A sartre-i történelemfelfogás hivatalos marxista bírálata
26-28
A sartre-i marxizmus a popperi kritika fényében
28-29
Felhasznált irodalom
29-30
Bíró Teofil: A hatalom legitimációjának problematikája a két világháború közötti Köztes-Európában
31-53
Felhasznált irodalom
52-53
Bótor Tímea: A „Moszkva-Harmadik Róma” elmélet megalapozottsága a legújabb szakirodalom tükrében
55-70
Felhasznált irodalom
67-70
Csabai Zoltán: Egy különös hitelszerződés I. Dareiosz korából
71-80
Felhasznált irodalom
78-80
Gonda Gábor: Ki volt „hűséges a hazához”? A „nemzethűség” megállapításának problematikája Tolna vármegye Völgységi járásában
81-102
A telepítésekben érdekelt szervek és tevékenységük
81-84
Hatásköri viták a BM és az FM földreform-végrehajtási és telepítési szervei között
84-85
A 3.820/1945. M. E. számú rendelet
86-91
A nemzethűséget vizsgáló bizottságok tevékenysége a Völgységi járásban
91-97
Az igazoló bizottságok működése
98-100
Zárszó helyett
100-101
Felhasznált irodalom
101-102
Hosszú Csaba: A köskönyök világa
103-120
Felhasznált irodalom
119-120
Kern Tamás: Vázlat 10 pontban a rendszerváltás utáni védelem- és katonapolitikáról
121-138
Bevezetés
121-122
Elért eredmények
122-129
1. Egységes kül- és biztonságfilozófia és viszonylag egységes gyakorlat
122-123
2. Csatlakozás az euro–atlanti térséghez
123-124
3. Rendezett jogszabályi környezet
124
4. Demokratikus civil kontroll
124-127
5. Professzionális haderő kialakítása
127-129
Felhalmozódó deficitek
129-138
6. A politikai osztály katonaszakmai érzéketlensége és az ezzel összefüggő hosszú távú stratégiai jövőkép hiánya
129-130
7. Krónikus költségvetési deficit a védelmi szférában
130-132
8. A permanens haderőreform-kényszer - Kormányváltás–reformváltás
133-134
9. Országvédelmi deficit, túlvállalt nemzetközi szerepvállalás
134-135
10. A tartalékos haderő hiánya
135-137
Felhasznált irodalom
137-138
Kovács Tamás: Vitéz Kisbarnaki Farkas Ferenc élete
139-155
Kismartontól a Tatár-hágóig
139-140
A hadtestparancsnok
140-142
A nyilas éra alatt
142-149
Magyarázatok 1945 után
149
Harcok az emigrációban
150-153
Felhasznált irodalom
154-155
Madácsy József: Gregory Bateson és az Anonim Alkoholisták
157-171
Felhasznált irodalom
171
Németh Nikoletta: A Jobboldali Ellenzék közigazgatási programja
173-187
A Jobboldali Ellenzék megalakulásának körülményei
173-179
A Jobboldali Ellenzék a közigazgatás reformjáról
179-186
Felhasznált irodalom
186-187
Rab Virág: Két elképzelés Európa kilátásairól az első világháborút követően
189-209
A háború utáni Európa gazdasága
189-195
Európa jövője; ahogy azt John M. Keynes és Gerard Vissering látták
195-208
Felhasznált irodalom
209
Sarlós István: Az alsó-Duna-völgyi Duna menti kisvárosok mezőgazdasága a két világháború között - Dunaföldvár mezőgazdasága az 1930-as években
211-232
Célok és felhasznált források
211
Dunaföldvár az első világháború után
211-213
Dunaföldvár lakossága és a mezőgazdaság
213-214
Dunaföldvár birtokstruktúrája
214-217
A földek művelési ágak szerinti megoszlása Dunaföldváron
217-219
Az állattartás a városban
219-225
A gyümölcsfaállomány Dunaföldváron
225-227
A mezőgazdasági gépek
227-229
Következtetések
229-230
Felhasznált irodalom
230-232
Schuller Balázs: Munkásönigazgatás a Bakonyban - 1956 eseményei a Halimbai Bauxitbányánál
233-252
Felhasznált irodalom
251-252
Somogyi Andrea: Az őshaza és a pogány múlt ábrázolása Prágai Cosmas krónikájában
253-261
Felhasznált irodalom
260-261
Szigetvári Krisztián: Vázlat Primo de Rivera diktatúrájáról (1923. szeptember – 1930. január)
263-279
Bevezetés
263
Historiográfia
263-265
A diktatúra előfeltételei
265-267
A diktatúra legfontosabb eseményei
267-273
A diktatúra elnyomó intézkedései
273-274
A diktatúra eredményei és kudarcai
274-275
A rendszer ellentmondásai
276-277
Konklúzió
277
Felhasznált irodalom
278-279
Vitári–Wéber Adrienn: Vázlatok egy pécsi amatőr régész pályafutásának kezdeteihez a 19. század második felében - Dr. Horváth Antal (1848–1912) régészeti jellegű tevékenységének adatolható kezdetei kiadatlan levelezések alapján (1866–1867)
281-301
A kezdetek
283-286
A szárnybontogatás időszaka (1867)
286-295
Néhány gondolat Horváth Antal leggyakoribb lelőhelyéről, a Makárhegyről