezen tudtam fedezni. | Balmazújvárost régi oklevelek következő neveken említik: Wywaros, Üjváras, Újváros, Újvár, Váras, Váracs. Neve hajdan csak Balmaz volt, E név eredete kétséges. Balmaz elpusztult és újból keletkezése alkalmával vette fel a Balmazújváros nevet. Mint férfinév már a XI. szd.-ban alapított tihanyi apátság alapító levelében ismeretes (1050). Gombócz Zoltán szerint „nem levő"-t jelent. Révész Imre szerint Attila megszálló helye „Balma" hun nyelven: „megszálló hely." Kelta nyelven „Bal" körülzártat jelent. Balmaz keltakori település is volt, mit az 1885-ben talált fegyverek s egyéb leletek igazolnak. Hun-török eredetre vall a község néhány helyneve (Zelemér, Maláton, Kadarcs, Etellaka stb.) Balmaz eredeti helye ma még vitás. Három helyen keresik a község hajdani helyét. A hagyomány szerint a Cuca-part szomszédságában, Nagyhát környékén volt. E helyen templom romjaira, falu s temető nyomaira bukkantak. Találtak még sok avar és római kori, továbbá az első Árpádházi királyok korából származó pénzt. Némelyek szerint a hortobágyi Bivaly-halom környékén volt Balmaz község. Mások viszont azt állítják, hogy az 1346-ban elpusztult Himes faluval azonos (a mai Virágoshát környékén). Oklevelek és a hagyományok tanúsága szerint az 1241. évi tatárjárás alkalmával pusztult el, akkori földesura, Darahy Lengyel alatt (a Csák nemzetség ősei), kinek valószínűleg II. Endre zálogosította el biztosítékul azon összegért, melyet a Darahyaktól a keresztes háborúk idején kölcsön kapott. I. Károly hűtlenség címén elkobozta a Darahyaktól és a debreceni Dózsa családnak adományozta. Dózsa Mátyás előzőleg Ottótól Elepet kapja hűsége jutalmául (1307); ő azonban még ez évben Róbert Károly szolgálatába lép. Ottó Kopasz nádort küldi ellene, azonban Dózsa szétveri a gyülevész sereget. Ekkor dúlatott szét Balmaz utolszor. Ez alkalommal építették fel a balmaziak új városukat, Balmazújvárost. A Dózsa család 1317-ben Róbert Károlytól adományul kapja Balmazt és ennek épülő új városát. A Dózsák kihalásával visszaszáll a kincstárra (1405).]]>Nagymányok és Kismányok községek településföldrajzahttps://digitalia.lib.pte.hu/pub/specimina-053-kern-istvan-nagymanyok-es-kismanyok-kultura-pecs-1934-5526Tue, 21 Jun 22 13:19:16 +0200