II. Brigid Laffan - Politikai fejlemények az Európai Unió tagállamaiban (Fordította: Schutcz András)
25-46
I. Bevezetés
27
II. A választások és következményeik
27-33
Az Egyesült Királyság
27-29
Franciaország
30-31
Írország
32-33
III. További politikai fejlemények
33-34
Németország
33
Olaszország
34
Spanyolország
34
IV. A kormányközi konferencia
34-35
V. Fejlemények a célkitűzések terén
36-39
A Gazdasági és Monetáris Unió
36-38
Az Agenda 2000
38-39
Az egységes adórendszer
39
VI. Az elnökség
39-41
Hollandia
39-40
Luxemburg
40-41
VII. A közvélemény
41-43
VIII. A jogszabályok végrehajtása
43-45
Hivatkozások
45-46
III. John Zysman-Andrew Schwartz - Európa újraegyesítése az átalakulóban lévő világgazdaságban: a gazdaság heterogén jellege, új ipari lehetőségek és politikai válaszutak (Fordította: Pandur Anna)
47-77
Tartalmi összefoglaló
49
I. Bevezetés
49-50
II. Termelési hálózatok, „wintelizmus” és Kelet-Európa lehetőségei a globális gazdaságban
51-60
A termelési hálózatok és az ipari verseny új feltételei
51-60
III. Átmenet, alkalmazkodás és termelési hálózatok Kelet-Európában
60-70
A hálózati próbálkozások kezdete és a hálózatban résztvevők iránti kereslet
61
Összesített adatok
61-63
Ipari esettanulmányok
63-65
Az európai hálózatok megkülönböztető jegyei
66
A hálózati csomópontok potenciális kínálata
67
Ha ennyire fontosak a termelési hálózatok, akkor miért nem részei az Európáról folyó vitának?
68-69
Termelési hálózatok és a keleti átmenet: gondolati keret
69-70
IV. Az európai régió átszervezése: versenyképes és politikailag stabil lesz-e az egységes gazdaság?
70-74
A nemzetközi termelési hálózatok és Európa versenyképessége
70-73
A nemzetközi termelési hálózatok és egy új európai alku lehetősége
73-74
Irodalom
75-77
IV. Elmar Altvater - Nyugat-Európai integráció és kelet-európai átalakulás a potenciális vállalati székhelyek globális versengésében (Fordította: Baka Zoltán)
79-103
1. Monetáris unió versus szabad kereskedelem
82-85
2. A „pénzügyi kultúra” és a „rendszerszemléletű versenyképesség” valós feltételei
85-88
3. A szabad kereskedelem körülményei között zajló verseny pozícionális jellege
88-94
4. Gazdasági és társadalmi átalakulás, a világpiacba való integrálódás protekcionista stratégiák segítségével?
94-99
5. Összefoglalás és kitekintés
100
Felhasznált irodalom
101-103
V. Paul J. J. Welfens - Árfolyam-politika az euró-övezetben: elmélet, stratégia és lehetőségek (Fordította: Kovács Péter)
105-137
Az EIIW 50. szamú tanulmánya
107
1. Bevezetés
107-110
2. Árfolyamrendszerek és árfolyam-politikák
111-126
2.1. Árfolyamrendszerek a magas tőkemobilitás és a csúcstechnológia korszakában
115-117
2.2 Kereskedelem, külföldi tőke és árfolyamkiigazítás
117-120
2.3 Az euró és az USA-dollár keresztárfolyamának kérdései
120-123
2.4. A globális válságok kezelése
123-125
3. Az EMS II rendszere
126-129
3.1. Az euró-övezethez később csatlakozó országok átmenetének problémái
127-128
3.2. A bebocsátásra váró országok átmenetének problémái
128-129
4. Összegzés és konklúzió
129-130
Hivatkozások
130-132
Melléklet
133-137
VI. Willem F. Duisenberg - Az euró nemzetközi szerepe (Fordította: Büki András)
139-162
1. Az euró mint tartalékvaluta
141-143
2. Az euró mint nemzetközi befektetések célpontja
143-145
3. Az euró mint tranzakciós pénznem
145-146
4. Az euró, az árfolyam-politika és a pénzpolitika
146-147
5. A globalizációból eredő politikai kérdések
147-149
6. Az euró és a nemzetközi valutarendszer
150-151
Záró megjelenések
151
VII. Willem F. Duisenberg - Az euró jelentősége az európai gazdasági és pénzügyi politika szemszögéből (Fordította: Büki András)
153-162
1. Bevezetés
155
2. Az euró - Milyen következményei lesznek az európai gazdaságpolitikára nézve?
155-159
3. Az euró hatása az európai vállalati környezetre
159-160
4. A pénz- és tőkepiacokra gyakorolt hatások
160-161
5. Záró megjegyzések
162
VIII. Volker Lindemann - Jörg Paradies - Thomas Schumacher - Az euró bevezetésével kapcsolatos vállalati feladatok és buktatók (Fordította: Farkas Viktória)
163-182
Tartalmi áttekintés
166
1. Bevezetés
166-169
2. Átállási lehetőségek és a projekt előfeltételei
169-170
3. A projekt mérföldkövei
171-173
4. A projekt felépítése
173-175
5. A kivitelezés
175-176
6. Információtechnológiai implikációk
177-182
6.1. A komplexitás aspektusai
177-178
6.2. Elégedjünk meg a minimummal vagy törekedjünk a maximumra?
178-179
6.3. A projektmenedzsmenttel szemben támasztott követelmények
179-181
6.4. A tényleges átállás
181-182
7. Irodalom
182
IX. Marco Buti - Daniele Franco - Lucio R. Pench - A jóléti állam reformja Összeegyeztethető-e a jóléti állam a szigorú költségvetési politikával és a magas foglalkoztatottsággal? (Fordította: Simon Krisztina)
183-214
1. Bevezető
185-187
2. Eredmények és kihívások
187-205
2.1. Miért jó a jóléti állam? Szociális vívmányok és gazdasági megalapozottság
188-195
2.1.1. A szegénység és diszkrimináció elleni küzdelem
188-191
2.1.2. A szociális kiszolgáltatottság csökkentése és a gazdasági változások elősegítése