1. A nevek elmélete miért alkotja szükségképi részét a logikának?

2. Első lépés az ítéletek elemzésére

3. A neveket előbb kell tanulmányozni, mint a dolgokat

1. A nevek a dolgok s nem eszméink nevei

2. Az olyan szók, melyek nem nevek, hanem nevek részei

3. Általános és egyenkénti nevek

4. Tárgyas és elvont nevek

5. Együttjelzö és nem-együttjelző nevek

6. Állító és tagadó nevek

7. Viszonylagos és feltétlen nevek

8. Határozott és kétértelmű nevek

1. A megnevezhető dolgok elsorolásának szükséges volta - Aristoteles kategóriái

2. A legtöbb általános név határozatlan volta

I. Érzések, vagy a tudatom állapotai

II. Substantiák

III. Tulajdonitmányok (attributum), és pedig először: minőségek (qualitas)

IV. Viszonyok (relatio)

V. Mennyiség (Quantitas)

VI. A tulajdonitmányok befejezése

VII. Általános eredmények

1. A copula természete és rendeltetése

2. Állító és tagadó itéletek

3. Egyszerű és összetett itéletek

4. Egyetemes, részleges és egyenkénti itéletek

1. Az a tan, mely szerint az itélet két eszme közti viszony kifejezése

2. Az a tan, mely szerint az itélet két név jelentése közti viszony kifejezése

3. Az a tan, mely szerint az itélet abból áll, hogy valamit valamely osztályba soroz, vagy valamely osztályból kirekeszt

4. Mi tehát az itélet voltaképen?

5. Valamely egymásutánt vagy együttlétezést, egyszerű meglétezést vagy okozást állít, (vagy tagad)

6. Vagy valamely hasonlóságot

7. Elvont szókból alkotott itéletek

1. Lényegi és esetleges itéletek

2. Minden lényegi itélet egyjelentésü itélet

3. Az egyéneknek nincsenek lényegeik

4. Hogyan kell a való itéleteket a szóbeliektől megkülönböztetni?

5. A való itélet mivoltának két felfogási módja

1. Az osztályozás összefüggése az elnevezéssel

2. Melyek a lehető tulajdonitások?

3. Nem és faj

4. A fajtáknak való létezésük van a természetben

5. Különbség

6. Az általános meg a különös vagy technikai czélokra szolgáló különbségek

7. Sajátság

8. Esetleges tulajdonság

1. Mi a meghatározás?

2. Minden olyan nevet meg lehet határozni, a melynek jelentése elemezhető

3. Mi a különbség a teljes és a nem teljes meghatározás között?

4. Meg a leirás között?

5. A mit a dolgok meghatározásának nevezünk, igazában a nevek meghatározása, azon benrejlő föltevéssel, hogy a neveknek megfelelő dolgok léteznek

6. — még ha ilyen dolgok valójában nem léteznek is

7. A meghatározásoknak — habár csak nevek meghatározásai — a nekik megfelelő dolgok ismeretén kell alapulniok

1. Visszatekintés a megelőző könyvre

2. A nem tulajdonképeni értelemben vett következtetések

3. A tulajdonképeni értelemben vett következtetések, s felosztásuk az inductiokra és okvetésekre

1. A syllogismus elemzése

2. A dictum de omni nem alapja az okoskodásnak, hanem pusztán egyjelentésü itélet

3. Mi az okvetés valódi alap-elve?

4. Ez elv másik alakja

1. Petitio principii-e a syllogismus?

2. A közönséges elmélet elégtelen volta

3. Minden következtetés részlegesről részlegesre halad

4. Az általános itélet ily következtetések jegyzéke s a syllogismus szabályai e jegyzék magyarázatának szabályai

5. A syllogismus nem typusa, hanem próbája az okoskodásnak

6. Mi az igazi előképe?

7. Az inductio és deductio közti viszony

8. Az ellenvetések czáfolata

9. Az alaki logika és viszonya az igazság logikájához

1. Mily czélra szolgálnak az okoskodási lánczolatok?

2. Az okoskodási lánczolat inductiv következtetések sorozata

3. — egyenkéntiről egyenkéntire, jelények jelényei útján

4. Miért vannak deductiv tudományok?

5. Miért állanak más tudományok még mindig a kísérleti tudományok fokán?

6. Kísérleti tudományok deductivvá válhatnak a kísérletek előhaladtával

7. Mi módon történik az rendesen?

1. A mértan tantételei csak abban az értelemben szükségképi igazságok, hogy hyphothesisekből szükségkép következnek

2. Ezek a hypothesisek való tények előadásai, csakhogy némely körülményeik túl vannak hajtva vagy el vannak mellőzve

3. A mértan némely alapelve axioma s ezek nem föltételesek

4. — hanem kísérleti igazságok

5. Egy ellenvetés czáfolata

6. Dr. Whewell, az axiómák felöli, nézeteinek bírálata

1. Minden deductiv tudomány inductiv

2. A számok tudományának itéletei nem szóbeliek, hanem a tapasztalásból vont általánosítások

3. Mily értelemben föltételesek?

4. A demonstratív tudomány jellemző sajátsága, hogy feltételes

5. A demonstratív bizonyosság meghatározása

1. Az egyetemes követelmény tana

2. A megfoghatatlanság próbája nem fejezi ki a múlt tapasztalás egész összegét

3. — sem nem föltétele minden gondolkodási műveletnek

4. Sir W. Hamilton nézete az ellenmondás, és a harmadik eset kizárásának elvéről

1. Az inductiv logika jelentős volta

2. A tudomány logikája az ügyletek és a mindennapi élet logikája is

1. A szóbeli átalakításoktól megkülönböztetett inductiok

2. A mathematikában helytelenül úgy nevezett inductioktól

3. — és a leírásoktól

4. Dr. Whewell inductio-elméletének bírálata

5. A megelőző megjegyzések további megvilágositása

1. A természet folyásának egyarántos voltáról szóIó axioma

2. Nem minden értelemben iga - Inductio per enumerationem simplicem

3. Mi az inductiv logika föladata?

1. A természetben szereplő általános szabályszerűség törvényeknek nevezett részleges szabályszerűségek szövedéke

2. A tudományos inductionak megelőző spontán inductiokon kell alapulnia

3. Vannak-e valamely oly inductiok, melyek alkalmasok reá, bogy minden más inductio próbakövei lehessenek?