A.) A munkaerő nem homogén termelési tényező

B.) Az egyes szereplők eltérő esélyei, lehetőségei

C.) Korlátozott átláthatóság

D.) Korlátozott mobilitási lehetőség

E.) A bérek korlátozott rugalmassága

A.) A helyi munkaerőpiaci szegmensek

B.) A duális szegmentált munkaerőpiac

A.) A munkaerőpiac törvényhozási, kormányzati szabályozó eszközei

B.) A munkaerőpiac szociális partnerek megállapodásán nyugvó szabályozó eszközei

A.) Az állami szociálpolitika

B.) Vállalati szociálpolitika

A.) A munkanélküliség csökkenése, (1993-1997)

B.) A munkanélküliség további csökkenése, a foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás fokozatos emelkedése, (1998-)

A.) A Párizsi Szerződés (1951)

B.) Az Euratom (Római) Szerződés (1957)

Az EGK-t megalapító Római Szerződés (1957)

Az Európai Szociális Karta (1961)

A Párizsi Csúcstalálkozó (1972)

A Szociális Akcióprogram (1974)

Az Egységes Európai Okmány (Single European Act, SEA) (1986)

A Közösségi Charta (1989)

Maastrichti Szerződés, Szociálpolitikai Jegyzőkönyv és Megállapodás (1991)

Fehér Könyv a szociálpolitikáról (1994)

A Bölcsek Tanácsának jelentése (1996)

A torinói csúcs (1996)

Az Amszterdami Szerződés (1997)

A berlini csúcs (1999)

Az Esseni Prioritások (1994)

Az Amszterdami Szerződés (1997)

A luxemburgi foglalkoztatási csúcs (1997)

A cardiffi csúcs (1998)

A bécsi csúcs (1998)

A kölni csúcs- az Európai Foglalkoztatási Paktum (1999)

Célok és akciók

Végkövetkeztetések