1. §. Institutiók. Pandectajog. A római jog fontossága, művelői. A római jog kül- és beltörténete. Korszakai
3-10
2. §. Az első korszak. Róma eredete; primitiv lakossága; socialis organisatio. A királyok korának az alkotmánya. Egyes papi hivatalok.
10-26
3. §. Servius Tullius alkotmányreformja. Átmenet a köztársasági kormányformára
26-33
4. §. Az első korszakjogforrásai. A XII táblás törvény. Jogi oktatás
33-43
5. §. Társadalmi, s közjogi tagoltság a második korszakban. Nagyobb horderejű törvények. Consuli hadi tribünök. A censori és praetori méltóság. Aedilisek, quaestorok
43-53
6. §. A második korszak jogforrásai. Jogtudományi irók a köztársasági időkből
53-61
7. §. A harmadik korszak, s jogforrásai. Edictum perpetuum. Császári rendeletek. Jus respondendi ex auctoritate principis
61-71
8. §. Jogi iskolák. A harmadik korszak remekírói
71-80
9. §. A negyedik korszak jellemzése; jogforrásai. A jogtudomány állapota. Az idézési törvény; s a fejedelmi rendeletek gyűjteményei
81-90
10. §. Egyéb gyűjteményes dolgozatok a negyedik korból. Barbár királyok római jogi törvénykönyvei
90-94
11. §. Nagy Justinianus keletrómai császár uralkodása és codificatiói. A Justinianus-féle novellák
94-107
12. §. A római jog Keleten Justinianus után. Régebbi commentatorok. Görög császári törvények
107-112
13. §. A római jog Nyugaton Justinianus után. Glossatorok, postglossatorok. Corpus iuris. Allegatio
112-122
II. RÉSZ. SZEMELYEK JOGA (CSALÁDJOG ÉS JOGI SZEMÉLYEK.)
123-200
1. §. A jog fogalma és fajai. Jogviszony, jogrendszer,jogszerzés, jogi intézmény
123-130
2. §, A személy. A természeti személy létrejötte. A jogképesség alapja. Caput. Capitis deminutio.
130-132
3. §. Az emberek felosztása a szabadság tekintetéből
133-134
4. §. A rabszolgák
135-138
5. §. Az emberek felosztása a civitas szempontjából
138-139
6. §. A polgárok felosztása a status familiaet tekintve
139-140
7. §. A nemi különbség hatása
140
8. §. A különböző korok hatása a jogképességre
141
9. §. A származás, vallás, élethivatás, lakhely, egészségi állapot, becsület befolyása a jogképességre
142-144
10. §. A cognatio, agnatio, affinitas
144-146
11. §. Az atyai hatalom
146-149
12. §. A családgyermek különvagyona
149-151
13. §. A törvényesités
151-152
14. §. Az örökbefogadás
153-156
15. §. Az emancipatio
156-157
16. §. A manus
158-159
17. §. A mancipium
159
18. §. Az eljegyzés
160
19. §. A házasság
160-164
20. §. Házassági akadályok
164-166
21. §. A házasság hatása a felek és a gyermekek személyére
166-168
22. §. A házasság megszűnése
168-169
23. §. A házasság vagyonjogi hatása. A dos; constitutiója, s fajai
170-173
24. §. A hozomány elidegenítése. Visszakövetelése, s az erre szolgáló keresetek
173-177
25. §. Parapherna ; contrados, donatio propter nuptias. Házastársak közti ajándékozási tilalom
178-180
26. §. A gyámság; különböző nemei, s ezek sorrendje
181-187
27. §. Gyámsági képtelenségek és mentségek
185-186
28. §. Gyámi kötelességek
187-191
29. §. Keresetek a gyámságból. A gyámság megszűnési módjai
192-196
30. §. A nők felett való örökös gyámság
196-199
31. §. A gondnokság
199-204
32. §. A jogi személyek
205-209
III. RÉSZ. DOLOGI JOG
200-319
1. §. A dologi jog fogalma
210-212
2. §. A dolog fogalma és különböző fajai
212-225
3. §. A birtok fogalma és fajai
226-230
4. §. A birtok megszerzése és veszendőbe menése
231-235
5. §. A birtoklás védelmének a pereszközei
236-239
6. §. A tulajdonjog fogalma és fajai
240-247
7. §. A tulajdonjog megszerzési módjai a ius civile és a ius gentium szerint
247-256
8. §. Az elbirtoklás fogalma és fajai
256-260
9. §. Az elbirtoklás a justinianusi jogban. Rendes és rendkívüli elbirtoklás
260-265
10. §. A tulajdonos keresetei, s a tulajdonjog megszűnési módjai
265-271
11. §. A szolgalom fogalma és felosztásai
271-274
12. §. A telki szolgalmak különböző fajai
275-277
13. §. A személyes szolgalmak egyes fajai
278-283
14. §. A szolgalmak létrehozásának a módjai
284-285
15. §. A szolgalmak megszűnési módjai; s a jogosultnak a keresetei
286-288
16. §. Az emphyteusis
289-291
17. §. A superficies
292-294
18. §. A zálogjog fogalma és fejődési fokozatai
294-297
19. §. A zálogjog szerzése; feltételei és fajai
298-304
20. §. A feleknek a zálogjogból eredő jogai és kötelezettségei
304-309
21. §. Sorrend és összeütközés a zálogjogok közt
309-313
22. §. A záloghitelező keresetei
314-316
23. §. A zálogjog megszűnési módjai
317-319
IV. RÉSZ. KÖTELMI JOG
320-447
1. §. A kötelem fogalma és fajai
320-330
2. §. A jogügylet; fajai, kellékei, s alkatrészei
331-338
3. §. A kötelmek átruházása
339-342
4. §. A kötelem gyakorlása, hatása, s az azt módosító tényezők
343-347
5. §. A késedelem; a nemteljesítésből eredő kártérítési kötelezettség; s a periculum
347-350
6. §. A kötelmek forrásukat tekintve. A pactiók
351-352
7. §. A tévedés, a csalás és a kényszer hatása
353-357
8. §. A szerződések felosztásai
357-359
9. §. A megbízási szerződés
360-363
10. §. Az adásvételi szerződés
363-373
11. §. A bérleti szerződés
373-380
12. §. A társasági szerződés
380-385
13. §. Az örökhaszonbérleti szerződés
386
14. §. A haszonbérkölcsönszerződés
387-388
15. §. A kölcsönszerződés
388-392
16. §. A letéti szerződés
392-396
17. §. A zálogitási szerződés
396-397
18. §. Az innominát reál szerződések
398-400
19. §. A verbál szerződés
400-403
20. §. A litterál szerződések
403-405
21. §. A pactumok
406-413
22. §. A kötelmek megerősítései; különösen az intercessio
413-419
23. §. Obligationes quasi ex contractu
419-422
24. §. Obligationes ex delicto
422-428
25. §. Obligationes quasi ex delicto
428-431
26. §. Obligationes ex variis causarum figuris
431-436
27. §. A kötelmeknek a megszűnési módjai
437-447
V. RÉSZ. ÖRÖKJOG
448-549
1. §. Örökjogi fogalmak
448-451
2. §. A ius civile és a ius gentium szerinti örökösödés
451-455
3. §. A végrendelet és a végrendelkezési képesség. A végrendelet különböző fajai
456-462
4. §. Az örököskinevezés
463-467
5. §. Az utóörököskinevezés és fajai
467-470
6. §. A végrendelet felbontása és érvénylelensége
471
7. §. A végrendeletnélküli örökösödés a XII t. t. szerint
472-474
8. §. A végrendeletnélküli örökösödés a praelori jog szerint
475-477
9. §. A SC. Orphitianum és Tertullianum; s egyéb császári constitutiók
478-479
10. §. A végrendeletnélküli örökösödés Justinianus szerint
479-483
11. §. A szükségképpeni örökösödés
483-487
12. §. A kitagadás
487-488
13. §. A kötelesrész
488-490
14. §. Az örökség megszerzése
490-492
15. §. Örökösi és hitelezői jogkedvezmények
493-495
16. §. A közösség az örökösök közt
496-497
17. §. A betudás
497-499
18. §. A hagyaték visszautasítása
499-500
19. §. Az átörökítés
500-501
20. §. A növedékjog a társörökösök között
502-504
21. §. Az örökös keresetei
504-514
22. §. A hagyaték átruházása
514-516
23. §. A hagyomány fogalma és fajai
516-519
24. §. A hagyományozás tárgya, s az ott szereplő személyek
519-526
25. §. A fiókvégintézkedés
526-529
26. §. A hagyományok rendelése, megszerzése; s ennek a hatása
529-532
27. §. A növedékjog a hagyományoknál
533-534
28. §. A hagyományrendelés korlátozása
534-537
29. §. A hagyomány érvénytelensége
537-539
30. §. A hitbizomány. A fideicommissum universale
540-545
31. §. A donatio mortis causa
545-547
32. §. Mortis causa capio. Bona ereplitia, caduca, vacantia. Addictio bonorum
547-549
VI. RÉSZ. PERJOG
550-634
1. §. A perjog alapfogalmai, s jellege. Önbíráskodás. Az önsegély esetei
550-556
2. §. A római jogszolgáltatási közegek
556-562
3. §. Hatáskör, illetékesség, perbeli képviselet; a jogszolgáltatás helye és ideje
552-569
4. §. A kereset és fajai
570-581
5. §. A legisactionalis eljárás
581-587
6. §. A sponsionalis és a formularis eljárás. A formulának a mintája és alkatrészei
587-592
7. §. A kifogás
593-596
8. §. A formula hibái
597
9. §. A perbeidézés
598-599
10. §. Az elmakacsolás
600
11. §. Az in iure eljárás
601-604
12. §. A litiscontestatio
604-606
13. §. Perbeli óvadékok, s a missio in possessionem
607-608
14. §. A perbeli rosszhiszeműség hátránya
608-610
15. §. Az in iudicio eljárás. Különösen a bizonyílás
610-612
16. §. Az Ítélet és hatása
612-616
17. §. Az extraordinaria cognitio; s a rescriptionalis eljárás