Bodnár Imre: A visszaesés szabályozása a hatályos magyar büntetőjogban
10-16
Hassan Alipour: Criminal responsibility of legal persons in Iran
17-20
Introduction
17
1. Position of legal persons in Iran legal system
17
2. History of legislation on responsibility of legal persons
17-18
3. Recognition of criminal responsibility of legal persons
18-19
4. Conditions of criminal responsibility legal persons
19
5. Challenge of state criminal responsibility
19-20
Conclusion
20
Antal Dániel: A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás gyakorlati kérdései
21-27
I. A zártcélú távközlő hálózat fogalma és alkalmazásának célja
21-22
II. A zártcélú távközlő hálózat szabályozása a Be.-ben
22-23
III. A zártcélú távközlő hálózat alkalmazásának lehetőségei a gyakorlatban
24-26
IV. Konklúziók, javaslatok
26-27
Ádám Antal: Losonczy István értékelméletéről
28-34
Bartkó Róbert: Észrevételek a kábítószer-fogyasztás ismételt önálló tényállásként történő értékelésével kapcsolatosan
35-44
Bevezetés
35
1. Rövid szabályozás-történet
35-37
2. A kábítószer-fogyasztás büntethetősége
37-41
3. Halmazati problémák a fogyasztáshoz kapcsolódó elkövetési magatartások között
41-42
4. A fogyasztásra történő rábírni törekvés dogmatikai értékelése
42
5. A gyakorlat számára de lege ferenda rögzíthető elvek, javaslatok
43
Felhasznált jogszabályok jegyzéke
44
Béli Gábor: A közvád alapján folyó büntetőeljárás előzményei és kifejlődése Magyarországon
45-51
Gonosztevőkkel szembeni (különös) eljárások első nyomai
45-46
Gonosztevőkkel szembeni eljárás köztörvényszékeken
46-47
A közvád alapján folyó büntetőeljárás gyökerei
47-51
Bérces Viktor: Védői jelenlét az elsőfokú büntetőperben
52-59
1. Bevezetés. A védő jelenléti jogának elméleti igazolása
52-53
2. A védő jelenléti jogának Be. általi szabályozása a „fair eljárás” által támasztott követelmények tükrében. A legutóbbi törvényi újításokhoz kapcsolódó felvetések
53-54
3. A védők helyettesítésével kapcsolatos általános kérdések
55-58
3.1. A meghatalmazott védők helyettesítése. Etikai követelmények
55-57
3.2. A helyettesként eljáró személyek köre
57-58
4. Statisztikai adatok a védői jelenlét jelentőségével kapcsolatban. Záró gondolatok
58-59
Bíró Gyula: A közlekedési bűncselekmények nyomozása, kiemelt figyelemmel az új kriminalisztikai eszközök és módszerek alkalmazására
60-75
1. Bevezető
60
2. Helyszíni szemle
60-67
2.1. A közlekedési bűncselekmény helyszínén végrehajtott szemle egyes kérdései
61-63
2.2. Összefoglalva, a helyszíni szemle a következő kriminalisztikai kérdésekre keresi a választ
64-65
2.3. A helyszínen található nyomok, anyagmaradványok felkutatása és biztosítása, valamint az azokról nyerhető információk
65-67
3. Sajtótájékoztató, tömegtájékoztatás a nyomozás elősegítése érdekében
67-68
4. Tanúvallomás
68
5. Arc-azonosítás a profilakotás jelentősége
68
6. Szakértői bizonyítás
68-70
7. A gyanúsított kihallgatása
70
8. A bizonyítási kísérlet
70-71
9. A poligráfos vizsgálat, mint bizonyítási eszköz
71
10. Kényszerintézkedések
71
11. A térfigyelő kamerákban rejlő lehetőségek
71-72
12. Híváslisták elemzése
72
13. A kiemelten súlyos közlekedési bűncselekmények nyomozása és a bizonyítékok értékelésének rövid összefoglalása
73
Melléklet
74
Mojgan Amrollahi Byouki: Qisäs fór Children in Iran: a Socio-Criminological Approach
75-85
Abstract
75
Introduction
75-76
Review of qisas and execution of children: a juridical approach to Iranian criminal laws and international conventions
76
No criminal liability for the minor
76-78
Lack of mensrea
78
Protection of children’s substantive rights in international conventions
78-79
Partial and unfair trials
79-80
Qisas for children: a socio-criminological approach
80
Qisás for children: a degrading and cruel punishment
80
Unguaranteed justice in Qisas
80-81
A social-effect-based disproportionality measure of qisás for children
81-82
Disproportionality of qisfis in terms of nature of crime and offender’s personality traits
82
Qisas for delinquent children: an outcome of improper process of socialization
82-83
Qisas as a tool in the hands of relatives of victims
83
Conclusion
83-84
References
84-85
Csizmadia Tamás: Az ideológia eluralkodása a büntetőjog területén
86-102
A büntető anyagi jog általános részének ideologikus jellege
87-88
A szocialista törvényesség elmélete a büntetőjogban
88-91
A társadalomra veszélyesség fogalma és értelmezése
92-93
A "tettes büntetőjog"
93-94
A nullum crimen sine lege elvének feltörése: az analógia vagy a visszaható hatály bevezetése
94-98
A büntetőszabályok dialektikus marxista értelmezése
98-99
A bűncselekmény osztályszerűségének elmélete
99-100
A büntetések osztálytermészete
100-102
Deres Petronella: Az ittas állapot megítélése a Csemegi-kódex alapján, Angyal Pál megállapításainak tükrében
103-109
I. Alapvetések
103-105
II. Az 1878. évi V. törvénycikk (Csemegi-kódex) vonatkozó rendelkezése, a joggyakorlat értékelése
105-109
Domokos Andrea: Kraniometria, kriminálstatisztika, kriminálgeográfia a XIX. - XX. század fordulóján Magyarországon
110-115
I. Bevezető gondolatok
110
II. Kraniometria
110-112
III. Kriminálstatisztika és kriminálgeográfia
112-115
IV. Összegzés
115
Elek Balázs: A nyomozóhatóság és az ügyész határozatainak jogerőképessége
116-121
A feljelentés elutasítása
116
A nyomozás mellőzése
116-117
A nyomozás megszüntetése
117-121
A „jogerős” parancsnoki döntés
121
Záró gondolatok
121
Fábián Adrián: A helyi önkormányzatok helyi közbiztonsággal kapcsolatos feladatai az új önkormányzati törvény alapján
122-127
1. Helyi közrend, helyi közbiztonság
122
2. Közösségi együttélés alapvető szabályai
122-123
3. A helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok
124
4. Helyi tiltott (kirívóan) közösségellenes magatartások
125-127
5. Helyi bűnüldözési mint önkormányzati feladat
127
Csaba Fenyvesi: The criminal protecticon of defence counsel and other lawyers in the criminal procedure
128-134
Bodnár Imre kollégám emlékére
128
Introduction
128
1.The subjective sphere (who is needed of protection)
128-129
2.The circumstances of the violation of law against the subjective along the main forensic matters
129-130
3.The possible defence tools for the injured subjective
Rahim Foroughi Nik: Forgiveness and Retaliation in Islamic Criminal Justice
147-151
Abstract
147
1.The Notion of Forgiveness in Islam
147-148
2.Misunderstanding of Forgiveness
148-149
3. Forgiveness and Qisas
149-150
4. Conclusion
150
Bibliography
150-151
Fülöp Péter: The European Union and the electronic civil service -projects, intentions
152-156
1. eEurope projects
152-154
1.2. The eEurope2002
152-153
1.3. The eEurope2002
153
2. The i2010-strategy
153-154
3. The Uniform European Governing Space
155-156
Gál István László: A büntetések szabályozása Magyarország Új Büntető Törvénykönyvében
157-191
A szabadságvesztés
160
A határozott ideig tartó szabadságvesztés
160-163
Feltételes szabadságra bocsátás a határozott ideig tartó szabadságvesztésből
163-166
Az életfogytig tartó szabadságvesztés
167
Feltételes szabadságra bocsátás az életfogytig tartó szabadságvesztésből
167-171
Az elzárás
172-173
A közérdekű munka
173-176
A pénzbüntetés
176-178
A foglalkozástól eltiltás
178-181
A járművezetéstől eltiltás
181-184
A kitiltás
184-185
A sportrendezvények látogatásától való eltiltás
185-186
A kiutasítás
186-188
A közügyektől eltiltás
188-191
Gilbert Gornig: Die Kriegsverbrecherprozesse in Deutschland nach dem Zweiten Weltkrieg. Ein Beitrag zur Geschichte des Völkerstrafrechts
192-204
I. Vorgeschichte
192-195
II. Rechtliche Würdigung
195-203
1. Besatzungsgericht
195
2. Straftatbestände
196-199
3. Allgemeine Lehren
199-203
III. Bedeutung der Nürnberger Prinzipien
203-204
Hautzinger Zoltán: Gondolatok a kriminalisztikai azonosításról
205-209
1. Bevezetés
205
2. A kriminalisztika általános jelentősége
205-206
3. A kriminalisztikai azonosítás
206-208
3.1. A krimináltaktikai azonosítás
206-207
3.2. A krimináltechnikai azonosítás
207-208
4. A kriminalisztikai azonosítás célja
208-209
A kriminalisztikus azonosítás alkalmazása
209
Összegzés
209
Herke Csongor: Korlátozható-e a hallgatás joga a büntetőeljárásban?
210-220
I. A terhelt beismerésével kapcsolatos alapvető problémák
210-214
II. A terhelt és a tanú vallomásának jelentésbe foglalása
214-217
III. A nyomozás során jegyzőkönyvezett vallomás felhasználása a bírói szakban
217-220
Oksana Ilchenko: Female criminality
221-222
Tamás Jávorszki: The JIT’s story
223-229
Development from the outset to the legal regulation at EU level
223-225
The first generally applicable provision: Article 13 of the 2000 MLA Convention
225-226
Next step: creation of the Framework Decision
226-229
Conclusion
229
Juhász Zsuzsanna: Az európai büntetés-végrehajtási jog alapelvei
230-240
A szabadságelvonás mint végső eszköz alapelve
230-232
A fogvatartottak emberi jogainak tiszteletben tartása
232-233
A normalizáció alapelve
234-235
A fogvatartottak reintegrációjának elősegítése
235-236
A külső társadalmi szervezetekkel való együttműködés, a civil szféra részvételének elve
236
A személyi állomány fontossága
236-238
A büntetés-végrehajtás feletti kontroll elve
238-239
A diszkrimináció tilalma
239-240
Kajtár István: A hajóparancsnok státusza, büntetőjogi felelőssége (Jogtörténeti elemzés)
241-247
1. Master next God
241
2. A haditengerészet kapitányai - angol példák
241-242
3. A kereskedelmi hajózás kapitányai
242-243
4. A magyar kereskedelmi tengerjog
243-244
5. A magyar hajóparancsnok jogai és kötelességei a 20. század elején
244-245
Forrásközlés
246-247
Katzirz Béla -Tamás Lajos: A sportolók és a sportszakemberek jogállásáról
248-255
Kecskés András: A vállalatfelvásárlások motivációi
256-268
1. Bevezetés
256
2. A vállalatfelvásárlásokat kiváltó okok
257-268
2.1. A kapcsolódó elméletek áttekintése
257
2.2. Fegyelmezési elmélet
257-261
2.3. Az együttműködési elmélet
261
2.4. A hatékonyságnövelés elmélete
262
2.5. A tökéletlen tőkepiacokból kiinduló „kizsákmányolás-elmélet”
263-266
2.6. A magatartástudományi megközelítésből kiinduló elméletek
266-268
3. Konklúziók
268
Kiss Szabolcs: Még egyszer a büntethetőségi korhatár leszállításáról
269-277
Történeti előzmények
269-271
Az ENSZ gyermekjogi egyezményének vonatkozó passzusai
271-272
A Btk-t érintő "újkori" modernizációs törekvésekről
272
Külföldi kitekintés
272
A 2012. évi C. törvény vonatkozó rendelkezései
272-274
Ultima ratio?
274-276
Összegzés
276-277
Korsósné Delacasse Krisztina: Stellionatus a XVIII. századi és korábbi magyar jogban
278-285
Gabor Kovács - Péter Nyitrai: The Fight against Financing Terrorism: New Challanges and Developments in Hungarian Law
286-308
I. Introductory remarks
286-287
II. The applicable Hungarian national legal framework
287-289
IIL. Prevention of financing terrorism
289-293
IV. Freezing of assets
293-295
V. Penal Measures
295-307
VI. International Cooperation in Criminal Matters
307-308
László Kőhalmi: Einige Gedanken über die Korruption
309-318
I. Grundrisse zur Naturkunde der Korruption
309-312
II. Die strafrechtliche Regelung der Korruption de lege lata in Ungarn
312-315
III. Strafrechtliche Mittel im Kampf gegen die Korruption in Ungarn
315-318
Kulcsár Gabriella: A kriminálpszichológia európai gyökerei
319-326
A kriminálpszichológia kialakulásának tudománytörténeti kontextusa
319-321
Karl von Eckartshausen
321-322
Johann Christian Gottlieb Schaumann
323-324
Johann Gottlieb Münch
325-326
Sándor Madai: Gedanken über den Schutz der finanziellen Interessen der Europäischen Union
327-334
I. Einführung
327-329
II. Schutz des Finanzinteresses der Europäischen Union
329-334
1. Die rechtlichen Möglichkeiten der Lösung
329
2. Vorgeschichte strafrechtlicher Anschauung
329-330
3. Betrug gegen die finanziellen Interessen der EU
331-334
Makai Lajos: Nyitott kérdések a pótmagánvádas eljárásban
335-341
Mészáros Adám: Meghiúsult remények: bűncselekmény és bűnösség az új Büntető törvénykönyvben
342-348
A törvényesség elve (1. §)
342-343
A bűncselekmény (4. §)
343-346
A szándékosság (7. §)
346
Felelősség az eredményért mint minősítő körülményért (9. §)
346-348
Záró gondolatok
348
Miskolczi Barna: A büntetlenség vége - Konferencia a büntető-igazságszolgáltatás korrupció elleni fellépéséről
349-353
Nagy Ferenc: A büntetőjog feladatáról (német és magyar szakirodalmi áttekintés alapján)
354-361
A büntetőjog feladatáról a német szakirodalomban
354-357
A büntetőjog feladatáról a magyar tankönyvi szakirodalomban
358-359
A büntetőjog feladatáról a szerző felfogásában
359
A büntetőjog általános feladata
359-360
A büntetőjog különös/speciális feladatáról
360
A büntetőjog konkrét feladatáról
361
Nagy Zoltán András: A számítógépes hálózatok, a terrorizmus új színterei
362-370
Neparáczki Anna Viktória: A terrorista csoport bizonyítása a bűnszervezet megállapításának bírósági gyakorlatára figyelemmel
371-378
1. Bevezetés: a „rejtőzködő” társas bűnelkövetési forma, a terrorista csoport
371
2. A bűnszervezet és a terrorista csoport fogalma, rendszerbeli helye, szerepe
371-373
3.A bűnszervezet megállapítása, illetve megítélése a bírói gyakorlatban
373-37
A) A bűnszervezet objektív ismérvei
374-377
a) „három vagy több személyből álló”
374
b) „hosszabb időre”
374
c) „szervezett”
374-375
d) „összehangoltan működő csoport”
375
e) „amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése”
376-377
B) A bűnszervezet szubjektív ismérvei
377-378
4.Konklúzió: a terrorista csoport dekriminalizálásának szükségessége
378
Pápai-Tarr Ágnes: Néhány gondolat a büntetőeljárás gyorsításáról a francia és a magyar megoldások alapján
379-387
Egyszerűsítés vagy gyorsítás?
379-382
A büntetőeljárás gyorsítása tág értelemben
383-385
A szűk értelemben vett eljárás gyorsítása
386-387
Pókecz Kovács Attila: A magisztrátusi korrupció (zsarolás) büntetőjogi megítélése a köztársaságkori Rómában
388-395
1. A crimen repetundarum szabályozásának köztársaságkori története
388-390
2. A crimen repetundarum tényállási elemei és szankciója
390-393
3. A crimen repetundarum esetén lefolytatott büntetőeljárás szabályai
393-395
Sántha Ferenc: Az elöljáró parancsa, mint büntethetőségi akadály
396-402
1. Bevezetés
396-397
2. A parancsra elkövetett bűncselekményért való felelősség az 1930. évi II. te. megalkotását megelőzően
397-398
3. A parancsra elkövetett bűncselekményért való felelősség az 1930. évi II. törvényben
399
4. Az 1950-es évek eleje az 1978. évi IV. törvény hatályba lépéséig
399-400
5. A hatályos Btk. megoldása
400-401
6. Záró gondolatok
401-402
Philipp Schneider: „Bin Laden ist tot und General Motors lebt“ - der schleichende Wiedereinzug von Rache und Vergeltung in den Mittelpunkt von Organisationen und dessen unabsehbare Folgen
403-415
1. Einführung
403-404
2. Historischer Überblick und Begriffe
404-407
3. Juristischer Erklärungsansatz
407-408
4. Soziologischer und psychologischer Erklärungsansatz
408-409
5. Erscheinungsformen von Rache und Vergeltung in Organisationen
410-413
a) Offene Rache- und Vergeltungshandlungen
410-412
b) Verdeckte Rache- und Vergeltungshandlungen
412-413
6. Juristische Relevanz, Ausblick
414-415
Stauber Péter: Az ENSZ Közgyűlésének terrorizmussal foglalkozó határozatai
416-429
a) A nemzetközi terrorizmus megsemmisítéséről szóló közgyűlési határozatok
418-421
b) Közgyűlési határozatok az emberi jogok és a terrorizmus tárgyában
421-422
c) Közgyűlési határozatok az emberi jogok és alapvető szabadságjogok terrorizmus leküzdése során való védelme tárgyában
422-426
d) Közgyűlési határozatok a terroristák tömegpusztító fegyverekhez való hozzájutásának megakadályozását célzó intézkedésekről
426
e) Közgyűlési határozatok a túszejtésről
426
f) Közgyűlési határozatok a radiológiai terrorizmus tárgyában
427
g) Az ENSZ Globális Terrorellenes Stratégiájával foglalkozó határozatok
427
h) Közgyűlési határozatok a terrorizmussal kapcsolatos nemzetközi egyezmények és jegyzőkönyvek végrehajtásához nyújtott technikai segítségnyújtás tárgyában
428
i) Egyéb közgyűlési határozatok a terrorizmushoz kapcsolódóan
428-429
Szilovics Csaba: Az adócsalás elleni nemzetek feletti küzdelem
430-436
Az Európai Unió szabályozási kísérletei
431-432
Az Európai Bíróság szerepe a kezdetekben
433
Az Európai Unió adócsalás elleni küzdelemének átmeneti szakasza
434-435
A konkrét jogalkotási lépések
435-436
Dávid Tóth: The Regulation of Counterfeiting in the Hungárian Criminal Law
437-443
1. From the beginning to the Csemegi Code
437
2. The Csemegi Code
437-438
3. The regulation of the Act V of 1961
438-439
4. Act IV of 1978
439-441
5. Counterfeiting according to the new Criminal Code (Act C of 2012)
441-443
Tóth Mihály: A bűnszervezet anyagi jogi fogalmának változásai a magyar szabályozásban (viták és tanulságok)
444-453
1. Történelmi gyökerek
444-445
2. A bűnszervezet megjelenése és helykeresése a hazai tételes büntetőjog világában
445-453
2.1. A bűnszervezet fogalmának változásai
446-449
2.2. A „bűnszervezetben részvétel” bűncselekményének alakulása
449-453
Újvári Ákos: Gondolatok a sértett beleegyezéséről, mint jogellenességet kizáró okról
454-456
Visegrády Antal - Monori Gábor: Jogbölcselet és büntetőjog
457-472
A büntetőjog és a feminista jogtudomány
462-463
Nőkkel szembeni erőszak
463
A nemi alapú erőszak definiálása
463-465
A nemi alapú erőszak folyamata
465-466
Nemzetközi törekvések a nőkkel szembeni erőszak területén
466-467
A távoltartás hazai szabályozása
467-469
A zaklatás
469-470
A férfiakkal szembeni erőszak
470
Összegzés
470-472
Vókó György: Az emberi méltóság kérdései a börtönfalakon belül
473-480
Sabina Zgaga: Does the Physician’s Right to Refuseto Perform a Medical Procedure Have any Influence of the Physician’s Criminal Responsibility?
481-488
Summary
481
1.Introduction
481
2.Regulation of Conscientious Objection in Slovenian Law
481-483
3. Conscientious Objection in Criminal Law
483-488
4. Conclusion
488
Literature
488
Shuhong Zhao: Der ausgeschöpfte Ausschnitt der Differenzierung im Strafmaß in der deutschen und chinesischen Strafzumessungspraxis bei schwerer Kriminalität
489-512
I. Einleitung
489-491
II. Der ausgeschöpfte Ausschnitt der Differenzierung im Strafmaß in der chinesischen Strafzumessungspraxis bei schwerer Kriminalität
491-498
A. Strafmaßvarianz bei dem gesetzlichen Strafrahmen mit einer Freiheitsstrafe von 3 Jahren bis zu 10 Jahren in fünf ausgewählten Städten Chinas
492-496
B. Strafmaßvarianz bei dem gesetzlichen Strafrahmen mit einer Freiheitsstrafe von 10 Jahren bis zu 15 Jahren in fünf ausgewählten Städten
496-497
C. Vergleich der empirischen Befunde zwischen den Strafmaßvarianzen in der Strafzumessungspraxis bei beiden gesetzlichen Strafrahmen
497-498
III. Der ausgeschöpfte Bereich der Differenzierung im Strafmaß im Vergleich
498-505
A. Die empirischen Befunde in Albrechts Untersuchung
498-504
B. Die Differenzierung im Strafmaß in beiden Ländern im Vergleich
501
IV. Weitere Besonderheiten des aktuellen Zustandes in der chinesischem Strafzumessungspraxis
504-511
A. Mangelnde Selbständigkeit der Richter bei Strafzumessungsentscheidungen
505-508
B. Verbrechenstypologisierung der schweren Kriminalität