Elméleti elektrotechnika I. corvina logo

Szerző: Fodor György
Cím: Elméleti elektrotechnika I.
Megjelenési adatok: Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. | ISBN: 963-18-1609-5

coverimage Az elméleti elektrotechnika témakörét nem könnyű elhatárolni sem a fizikától és a matematikától, sem pedig a szaktudományoktól. Egyetemi tankönyvnél azonban a helyzet viszonylag egyszerű, mert a tárgy programja biztos vezérfonal. Itt az anyag feldolgozása során meghatározott fizikai és matematikai ismeretekre építhetünk. A hallgató által már elsajátított fizikai alapok az elméleti elektrotechnika célratörő tárgyalásmódját teszik lehetővé. Valamely új jelenségkör tárgyalásánál ugyan mindig a tapasztalatra, a mérésre hivatkozunk, de nem ragaszkodunk ahhoz, hogy a választott alapjelenség fizikailag a legegyszerűbb vagy méréstechnikailag könnyen ellenőrizhető legyen. Alapkísérletnek mindig olyat tekintünk, amely fogalmilag egyszerű, ténylegesen (ha esetleg körülményesen is) elvégezhető, és közvetlenül kapcsolódik ahhoz a törvényhez, amely elméletileg és gyakorlatilag egyaránt valamelyik általános törvényszerűsége a vizsgált jelenségkörnek. A hallgató matematikai előtanulmányai pontosan meghatározzák azokat az ismereteket, amelyeket közvetlenül felhasználhatunk, és azokat is, amelyeket - legalábbis formálisan - a tárgy és a könyv keretében is tárgyalni kellett. A szaktudományokkal, pontosabban a szaktárgyakkal való kapcsolatot illetően a Villamosmérnöki Kar műszer- és szabályozástechnika szakos, valamint híradás- és műszeripari technológia szakos hallgatóinak igényeit tartottuk szem előtt. Ez elsősorban az egyes anyagrészek súlyozásában jelentkezik. Az anyagot három részre bontva tárgyaljuk: I. Az elektromágneses tér és a villamos hálózatok alapfogalmai és alaptörvényei. II. A lineáris, invariáns, koncentrált paraméterű hálózatok számítási módszerei III. Az elektromágneses terek általánosabb számítási módszerei, az elosztott paraméterű és nemlineáris hálózatok számítási módszerei. Mindegyik rész egy-egy kötetnek felel meg; jelenleg csak az első kettő jelenik meg könyv alakjában. Az egyes részek fejezetekre bomlanak, a fejezetszámok nem ismétlődnek (pl. 12. fejezet), a fejezetek pedig szakaszokra vannak osztva (pl. 12.3 szakasz). A könyv szerkezete igyekszik az egyéni tanulást és begyakorlást segíteni. Ennek érdekében egy-egy témakör lezárása után (egy fejezeten belül is) példákat és példának tekinthető kiegészítéseket tárgyalunk. Egyes szakaszokat és példákat csillaggal jelöltünk; ezek kihagyása a lényeg megértését nem hátráltatja.
Kategóriák: Elektronika
Tárgyszavak: Egyetemi tankönyv, Elektrotechnika elmélete, Hálózatok, Villamosságtan
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
5-7
Előszó
9-10
I. A VILLAMOSSÁGTAN ALAPTÖRVÉNYEI
[11]-327
   1. A töltés és elektromos tere
15-70
      1.1 Az elektromos töltés
15
      1.2 Az elektromos térerősség
16-17
      1.3 A feszültség
17-19
      1.4 A potenciál és a potenciálfüggvény
19-21
      1.5 Erővonalak és szintfelületek
21-23
      1.6 Az elektrosztatika Gauss-tétele
23-26
      1.7 Vezetők és szigetelők
26-29
      1.8 Elektrosztatikus terek számítása
29-30
      1.9 A szuperpozíció elve
31-32
      1.10 A feszültség iránya
32-33
      1.11 Példák
33-54
      1.12 A kapacitás
54-56
      1.13 Példák
56-58
      1.14 Kondenzátorok soros és párhuzamos kapcsolása
58-60
      1.15 Példák
61-62
      1.16 Vezetőrendszerek kapacitása
62-64
      1.17 Példák
65-68
      1.18 Összefoglalás
68-70
   2. Az áram és elektromos tere
71-110
      2.1 Az áramerősség
71-72
      2.2 Az áramsűrűség
72-73
      2.3 Az áramlási tér
74-75
      2.4 Az ellenállás
75-77
      2.5 Áramlási tér számítása
77-80
      2.6 A szuperpozíció elve
80-81
      2.7 A teljesítmény és a teljesítménysűrűség
82
      2.8 A feszültséggenerátor
83-85
      2.9 Az áramgenerátor
85-87
      2.10 Példák
87-93
      2.11 Egyenáramú hálózatok
93-94
      2.12 Kirchhoff törvényei
94-96
      2.13 Generátorok
97-99
      2.14 A teljesítmény
99-100
      2.15 Példák
100-102
      2.16 Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása
102-105
      2.17 Példák
105-108
      2.18 Összefoglalás
108-110
   3. Az áram mágneses tere
111-168
      3.1 A mágneses indukció
111-112
      3.2 A fluxus
113-115
      3.3 A köráram energiája
115-117
      3.4 A gerjesztési törvény
117-119
      3.5 Nem ferromágneses és ferromágneses közegek
120-123
      3.6 A Biot—Savart-törvény
123-124
      3.7 Mágneses terek számítása
124-125
      3.8 Példák
125-133
      3.9 Az öninduktivitás
134-135
      3.10 A kölcsönös induktivitás
135-137
      3.11 Példák
137-142
      3.12 Mágneses ellenállás és vezetés
142-145
      3.13 Lineáris mágneses kör
145-149
      3.14 Az induktivitás és a permeancia kapcsolata
149-150
      3.15 Példák
151-154
      3.16 Nemlineáris mágneses körök
154-156
      3.17 Példák
156-160
      3.18 Permanens mágnesek
160-163
      3.19 Példák
163-166
      3.20 Összefoglalás
166-168
   4. Az elektromágneses tér
169-216
      4.1 Bevezetés
169-170
      4.2 A nyugalmi indukálás
170-172
      4.3 Változó áram mágneses tere
172-174
      4.4 Önindukált feszültség
175-176
      4.5 Átindukált feszültség
176-177
      4.6 Tekercs és csatolt tekercsek
177-179
      4.7 Tekercsek soros és párhuzamos kapcsolása
179-183
      4.8 Példák
183-188
      4.9 Indukált elektromos térerősség
188-190
      4.10 Példák
190-193
      4.11 A folytonossági egyenlet
194-196
      4.12 A kapacitív áram
196-198
      4.13 Rétegezett szigetelés
198-200
      4.14 Általánosított gerjesztési törvény
200-201
      4.15 Példák
201-203
      4.16 A mozgási indukálás
203-205
      4.17 Példák
205-211
      4.18 A konvektív áram
211-213
      4.19 Az elektromágneses tér egységessége
213-214
      4.20 Összefoglalás
214-216
   5. Elektromágneses energia és erő
217-271
      5.1 Töltésre ható erő
217-219
      5.2 Példák
220-227
      5.3 Töltésrendszer energiája
228-229
      5.4 Az elektromos energia kifejezése a kapacitásokkal
230
      5.5 A reciprocitási összefüggés igazolása
231
      5.6 Az elektromos tér energiasűrűsége
232-234
      5.7 Példák
234-235
      5.8 Elektromos erőhatás
235-238
      5.9 Példák
238-241
      5.10 Áramrendszer energiája
242-243
      5.11 A mágneses energia kifejezése az induktivitásokkal
243-244
      5.12 Néhány tétel igazolása
244-245
      5.13 A mágneses tér energiasűrűsége
245-249
      5.14 A belső induktivitás
249-250
      5.15 Példák
250-252
      5.16 Mágneses erőhatás
252-255
      5.17 Mágneses erő kifejezése az indukcióval
255-259
      5.18 Mágneses energiaátalakítás
260-261
      5.19 Példák
261-268
      5.20 Összefoglalás
269-271
   6. Villamos hálózatok
273-327
      6.1 A hálózat fogalma
273-274
      6.2 A hálózatok osztályozása
274-276
      6.3 A koncentrált paraméterű hálózatok
276-280
      6.4 A hálózattopológia alapfogalmai
280-281
      6.5 A hálózattopológiai adatok kapcsolata
281-282
      6.6 Kirchhoff csomóponti törvénye
283-284
      6.7 Kirchhoff huroktörvénye
285-286
      6.8 Koncentrált paraméterű hálózatok számítása
286-288
      6.9 Példák
288-290
      6.10 Lineáris, invariáns hálózatok
291-293
      6.11 A tranziens megoldástag
294-297
      6.12 Az állandósult megoldás
297-298
      6.13 A kezdeti feltételek
298-299
      6.14 A szuperpozíció elve
300-301
      6.15 Néhány egyszerű hálózat
301-313
      6.16 Egyenergia-tárolós hálózat időállandója
313-314
      6.17 Példák
315-324
      6.18 Összefoglalás
324-327
Irodalomjegyzék
328
Tárgymutató
329-334
Kolofon
336