1. Az egymásra következő jelenségek egyetemes törvénye az okozatiság törvénye

2. Azaz : az a törvény, hogy minden következőnek van valamely változatlan megelőzője

3. Valamely jelenség oka az ő feltételeinek összetalálkozása

4. A cselekvő és szenvedő közötti megkülönböztetés csak képzeleti

5. Az ok nem a változatlan megelőző, hanem a föltéttelen változatlan megelőző

6. Lehet-e valamely ok okozatával egyidejű?

7. Egy állandó ok, vagy eredeti természeti ható fogalma

8. Különböző állandó okok okozatai közötti együttlétezés egyarántosságai nem törvények

9. Bírálata annak az elméletnek, hogy az akarat ható ok

Kiegészítő megjegyzések az előbbi fejezethez

1. Az okok egyesitett hatása kétféle: mechanikai és vegyi

2. Az okok összetétele általános szabály; a másik eset csak kivétel

3. Arányosak-e az okozatok okaikhoz?

1. Az iuductiv kutatás első lépése az összetett jelenségeknek elemeikre való elméleti szétbontása

2. A második lépés ez elemeknek valóságos szétbontása

3. A kísérlet előnyösebb, mint a megfigyelés

4. A megfigyelés előnyösebb, mint a kísérlet

1. A megegyezés módszere

2. A különbözés módszere

3. E két módszer kölcsönös viszonya

4. A megegyezés meg különbözés egyesitett módszere

5. A maradékok módszere

6. A párhuzamos változások módszere

7. Ez utóbbi módszer korlátai

1. Liebignek a fém-mérgekről szóló elmélete

2. Az inducált villanyról szóló elmélet

3. Dr. Wells elmélete a harmatról

4. Dr. Brown- Sequard elmélete a hulla-merevségről

5. A maradékok módszerének példái

6. Dr. Whewell ellenvetései e négy módszerre

1. Egy okozatnak több oka lehet

2. — a mi jellemző tökéletlenségére szolgál a megegyezés módszerének

3. Hogyan lehet a több-okuságot megállapítani?

4. Okok összehatása, mely nem köti össze okozataikat

5. A kutatás nehézségei, midőn az okok összekapcsolt okozatokat idéznek elő

6. Az összetett okozatok törvényeinek három kutatási módszere

7. Az egyszerű megfigyelés módszere nem alkalmazható

8. — sem az egyszerü kisérlő módszer

1. Első lépés: a külön okok törvényeinek közvetetten intinctio utján történő megállapítása

2. Második lépés : az összetett esetek egyszerű törvényeiből vont következtetés

3. Harmadik lépés: igazolás az egyenkénti tapasztalatok utján

1. A magyarázat meghatározása

2. A magyarázat első módja : az összetett okozat törvényének az összeható okok törvényeire és együttlétezésök tényére való fölbontása

3. Második mód : a folyamat valamely közvetítő lánczszemének földerítése

4. A törvények mindig maguknál általánosabb törvényekre bontatnak

5. Harmadik mód: a kevésbbé általános törvényeknek egy általánosabb alá való foglalása

6. Mit értünk a természet valamely törvényének magyarázata alatt?

1. A tudományok általános elméletei

2. Példák a vegytani kutatások köréből

3. Példák Dr. Brown-Sequardnak az ideg-rendszerre vonatkozó kutatásaiból

4. Ujan földerített törvények összetett nyilatkozataiban való tovább vizsgálásából vett példák

5. Példák az utólagosan megerősített és deductiv módon megmagyarázott tapasztalati általánosítások köréből

6. Egy példa a szellem tudományának köréből

7. Minden tudomány arra hajlik, hogy deductivvá legyen

1. Föl lehet-e a természet minden következését egyetlen törvényre bontani?

2. Az alaptörvények nem lehetnek kevesebb számuak, mint saját természetünk megkülönböztethető érzései

3. Minő értelemben lehet a végső alap-tényeket kimagyarázni?

4. Mire jók a tudományos hypothesisek

5. A hypothesisek nélkülözhetetlenek

6. Hogyan lehet a szabados hypothesiseket a nem szabadosoktól megkülönböztetni?

7. Némely látszólag hypotheticus kutatás a valóságban deductiv

1. Valamely ok egyszerű folytonosságából hogyan származik gyarapodó okozat?

2. — s hogyan az ok fokozódásából?

3. Leszármaztatott törvények valamely egyes alaptörvényből eredve

1. A tapasztalat utján szerezett törvény meghatározása

2. A leszármazott törvények rendesen az elhelyezésektől függenek

3. Az állandó okok elhelyezését nem lehet valamely törvényre visszavezetni

4. A tapasztalati törvényekben, tehát, nem lehet a valóságos tapasztalat határain túl is bízni

5. A csupán a megegyezés módszerére támaszkodó általánosításokat csak tapasztalás utján szerzett törvényekül lehet elfogadni

6. Minő jelek alapján lehet a következés valamely megfigyelt egyarántosságáról föltenni, hogy föloldható

7. A tapasztalat utján szerzett törvények két fajtájáról

1. A tapasztalat útján szerzett törvények igazolása a történetesség tanától függ

2. A történetesség meghatározása és jellemzése

3. A történetesség kizárása

4. A történetesség kizárása után fönnmaradó jelenségek fölfedezése

5. A lehetőségek elmélete

1. A mathematikusok értelmében vett valószínűségi elmélet alapja

2. Ez elmélet elfogadható

3. Tulajdonképen min alapszik?

4. Végeredményileg az okozatiságtól függ

5. A valószínűségi elmélet tantétele, mely valamely adott eredmény okára vonatkozik

li. Miként alkalmazható a történetesség kizárására?

1. A leszármaztatott törvények, ha nem történetesek, majd mindig az elhelyezésektől függenek

2. Minő okok alapján terjeszthetők ki a valóságos tapasztalás határain túl eső esetekre is?

3. Ez esetek csak közelfekvők lehetnek

1. Az analogia szó különböző értelmei

2. Az analógiára épült következtetés természetéről

3. Mily körülményektől függ értéke?

1. Az okozatiság törvénye nem alapszik ösztönön

2. — hanem az egyszerü felsorolás inductióján

3. Mily esetekben megengedhető az ily inductio?

4. Mily alapokon fogadható el az okozatiság törvényének egyetemes érvénye?

1. A következés törvényeiből származó együttlétezés egyarántosságai

2. A nemek tulajdonságai az együttlétezés egyarántosságai

3. — s némelyek leszármazottak, mások őseredetiek

4. Az együttlétezésnek nincs egyetemes axiómája

5. Hogyan lehet az együttlétezés egyarántosságainak bizonyosságát megmérlegelni?

6. Ha leszármazottak: bizonyosságuk akkora, mint a tapasztalati törvényeké

7. Nem különben, ha őseredetiek

8. Minél általánosabb a törvény, annál erősebb a bizonyosság

9. Minden külön nem külön megvizsgálandó

1. Az u. n. valószínűségi következtetések közelitő általánosításokon alapulnak

2. A közelitő általánosítások kevésbbé hasznosak a tudományban, mint az életben

3. Mily esetekben lehet ezeket is zsinórmértékül venni?

4. Mi módon bizonyíthatók be?

5. Mily elővigyázat mellett használhatók?

6. Két mód, a melylyel a valószínűségeket össze lehet kapcsolni

7. Hogyan lehet a közelitő általánosításokat egyenlő értékű valóságos általánosításokká változtatni?

1. A csupán a létezést állító ítéletek

2. A hasonlóság, mint a tudomány

3. A mathematika axiómái és tantételei magokban foglalják a hasonlóság nevezetesebb törvényeit

4. — valamint a térbeli rendéit is s az egyszerű fölsoroláson épült induction nyugszanak

5. Az arithmetika tételei kifejezik valamely adott szám alakulási módjait

6. Az algebra tételei kifejezik általában a számok különböző alakulási módjainak egyenlő értóküségét

7. A mértan tételei a kültermészet törvényei

8. A mértan miért majdnem egészen deductiv?

9. A mathematikai igazságoknak más tudományokban való szereplése és e szereplés határai

1. Valószinütelenség és lehetetlenség

2. Hume csodákról szóló elméletének bírálata

3. A valószinütelenség fokozatai párhuzamosak annak az általánosításnak természetében rejlő különbségekkel, a melylyel valamely tétel ellentmondásban áll

4. Valamely tény azért, mivel a valószínűség ellene szól, még nem hihetetlen

5. Kevésbbé hihetők az összetalálkozások, mint más tények?

6. Laplace egy nézetének bírálata