Kengyel Miklós: A modern információs technológia hatása a polgári perre
11-30
I. Az ezredforduló mérlege (1999)
11-16
1. A virtuális polgári per víziója
11-12
2. Az eljárás megindítása
12-13
3. Ügyvitel és iratkezelés
13
4. Kézbesítés
13-14
5. A tárgyalás előkészítése
14
6. Szóbeli tárgyalás és bizonyításfelvétel
15
7. Határozathozatal
15
8. Összefoglalás
15-16
II. Kitekintés Európára és a világra (2002)
16-24
1. A virtuális polgári per
16-17
2. Az iratok benyújtása elektronikus úton
17-18
3. A modern információs technológia és a tárgyalás
18-19
4. Audi-vizuális bizonyításfelvétel
20-21
5. A „kibernetikus bíróság”
21
6. A döntéshozatal támogatása
21
7. A jogorvoslati eljárás és a modern információs technológia
22
8. Kodek mérlege (2002)
22-24
III. Öt évvel később
24-26
1. A perindítás
25
2. A bíróság kommunikációja a (elekkel (a kézbesítés)
25
3. A bizonyítás
26
4. A jogkeresők informálása - a bírósági honlapok
26
IV. Az IT hatása a polgári perben a szóbeliség és az írásbeliség viszonyára
26-27
1. Gyorsaság
27
2. Minőség
27-28
3. A másodlagos szóbeliség
28-29
4. A másodlagos szóbeliség hátránya
29
Összegzés
30
Harsági Viktória: A külföldi címzett megfelelő tájékoztatása a kézbesítés során, avagy a nyelvhasználat kérdése
31-52
I. Problémafelvetés
31-32
II. „Nyelvi sokszínűség és nyelvi rizikó”69 - a kézbesítendő irat nyelve
33-34
III. A fordítás minősége
35-36
IV. Az ún. Leffler-ügy
36-38
V. Természetes személyek nyelvismeretének megítélése
38-39
VI. A nyelvtudás megítélése jogi személy címzettek esetén
39-41
VII. A kereset mellékleteinek fordítása
41-46
VIII. A kézbesítés hibájának orvoslás - az orvoslás határideje és formája
46-50
IX. Postai kézbesítés
50-51
X. A megreformált kézbesítési rendelet
51-52
Gáll Tamás: A hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérőlés az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény általános bemutatása
53-59
I. A hivatalos iratok elektronikus kézbesítésének folyamata
54-55
II. A minősített elektronikus aláírás nélkül továbbított dokumentumok
55-56
III. Az elektronikus kézbesítés igénybevétele különböző eljárásokban
57-59
Király Lilla: Az információhoz való hozzáférés és a jogi segítségnyújtás kapcsolata a polgári perben
61-82
I. Bevezetés
61-62
II. A bírósági határozatok nyilvánosságra hozatala anonimizált formában az elektronikus információszabadságról szóló törvény és a Pp. alapján
63-65
III. A joghoz jutás lehetősége, a bírósághoz fordulás joga és a bíróság tájékoztatási kötelezettsége
65-73
1. A joghoz jutás lehetősége és a bírósághoz fordulás joga
65-68
2. A Pp. tájékoztatási (kitanítási) kötelezettségére vonatkozó szabályainak alkalmazásáról történet előzmények
68-73
Osztovits András: Az információ szerepe a felülvizsgálati eljárásban
83-89
Bevezetés
83-84
I. Jogi szabályozás keretjellege
84
II. Az információ szerepe
85-86
III. A Legfelsőbb Bíróság vonatkozó joggyakorlata
86-88
IV. Következtetések
88-89
Nochta Tibor: A társasági jog egyes eljárásjogi aspektusairól
91-102
I. A társasági jog anyagának komplexitása
91-92
Az eljárási szabályoktól elvárható követelmények
92-93
1. A társaságok gyors és költségtakarékos piacra lépési lehetőségének biztosítása
92
2. A társaságok átlátható működési feltételei szabályozásának folyamatos fejlesztése
92-93
3. A társaságok, illetve a cégek működése feletti érdemi törvényességi felügyeletet és a jogorvoslati lehetőségek feltételeinek javítását a következő intézmények, normák szolgálják
93
II. A Gt. eljárásjogi rendelkezéseiről
93-102
1. Jognyilatkozatok és határozatok közlése
93-94
2. Társasági jogviták
94-95
3. A társasági szerződés érvénytelensége és annak jogkövetkezményei
95
4. Jogalanyiság és eljárás
95-96
5. A gazdasági társaság alapításának cégbírósági bejegyzése
96
6. Határozathozatal módja, a tagok(részvényesek)szavazati jogának gyakorlása, felelősség a határozatokért
96-98
7. Társasági határozatok bírósági felülvizsgálata
98-99
8. A tag kizárása
99-100
9. Kisebbségi jogok
100-101
10. Önálló keresetindítási jog követelés érvényesítésére