1.7.1 A polgári jogi jogviszony fogalma

1.7.2 A polgári jogi jogviszony elemei/ A polgári jogi jogviszony alanyai

1.7.3 A polgári jogi jogviszony elemei/ A polgári jogi jogviszony tárgya

1.7.4 A polgári jogviszony elemei/ A polgári jogi jogviszony tartalma

1.7.5 A polgári jogi jogviszonyok fajtái

1.7.6 A jogviszony keletkezése, módosulása és megszűnése, a jogi tények

1.8.1 Az alanyi jogok szabad gyakorlásának elve

1.8.2 A tulajdon védelmének elve

1.8.3 Jóhiszeműség és tisztesség elve

1.8.4 A kölcsönös együttműködés kívánalma

1.8.5 A felróhatósághoz kötött felelősség elve

1.8.6 A joggal való visszaélés tilalma

1.8.7 A kármegelőzés követelménye

1.8.8 A Polgári Törvénykönyv értelmezésének alapelve

1.8.9 A bírói út szabálya

2.1.1 A dologi jogok fogalma, jogi természete

2.1.2 A dologi jogok rendszere

2.2.1 A dolog jogi fogalma

2.2.2 A dolgok osztályozása

2.3.1 A tulajdonjogviszony alanya

2.3.2 A tulajdonjogviszony tartalma

2.3.3 A tulajdonos kötelezettségei

2.4.1 A tulajdonszerzésről általában

2.4.2 Ingó dolgok tulajdonjogának eredeti szerzésmódjai

2.4.3 Ingó dolgok tulajdonjogának származékos szerzésmódjai

2.4.4 Ingatlanok tulajdonjogának eredeti szerzésmódjai

2.4.5 Ingatlanok tulajdonjogának származékos szerzésmódjai

2.4.6 Az ingatlan-nyilvántartás

2.5.1 A birtok fogalma, fajai

2.5.2 A birtokvédelem

2.6.1 A tulajdoni igény

2.6.2 A tulajdonjog védelme jogos önhatalommal

2.6.3 A tulajdoni per

2.6.4 A tulajdonjog háboríthatatlanságát védő per

2.6.5 Az ingatlan-nyilvántartási igény

2.6.6 Az igényper

2.7.1 Az idegen dologbeli jogokról általában

2.7.2 Az idegen dologbeli jogok fajai

2.7.3 Használati jogok

2.8.1 A közös tulajdon fogalma

2.8.2 A tulajdonostársak jogviszonyai

2.8.3 Közös tulajdon megszűnése

3.5.1 A szerződés alakja

3.5.2 A szerződés létrejöttének sémája

3.7.1 A nem létező szerződés

3.7.2 Az érvénytelen szerződés

3.7.3 A hatálytalan szerződés

3.8.1 A semmisség

3.8.2 A megtámadhatóság

3.9.1 A szerződés (vagy egy része) semmisségét eredményező okok

3.9.2 A szerződés (vagy egy része) megtámadhatóságára vezető okok

3.10.1 Az eredeti állapot helyreállítása (in integrum restitutio)

3.10.2 A szerződés hatályossá nyilvánítása

3.10.3 Az érvénytelenségi ok kiküszöbölése

3.10.4 Állam javára marasztalás

3.11.1 A felek általi szerződésmódosítás

3.11.2 A bírósági szerződésmódosítás

3.11.3 Jogszabály általi szerződésmódosítás

3.12.1 A szerződés megszűnése a felek akaratából a szerződés teljesítése nélkül

3.12.2 A szerződés más módon történő megszűnésének esetei

3.13.1 A teljesítés helye

3.13.2 A teljesítés ideje

3.13.3 A teljesítés módja

3.13.4 A pénztartozás teljesítésére vonatkozó külön szabályok

3.13.5 A beszámítás

3.14.1 Foglaló

3.14.2 Kötbér

3.14.3 Jogvesztés kikötése

3.14.4 Tartozáselismerés

3.14.5 Jótállás

3.14.6 Bankgarancia

3.14.7 Zálogjog

3.14.8 Óvadék

3.14.9 Kezesség

3.15.1 Kötelezetti késedelem

3.15.2 Jogosulti késedelem

3.15.3 Lehetetlenülés

3.15.4 A teljesítés megtagadása

3.15.5 Hibás teljesítés

4.5.1 Az objektív vagy fokozott felelősség

4.5.2 Az alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és megbízott károkozása

4.5.3 Olyan személyek károkozásáért való felelősség, akiknek a belátási képessége korlátozott vagy hiányzik (vétőképtelenek)

4.5.4 Megbízott és a képviselő károkozása

4.5.5 Épületkárok

4.5.6 Termékfelelősség