Tizenharmadik Korszak. A Báthoriak és Bocskai kora (1571-1613)
[11]
Báthori István, fejedelem (1571. mart. 14 - 1576 jan. 28
[12]
I. Báthori megválasztása. Békes mint trónkövetelő. Maximilian és a székelyek által támogattatik. Báthori megtámadja. Békes kifut az országból.
[12]
II. Békes Prágában. Onnan sereggel bejő. A székelyföldnek tart Báthori sereget von össze. Szt-Pálnál megveri. Békes kifut, hívei elbuknak.
21
III. Báthori a lengyeltrónért fellép. Lengyel királylyá választják. Erdély fejedelemmé testvérét választja. Kimegy, megkoronázzák.
29
Báthori Kristóf, fejedelem (1576 jan. 28. - 1581. maj. 27.)
[32]
I. Belügyi rendezések. Az unitáriusok ellen fellépik. A jezsuiták bejönek. Báthori Istvánt a muszkákkali háborujában támogatja.
[32]
II. Báthori Kr. betegeskedni kezd. Fiát következőjévé választja. A jezsuiták állandósító okmányt kapnak. A fejedelem meghal.
36
Báthori Zsigmond, először (1581. máj. 27. - 1598. apr. 10.)
[39]
I. Nagybátyja vezetése alatti uralma : előbb XII viratus, majd triumviratus, végre Giczi kormányzósága mellett.
[39]
II. Báthori Zs. kormányozni kezd. Rokonai befolyása. Carilli bejő, a családi egyetértését felbontja. Az ellenzék a törökhez szít. Báthori Bold. két tanácsost lesujtat.
44
III. Zsigmond Rudolfali szövetkezését titkon tovább fűzi. Tanácsosai elibe hozza, azok ellenzik. A török mellett felkelnek. Tanácsosait leakarja vágatni mire, azok egy része belegyezik. A hongyűlés elé viszi. Kendiék ellene szegülnek. Zsigmond Kővárra fut. Sereggel vissza jő. Az ellenzéket lefejezteti, s törökoktőli elszakadást kimondatja.
49
IV. Zsigmond fénykora. Az ellenzéket tovább üldözi. Erdélyt a prágai egyezmény alaján Rudolf alá helyezi. Herczeg lesz. Mária Krisztiernát megkéreti. Vele nászt tart. A török ellene indul. Oláhországban, Sisán basát megveri.
60
V. Rudolfhoz megy. A török szultán Rudolfot és Zsigmondot Magyarhonban megveri. Másodszor is Rudolfhoz megy, leakarják mondatni. Később lemond. A lemondási szerződés. Az Erdélyt átvevő bizosok lejőnek. Az ország nem akar. Józsikát elfogják, a többit esküre kényszeritík. Az eskü. Zsigmond kimegy Erdélyből.
67
Mária Krisztierna (1598. april 10. - augustus 15.)
[77]
A kormányt felveszi. Maximilián kinevezett kormányzó helyett Zsigmond jö haza Oppollából.
[77]
Báthori Zsigmond másodszor(1598. aug. 15. - mart 21.)
[80]
Zs. visszajő. A török ellen sergét felülteti. Rudolffal uj szerződést kísért. Erdélynek a törökhözi visszatérést ajánlja. A fejdelemséget Báthori Endrének átadja. Másodszor is lemond.
[80]
Báthori Endre fejedelem (1599. mart. 21. - nov. 3.)
[85]
I. Báthori Endre trónra lép. Maria Kristierna, később Báthori Zsigmond kimennek Erdélyből. A két oláhoni vajda vele szövetségre lép. A török feltétlesen elismeri. Malaspína visszaviszi Zsigmond politikájára. Azéért Mihály Vajdát ellene fellépteik.
[85]
II. Mihály vajda betör. Szeben felé siet. Báthori Endre elejébe megy. Sellenbergnél megütköznek. Báthori csatát veszt. Elfut. Megyilkolják. Mihály vajda Fehérvárra bevonul.
92
Rudolf előszöri uralma. (1599. nov. 3.- 1601 febr. 3.)
[101]
A, Mihály vajda helytartósága alatt (1599. nov.3. - 1600. oct.6.)
[101]
I. Mihály vajda Fehérvárra bevonul. Erdélyt magának akarja tartani. Moldvánt is egyesíteni probálja. Rudolf. cs. és a szultán elismeri.
[101]
II. A honfiak Mihály v. ellen fellépnek. Szabad kezet enged ővéinek. A nemesség kiirtását czélba vette. Az erdélyiek fegyvert fognak. Bastát behivják.
105
III. Básta bejő. Seregét a magyarokkal egyesiti. Miriszlónál megharczolnak. Mihályt megverik. Kifutamtatják.
Mihályt a lengyelek megverik. A császárhoz fut. Lesz a hires léczfalvi gyülés. Az erdélyiek Rudolfnak hűségt esküsznek. Majd Báthori Zs. visszahozását elhatározzák. Basta kimegy.
I. Báthori visszajő, az esküt ismét leteszi. Szervez. Basta ellene jő, Goroszlónál megveri, kifuttatja
[117]
II. Basta és Mihály vajda Erdélyt másodszor is elfoglalják. Basta és a vallonok. A hajduk és vallonok kegyetlenkedései. Báthori Zs. és vezérei ellentörekvései. Básta Mihály vajdát megöleti.
119
III. Báthori Zs. visszatér. Basta Dézshez vonul. Báthori Kolozsvárig jő. Onnan csata nélkül visszahuzódik.
122
IV. Szerencsétlenségek hosszu sora nyílik meg. Báthori Segesvárt, Basta Gyalut, Almást, Bethlent, Beszterczét beveszi, őrséget lesujtatja.
126
V. Báthori Zs. Rudolffal titkon ujra alkudozik. Basta bejő, hogy átvegye az országot. Székely M. elébe áll, Fejérvárnál csatát veszt. Báthori Zsigmond végkép lemond. Csehországba internálják.
129
Rudolf másodszori uralma (1602 jul.26. - 1603 maj.9.)
[135]
Basta helytartósága, másodszor
[135]
Az egyesek meghajolnak. Kezdődik a török párt tönkretevése, a hajduk kegyetlenkedése. Az országyülés Rudolfhoz hódolatát bejelenti. Azonban Székely Móses a töröktől fejdelemnek neveztetik. Betör. Fejérvárt beveszi. Basta elvonul.
[135]
Székely Mózes, fejedelem(1603 maj. 9. - jul. 17.)
[141]
I. Székely Mózes a vajdai czimet felveszi. Beszterczéig előnyomul. Basta kimegy Erdélyből. Rudolf Székelyt elakarja ismerni.
[141]
II. Basta Radul vajdát felülteti Székely M. ellen. A vajda katonái bejönnek. Csaták. Rádul is bejő. Brassónál Székelyt megveri, elejti.
143
Rudolf uralma, harmadszor (1603 jul. 17. - 1604 apr.)
[148]
A, Basta helytartósága alatt (1603. jul. 17. - 1604. apr.)
[148]
Basta a sereg romjait kiüzi. Déván hongyülést tart. Vadjelenetek. Kivégzések. A cs. biztosok szervezgetése. Basta kimegy.
[148]
B, A cs. biztosok alatt (1604. apr. - 1605. febr. 21.)
158
II. Fejetlenség áll be. Hajmeresztő nyomor. A vandalisnus tetőponton. Zsarolások. A vallon zsoldosok kivonulnak.
158
III. A visszatorlás kezdődik. Barbiani Bocskait fegyverre kényszeriti. A hajduk fellépnek. Pecz tbnk tönkre jut. Barbiani megszalad. Bocskai Kassára bevonul, harczra készül.
160
IV. Bocskai forradalma kitör. Barbiani helyébe Bastát teszik vele szembe. Csaták. Homonnai Dr. Bálint fellépte. Bocskai Erdélyt felszólítja. Az erd. cs. biztosok Szebenbe húzódnak. A székelyek fellépnek. Az erdélyiek B.-t fejdelmöknek választják.
166
Bocskai István, fejedelem (1605. ferb. 21. - 1606. dec. 29.)
[169]
I. A fejdelem czimet felveszi. A magyarok táborba szállnak, Gyulafi bejő. A szászföld is meghajol. Bocskai is bejő. Fejedelemségébe beigtatják.
[169]
II. Rákóczi Zsigmondot kormányzónak hagyja. Kimegy, csatázik. Koronákat kap. A bécsi udvarral alkudozik. Gyengélkedni kezd. Szerzi a "bécsi békekötést. Meghalt.
174
Rákoczi Zsigmond, fejedelem (1606. dec. 29. - 1608. mart. 5.)
[185]
Mint kormányzót fejedelemnek választják. Trónkövetelők lépnek fel. Bethlen Gábor, Báthori Zs. visszalépnek. Homonnai Dr. Bálint fegyverrel kivánja érvényesíteni; de visszalépik. Végre Báthori Gábor fellépésére lemond, kimegy Erdélyből.
[185]
Báthori Gábor, fejedelem (1608. mart. 7. - 1613. okt. 21.)
[193]
I. Báthori fellépik. A két Oláhország szövetségét fogadja. A magyar király fejdelemséget elismeri. A porta megerősíti.
[193]
II. Féktelenkedni kezd. A közvélemény ellene kezd fordulni. Kendiék megakarják gyilkoltatni. Rudolffal majdnem háborúba keveredik. Szebent elfoglalja. Rádul vajdára megy. Weisz Mihály felkelése. A szászok Rádult behijják. Rádul ellen csatát veszt.
195
III. Forgács osztrák hadakkal Erdélyre ront. A szászföldre jő. Brassónál Radullal egyesül Báthori sereget vesz fel, hajdukat, törököket hi be. Forgács és Radul kifutnak. A császárnak hadat izen. Békét kötnek. A Barczaságot leülteti.
201
IV. A közvélemény Báthorltól elfordul. Géczi András a szászokkal összefog, fejedelemséget keres. Csatát veszt. Bethlen Gábort üldözőbe veszi, a portára fut. Báthori a császár oltalmába veti magát. Bethlent a porta sereg élén beküldi. Báthorit kinyomják. Váradon megölik.
205
Tizennegyedik Korszak. A Bethlenek kora. (1613 - 1630)
[213]
Bethlen Gábor fejedelem (1613 oct. 21. - 1629 nov. 15.)
[214]
I. Jellemzése. A porta elismeri. Szebent visszabocsátja. A medgyesi gyülés. Homonnait felléptetik ellene, Magyarhon felszólal. Bethlent a császár is elismeri.
[214]
II. Bethlen szervezései. A katholikusok Homonnai Gy. fegyvert fog. A töröknek Lippát visszaadja. Rádult szintén ráküldik, visszaveri. Homonnai sergét szintén. Sereggel Magyarországra indul.
221
III. Harczi készületek. Moldvába indul. II. Ferdinándot megkoronázzák. Csehország fegyvert fog. Bethlent felszólitják, a porta biztatja. Bethlen Ferdinánd ellen felkészül.
225
IV. Bethlen Ferdinánd ellen indul. Kassát, Pozsont elfoglalja. A koronát kezébe kapja, Bécs alá megy, ostromolja. Magyarhon fejdelmének később királynak választják. A nikolsburgi békekötés.
229
IV.[V.] Neje meghal. Ferdinánd elleni második hadjárata. Keletkezik az uj bécsi békeszerződés. Ferdinánddal ligát tervez a török ellen. Br. Katalint nejéül veszi.
237
VI. Bethlen harmadszor is a császár ellen indul. A Weimári herczeggel egyesül. Apró csaták. Köti a harmadik, a Posoninak nevezett békét.
242
VII. Uj hadi készületek. Rosszul lesz. Magyarhonba megy. Végrendeleteket készít, Meghal. Visszapillantás.
245
Brandenburgi Katalin fejdelem. (1629 nov. 15. - 1630 szeptember 28.)
[250]
Az országot pártokra szakasztja. A töröktől Austriához pártol. Csákira bízza magái. Bethlen István öt tervével együtt megbuktatja.
[250]
Bethlen István fejedelem (1630 sept.28.-dec. 2.)
[257]
Megválasztásába nem bizva, Rákóczit behijja. Rákóczi visszalépni nem akarván, uj szozatolásra bocsátja magát. Leszavazák, lelépett.