Ormánsági gyermekjátékok corvina logo

Szerző: Temesi Mihály
Cím: Ormánsági gyermekjátékok
Sorozatcím: Dunántúli kutatók munkaközöségének könyvei ; 3
Megjelenési adatok: Dunántúl, Pécs, 1943.

coverimage Kevés tája van az országnak, amely a magyar népiséget érintő írásokban annyiszor és annyiféleképpen bukkanna elénk, mint az Ormánság. — Hányszor kongatták már el fölötte a lélekharangot, s hányszor olvastuk megdöbbenve azokat a vallomásokat, amelyek „a sírbamerült Ormánság egy-egy régi dallamát, egy elpusztult világ bűbájos, gyászos üzenetét" hozták elénk. Hányszor éreztünk keserűséget, hogy még az Ormánság félreeső falvaiban sem találnak közös gyermekjátékokat, gyermekdalokat. (Vő. Kodolányí J.: Baranyai utazás. Bp., 1941. 60; 1934. évből származó cikk). Pedig, ha rejtve is, élnek az Ormánságban gyermekdalok, gyermekjátékok ősi elemeket hordó darabjai a legkülönbözőbb változatokban, amint ezt Kiss Géza (Ormányság. Bp., 1937. 170 és kk.) valamint Berze Nagy János (Baranyai magyar néphagyományok. Pécs, 1940. 761 és kk.) gyűjteményei elénk tárták.—De még ma is hallhatunk felcsendülni az iskolaudvarokon, utcákon, kertek alján e gyűjteményekben közöltek mellett sok olyan érdekes gyermekdal változatot, eddig nem közölt dallamokat és szövegeket éppen az eldugottabb falvakban (Hirics, Vejti, Luzsok, Kisszentmárton, Adorjás, Vertike), amelyek a nép ősi szokásvilágából, költészetéből dalokat, lakodalmi és fonó szokásokat, valamint sámánkodó szertartásokat, mese és mondatöredékeket örökítettek meg. Mindezekben még feltárul az ősi lelkivilág, a kezdeti lelki élet, napvilágra kerülnek az ősi hiedelmek, a vélekedések és cselekvések kezdetleges indítékai; mert mindezeket a nép, — ha gyermeki ajakon is, — de a maga polgárosodási folyamatában hagyományaiból m^g akarja és megfelelő vezetéssel meg is fogja őrizni, hiszen ezt nem tudja számára pótolni a nagyvárosi műveltség hulladéka. Ma is szemmel tarthatjuk nem egyszer azt a folyamatot, amelyben az egykori népszokások ünnepi szertartásai szövegükkel, dallamaikkal, táncaikkal stb. együtt lassú pusztulásuk során a gyermeki, sokszor töredékes és nem egyszer értelemvesztett gyakorlathoz jutottak. — E népszokások közül különösen a lakodalmas szokások hatottak nagyobb mértékben gyermekjátékainkra a maguk ünnepélyességével, látványosságával, mozgalmasságával, hiszen a gyermeksereg nem lehetett közönyös az élet legszebb eseménye és legboldogabb ünnepsége iránt. A dallamra énekelt táncos gyermekjátékok legnagyobb része, mint a „Kis kacsa fürdik..., Fehér liliom..., A pünkösdi rózsa..., Nyulacska..., Haj szénája.. Hajlik a meggyfa..., Gyertyajáték, —- Mély kútba tekintek...", mind lakodalmi szokások többé-kevésbbé széthullott maradványai. Az egyes lakodalmi mozzanatok szimbolikus emlékeit, mint a gyümölcsök ropog-tatását stb. gyermekjátékaink verses mondókéi számtalan változatban őrzik az Ormánságban is, itt csupán azokat említem fel, amelyek dallama vagy szövege különösebben érdekes és az eddig ismert dallamoktól, szövegektől kisebb-nagyobb mértékben eltér.
Kategóriák: Néprajz, Ének, zene, Szórakozás, játék
Tárgyszavak: Néprajz, Kotta, Ormánság, Gyermekdal, Gyermekjáték
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Előzéklap
Címlap
Kiadói, nyomdai adatok
Ormánsági gyermekjátékok
[3]-24
Hátsó borító