39. Érdekes szintagmaszövés: érzelmi velejáró: mesélőkedv - Erős jelző: jelentésárnyalat: díszítőkedv
58-60
40. Szakszerűség és exaktság - Műfaj és műforma
60-63
41. Parataxis és hypotaxis, indukció és dedukció, konstrukció és deskripció - Gazdagodás és ökonómia, bonyodalom és epizód, kompozíció és jellemzés
63-65
42. Magyar észjárás a kompozícióban és jellemzésben
66-67
43. Társaslogikai viszony és társaslogikai fogalom a mondat mélyén
67-72
44. Probléma és tényvázlat - Figura és trópus
72-74
45. Motívum és téma - Ember és szerep - Filozófia és spekuláció - Típus és stereotyp fordulat - Élet és halál - Az ember és az élet - Én és te
74-77
46. Vázlatszerűen következik, ami még hátra van
78
47. Viszonyítások a beszéd ténye és tárgya között
78-79
48. Personae - Napló, levél, folyó beszéd - Szubjektív, patétikus, szabatos stílus - L’art pour l’art, tendencia, tárgyilagosság - Egyéniség, kor szelleme, mű tárgyának kimerítése. (Átértékelés, propaganda, konzum irodalom)
53. Szó- és mondatrend (diszpozíció) - Inverzió, ellipszis tautológia - Belső rend: alkat (idom) - Utánérzés, lelkesültség, szolidaritás - Népszerűsítés, utánköltés, költői iskola - Irodalmi tudat és irodalmi ízlés
82-85
54. Egyetemesség, telítettség, kontinuitás, szabályosság és változatosság - A lét örök-aktuális emberi formája: a szimbólum; izgat és gyönyörködtet: szép
85
55. A jel: az ember az univerzumban sub specie aeternitatis létező - Csak az egyetemes jelentés lehet egyetlen jelntés; a szép: az igaz - Az igaz jelrendszere és a szép jelképrendszere: irodalom
86
56. Jel és jelkép társaspszichológiai és társaslogikai értelemben egyformán: transcendensek
86-87
57. Van-e a magyar irodalomnak társaspszichológiai (formai) lehetősége mellett társaslogikai (tartalmi) lehetősége?
87
58. A magyar irodalom az exisztenciát egyszerre érzi problematikusnak és mégis szükségszerűnek, talányosnak és természetesnek
88
59. A magyar irodalomból fakadó irodalomszemléletnek is ilyennek kell lenni: organikus egység, reláció elve és valóságban gyökerezett ősszemlélet jellemezzék
88-89
60. Befejezés
89
Azokkal időzőm, akik másszor voltak
[91]-168
Szenczi Molnár Albert
93-95
Szabad-e hozzányúlnunk Molnár Albert zsoltárfordításaihoz?
95-97
Fazekas Mihály és Lúdas Matyi-ja
97-101
Csokonai
101-116
A 150 éves Csokonai
116-117
Kölcsey
117-118
Kölcsey vallásossága
118-121
Katona
121-132
Kisfaludy Károly
133-136
Az átértékelt Széchenyi István
136-137
Angyal Dávid: Gróf Széchenyi István
137
Petőfi-Centenárium
138-139
Az aktuális Arany János
139-146
Arany János az idő múlása szerint
146-149
Arany János és eklézsiája
150-152
Arany János és az evangélium
152-153
Voinovich Géza: Aranv János életrajza 1849—1860.
153-157
Dóczy Jenő: Arany János
157-160
Tompa Mihály szobra a Margitszigeten
160-162
Szász Károly
162-166
Még egyszer Szász Károly
166-167
Az Akadémia Szász Károly-ünnepe
167
Tolsztoj
168
Ó, mely sokan elaluvának
[169]-248
Szabolcska
[171]-173
Gárdonyi
173-175
Csak a teste
175-176
Lampérth Géza
176-177
Gombocz Zoltán
177-182
Ady
182-187
Móra
187-193
Georgicon
193-196
Még egyszer a Georgicon
196-197
A vadember és családja
197-198
Kosztolányi
198-200
József Attila
200-201
Komáromi János
201-207
Pataki diákok
207-211
Még egyszer a pataki diákok
211-212
Az idegen leány
212-216
Reménytelen szerelem
216-218
Császári és királyi szépnapok I.
218
Császári és királyi szépnapok II.
218-219
Régi ház az országútnál
219-223
Az ősdiák
223-227
Az ősdiák II.
227
Az ősdiák III.
227-228
Ordasok
228-233
Vihorláti szél fúj
233-234
Harangoz a múlt
234-237
Komáromi János regényei második és harmadik kiadásban
237
Komáromi János művei gyűjteményes kiadása; XVII-XX. kötet
238-239
Komáromi János, a kálvinista
239-240
Komáromi János 1890—1937.
240-248
Az a neved, hogy élsz
[249]-355
Szabó Dezső
[252]-256
Németh László
256-257
Nadányi Zoltán
257-261
Zilahy Lajos
261-266
Süt a nap
267-268
Bodor Aladár
268-273
Szabó Mária
273-278
Incze Gábor
278-283
Új „Kis tükör“
279-280
Túl az országhatáron 1917-1937
280-281
A Kispénzverő-utcában
281-283
Szondy György
283-290
Testvérke naplója
288-290
Fehér Gábor: Semmibe ívelő hidak
290-291
Milyen könyveket szánunk a szórvány-magyarságnak?
291-294
Kosáryné Réz Lola: Egy hordó bor
294-295
Böszörményi Jenő: Magyar ég alatt
295-297
Böszörményi Jenő: Verőfényes úton
297
Réz Gyula
297
Áprily Lajos: Az aranymosó balladája
298
Marconnay Tibor: Az idő kertje
298-299
Sik Sándor: Sarlósboldogasszony
299
Gárdonyi, Ady, Proliászka
300
Színdarabok
300-319
Molnár Ferenc: Színház
300-304
Egy, kettő, három
302
Az üvegcipő
302-304
Szomory Dezső: II. Lajos király
305-308
Herczeg Ferenc: Az aranyborjú
308-311
A Gyurkovics-lányok
309-311
Muraközy Gyula négy színjátéka
311
Kodolányi János: Földindulás
311-313
Az aranyrózsa
313-314
Még egyszer Az aranyrózsa
314-319
A „nyelveken szólás“ problémái
[320]-355
Szüts Iván: Halott már minden
[320]-321
Fekete Lajos: Tengerzúgás
321-323
Tanka János
323-325
Szőllősy István: Három királyok útján
325-326
A „beérkezettek“ (Áprily, Bodor, Mécs, Reményik)
327-328
A vallásos líra szentek-szentjében
328-330
Verselgető és verselő lelkipásztorok
330-332
Kaczián Géza: Jézus összes költeményei
332-333
Három istenes könyv olvasása közben
334
Egy eljövendő énekeskönyvi reform elé
335-355
Jaj, de szép a szép
[357]-387
A misztikum felé
[359]-361
Széljegyzetek
361-363
Szép az, ami érdek nélkül tetszik
361
A fösvény frakkban
361-362
A bálna
362
Temessék el halottaikat a halottak
362-363
Válasz négy kérdésre
363
A debreceni református Nagytemplom
364-365
Tóth Sándor kiállítása
365
Szobor-eső
365-366
Kálvin arca
366-367
A magyar esztétikai irodalom története
368-370
Harc a művészetért
370-377
I. A pogányság harca
371-374
II. A kereszténység harca
374-377
A magyar parasztdal tanulságai zenei kultúránk szempontjából