A települések világa
Szerző: Tóth ZoltánCím: A települések világa
Megjelenési adatok: Ponte Press, Pécs, 1997. | ISBN: 963 85758 4 0
Miért akarjuk megismerni a települést? — Azért, mert érdekel bennünket a világ, és benne különösen is legközvetlenebb környezetünk. — Azért, mert csak megismerve tudjuk befolyásolni fejlődését. A település életünk foglalata. Benne születünk, benne növünk fel, településben lakunk, dolgozunk, benne vagyunk boldogok vagy elesettek. Településekben élünk. A települések mindennapjaink nélkülözhetetlen részévé váltak.
Alaptermészetünk a kíváncsiság. Szeretjük megismerni a bennünket körülvevő dolgokat, megérteni azok működését. Hogyne szeretnénk hát megismerni és megérteni azt a közeget, amelyben élünk; a települést.
A gyerek hallgatja a rádiót, látja, hogy gombok vannak rajta, városnevek, vagy számok vannak felírva rá, és ha egy gombot forgat, a mutató mozogni kezd, más és más műsor szól egy lyukacsos szövet mögül. Ez a rádió, megtapasztalja a használatát, és ha megkérdezik tőle, hogy mi a rádió, el is tudja mondani. Az egy olyan doboz ... Aztán izgatni kezdi, hogy valójában mi szól benne. Szétszedi. Tekercsek, drótok, fura
szerkezetek tömege. Felkészültség, ismeretek nélkül értelmetlen összevisszaság. Ez a rádió megismerésének egy második fázisa. Csakhogy ez a rádió, így belülről nézve egészen más rádió,
mint amilyennek az kívülről látszik. Joggal merül fel a kérdés, ismerjük-e rádiót, ha csak külső képünk van róla, vagy ha csak a szétszedett elemeivel azonosítjuk? Biztos, hogy nem. Ahhoz, hogy valóban ismerjük, hogy esetleg meg is tudjuk javítani ha elromlik, vagy netán tán tudjunk
egyre jobb rádiót csinálni is, a működését kell ismerjük. Tudnunk kell azt, hogy milyen fizikai törvények szerint működik, tudnunk kell, hogy az egyes részeinek mi a pontos rendeltetése, és hogy egyik szerkezeti eleme hogyan függ össze a másikkal. Ez a megismerés harmadik szakasza. Ennek a könyvnek az a célja, hogy segítse nézni és főleg látni a települést, hogy közelebb vigyen a település működésének megismeréséhez. Bevezetés ez a településekkel kapcsolatos ismeretek ugyancsak szerteágazó és bonyolult világába. Kíváncsiak vagyunk gyermekkorunktól fogva, már alaptermészetünk okán is, de a település megismerése nemcsak kíváncsiságunk kielégítését szolgálja. Mindannyian valamilyen formában javítani is akarjuk településünk működését, mindannyian részei vagyunk annak a konstruktőri munkának, melynek eredményeként a települések állandóan változnak, korszerűsödnek. Vagy döntést hozó önkormányzati képviselőként, vagy állampolgári jogon, érdekeltként szólunk bele a településünk fejlesztésébe. Fejlesztőként, beruházóként mi magunk is, sokan fizikailag is részt veszünk abban a folyamatban, melynek eredményeként a település napról napra változik. Folyamatosan ki-ki cseréljük ennek az igen bonyolult szerkezetnek egyik vagy másik elemét. Lebontunk egy házat, és újat építünk a helyére. Átrendezünk egy teret. Új utakat nyitunk, új intézményeket illesztünk az élő és mozgó rendszerbe. Nem mindegy, hogy ezt értő módon, vagy hályogkovács módján tesszük. Jó szándékú beavatkozásaink ugyanis megzavarhatják a rendszer egészének működését, tehetik drágán is értéktelenebbé a települést.
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Italo Calvino: Láthatatlan városok - Köszönet nyílvánítás
Tartalomjegyzék
7
Bevezetés helyett, rögtön a lényegről
9-15
1. Miért akrnjuk megismerni a települést?
9-10
2. Mi is az a település?
11-15
A települések tartalmi, szerkezeti sajátosságai
17-92
3. Szubjektív és objektív településképek
17-21
4. A települések sokfélesége, típusai
21-30
5. Egyedül vagy együtt, a települések egymásrautaltsága
30-37
6. A települések életben tartói, polgáraik, népességük
38-42
7. A legfontosabb települési funkciók
42-51
8. Mit érdemes tudnunk a települések szerkezetéről
51-59
9. A települések területileg legkiterjedtebb övezetei, a lakóterületek
59-63
10. A legkellemesebb területfelhasználási övezet, az üdülőterület
64-66
11. Intézményterületek, a városok központjai
66-72
12. Iparterületek, a termelés helyei a településekben
72-74
13. Zöld felületek, zöldterületek a településeken
75-79
14. A mezőgazdasági területek, mint a település részei
79-81
15. Vonalas elemek a település szerkezetében, közlekedési terület
81-92
Formai, alaktani kérdések
93-161
16. A település alaktani, formai, esztétikai elemei
93-102
A tér megjelölt helye
94-97
Egyedül álló épületek
97-99
Épületcsoportok
99-100
A köztér
100-101
Az utca
101
A települési szövet
101-102
17. A közterek alaprajzi típusai
102-105
A kiszélesedő utca tere
102-103
Az útelágazások tere
103-104
A szabálytalan alaprajzú közterek
104-105
A szabályos alaprajzú köztér
105
18. Történeti térformák
105-116
Az ókori görög városok agórája
106-107
Az ókori római városi főtér, a fórum
107-108
A középkori tér
108-109
A reneszánsz tér
110
A barokk tér
111-114
Az eklektika terei
114-115
Modern közterek
115-116
19. Az utcák
116-123
A köz és sikátor
118-119
A passzázs
119-120
Árkádokkal határolt utcák
120-121
Szabálytalan, organikusan nőtt utcák
121-122
Szabályos, tervezett utcák
122
A tájban szabadon futó utcatípus
123
20. A települési szövet kitöltő elemei - telkek, tömbök és beépítési módjaik
123-136
Tömbtelkek
123-125
A tömbudvar szerepe a városépítészetben
125-126
Egyedi telkek a települési szövetben
126-127
Beépítési módok
127-128
Oldalhatáron álló, vagy fésűs beépítés
128-131
Hézagosan zárt sorú beépítés
131-132
Zárt sorú beépítés
132
Szabadon álló beépítés
132-133
Az emeletes épületek beépítési módjai
133
A hézagosan zárt sorú és a zárt sorú kisvárosi beépítés
133-134
Többemeletes, zárt sorú bérházas beépítés
134-135
Emeletes, szabadon álló beépítés
135-136
21. Épített környezeti értékek a települési szövetben
136-140
22. A falusi települések alaprajzának jellemzői
141-147
23. Jellemző városalaprajzok az egyes történeti periódusokban
147-161
A települések fejlődését befolyásoló társadalmi, gazdasági, környezeti tényezők
163-181
24. Helyi és helyzeti településfejlesztési energiák
163-166
25. A településfejlődés társadalmi, gazdasági alapjai
166-171
26. Városodás és városiasodás, az újkori urbanizáció szakaszai
171-176
27. A tervezés szerepe a települések formálódásában
176-181
A települések megismerését segítő irodalom
183
Ábrajegyzék
184-211
Kolofon
Hátsó borító