1.1 A Magyar Nemzeti Bankjogállása jogi formája

1.2 Az MNB alapvető feladatai

1.3 Az MNB funkciói

1.3.1 Pénzkibocsátás (emissziós monopólium)

1.3.2 Pénzforgalmi feladatok (A fizetési forgalom kontrollja)

1.3.3 Kapcsolat az államháztartással (Az állam bankja funkció)

1.3.3.1 Számlavezetés

1.3.3.2 Finanszírozás

1.3.3.3 Értékpapír-műveletek

1.3.4 Bankok bankja funkció

1.3.4.1 A monetáris politika eszközei

1.3.4.2 Az MNB számlavezetési tevékenysége

1.3.5 Devizagazdálkodási feladatok (a deviza- és aranytartalékok kezelője) és árfolyampolitika

1.3.6 Kapcsolattartás nemzetközi pénzügyi szervezetekkel

1.3. 7 Jegybanki és információs rendszer, jegybanki kontroli-tevékenység

1.3.7.1 Jegybanki és információs rendszer

1.3.7.2 Jegybanki ellenőrzés

1.4 AZ MNB kapcsolatai más szervekkel

1.4.1 Kapcsolat az Országgyűléssel

1.4.2 Kapcsolata Kormánnyal, minisztériumokkal

1.4.3 Kapcsolat az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel és az Állami Biztosításfelügyelettel

1.5 Az MNB szervezete

1.5.1 Az MNB szervei

1.5.1.1 Közgyűlés

1.5.1.2 Jegybanktanács

1.5.1.3 Az MNB elnöke

1.5.1.4 Az MNB alelnökei

1.5.1.5 Igazgatóság

1.5.1.6 Felügyelő bizottság

2.1 A pénzpolitika lehetséges akció-válzozói

2.1.1 A pénzpolitika irányultsága (Expanzív versus restriktiv jegybankpolitika)

2.2 A refinanszírozási politika

2.2.1 A refinanszírozási politika technikája

2.2.1.1 A kvalitatív refinanszírozási politika

2.2.1.2 A kvantitatív refinanszírozási politika

2.2.1.3 Refinanszírozási kamat-politika

2.2.1.3.1 A "kamatcsatorna"

2.2.1.4 Expanzív és restriktiv refinanszírozási politika

2.2.2 A refinanszírozási politika hatásmechanizmusa

2.2.2.1 A banklikviditásra

2.2.2.2 A pénzmennyiségre és a hitelállományra

2.2.2.3 A kamatlábakra

2.2.3 Az MNB refinanszírozási politikája a ’80-s évektől

2.2.3.1 „Hitelpolitika”

2.2.3.1.1 Adminisztratív hitelpolitika

2.2.3.1.2 Refinanszírozás és hitelallokálás (Az MNB kereskedelmi banki tevékenysége)

2.2.3.2 Kamatpolitika

2.2.3.2.1 Az adminisztratív kamatszabályozás

2.2.3.2.2 A piaci kamatok szerepe (követő jegybanki kamatpolitika)

2.2.3.3 Az eszköz szabályozása

2.3 Nyíltpiaci politika

2.3.1 A nyíltpiaci műveletek

2.3.2 A nyíltpiaci műveletek hatásmechanizmusa

2.3.3 A nyíltpiaci politika technikája

2.3.3.1 A „nyíltpiaci papírok” típusa

2.3.3.2 A résztvevők köre

2.3.3.3 A lebonyolítás technikái

2.3.4 A repo (penziós) műveletek

2.3.5 Az MNB nyíltpiaci politikája

2.4 A kötelező tartalék politika

2.4.1 Az eszköz

2.4.1.1 A kötelező tartalék-előírások típusai

2.4.1.1.1 Aktív- versus passzív tartalékolási rendszer

2.4.1.1.2 Egységes versus differenciált tartalékráták

2.4.1.1.3 Kamatozó versus nem-kamatozó tartalékállomány

2.4.1.2 A kötelező tartalékok és a versenysemlegesség

2.4.1.2.1 A nem-monetáris közvetítők tartalékkötelezettsége

2.4.1.2.2 Az extem-piacok, a külföldi bankok és a kötelező tartalék-politika

2.4.2 A kötelezi tartalék-politika hatásmechanizmusa

2.4.2.1 A banklikviditásra

2.4.2.2 A hitel- és pénzmennyiségre

2.4.2.3 A kamatlábakra

2.4.3 A kötelezi tartalékok pénzpolitikai jelentősége

2.4.4 Az MNB tartalékráta-politikája

2.4.4.1 Az eszköz története

2.4.4.1.1 Likviditási előírások

2.4.4.2 Szabályozás

2.5 A hitelplafonírozás

2.5.1 Az eszköz

2.5.2 A hatásosság feltételei

2.5.2.1 A bankok tevékenységének korlátozása

2.5.2.2 A nem-monetáris intézmények tevékenységének a korlátozása

2.5.2.3 A nem-banki szektor korlátozása

2.5.2.4 Kötött devizagazdálkodás

2.5.3 A hitelplafonírozás és az önszabályozó piac

2.6 Szelektív pénzpolitika

2.7 Betéti politika

2.8 Erkölcsi nyomásgyakorlás es „Úri becsületszó” (Moral Suasion and Gentlemen’s Agreements)

2.8.1 Erkölcsi nyomásgyakorlás („lelki masszázs ”)

2.8.2 „ Úri becsületszó” (Gentlemen ’s Agreements)

2.9 A nemzetközi tőke forgalom befolyásolása

2.9.1 Kamatindukált nemzetközi tőkemozgások

2.9.2 A nemzetközi tőkeforgalom befolyásolása

2.9.2.1 Célok

2.9.2.2 Hatások

2.9.2.3 Az intervenció paraméterei

2.9.2.4 Az intervenció korlátái

3.1 A monetáris politika transzmissziójának rövid elmélettörténete

3.2 A bankszektor alkalmazkodási folyamata

3.3 A nem-bankok alkalmazkodási folyamata

3.4 Várakozások és pénzpolitika

3.4.1 A bejelentési hatás (Rohde-effektus)

3.5 "Time lag" a pénzpolitikában

4.1 A stabilitásorientált pénzpolitika általános problematikája

4.1.1 A pénzpolitika indikátorai és közbülső célváltozói

4.1.1.1 A kamatláb, mint jegybanki akcióparaméter

4.1.1.2 A banki likviditás

4.1.1.3 A pénzmennyiség

4.1.1.4 A „BIP"-szabály

4.1.2 Pénzpolitikai alapstratégiák

4.1.2.1 A "tiszta" pénzmennyiség szabályozás koncepciója

4.1.2.1.1 A "tiszta" pénzmennyiség-szabályozás feltételei és problémái

4.1.2.2 A "tiszta" kamatszabályozás koncepciója

4.1.2.2.1 A "tiszta" kamatszabályozás feltételei és problémái

4.2 A potenciálorientált pénzpolitika stratégiája ( A Deutsche Bundesbankpéldája alapján)

4.2.1 Kitérő: a hitelkereslet- és kínálat, mint a pénzpolitika transzmissziójának lehetséges csatornái

4.2.2 Pénzmennyiség-szabályozás a potenciál - orientált pénzpolitika keretei közt

4.2.2.1 Pénzmennyiség vagy hitelvolumen ?

4.2.2.2 A pénzmennyiség kontrollja (jegybankpénz-állomány?,Ml?,M2?,M3?)

4.2.2.3 „Mono"-cél, vagy multi-indikátor koncepció ?

4.2.2.4 Várakozások és a pénzpolitika: a „bejelentési hatás”

4.2.2.5 A potenciál-orientált pénzpolitika törvényi feltételei

4.2.3 Kamatpolitika

4.2.3.1 A kamatpolitika helye és szerepe a potenciál - orientált pénzpolitikai koncepcióban

4.3 Pénzpolitika nyitóit nemzetgazdaságban (Az MNB monetáris stratégiája)

4.3.1 A nyitott nemzetgazdaság fogalma (alapvető makro-összefíiggések)

4.3.1.1 Alapfogalmak

4.3.1.2 Árupiacok

4.3.1.3 Tőkepiacok

4.3.1.4 A fix- és a flexibilis árfolyamrendszer

4.3.2 Szimultán egyensúlya külgazdasági összefüggések figyelembe vételével

4.3.3 Fix árfolyamrendszer és jegybankstratégia

4.3.3.1 Monetáris politika és külgazdasági egyensúly

4.3.3.2 A „policy mix”

4.3.3.3 Pénzpolitika és az árfolyam-várakozások

4.3.4 Jegybankpolitika flexibilis árfolyamrendszerben

4.3.5 Árfolyamrendszer és konjunktúra-orientált monetáris politika