Amaz, Gonosz vezeték névvel, Szelim tulajdonnévvel, szultán khán, midőn császárkodnék, így folynak vala a dolgok.

Szultán Szulimán császár következik.

Sziget várának megvétele után a békesség megújúl.

Anno 1559. Szultán Szulimán császár Ferdinánd császárnak adta hütlevél.

Ab egressu Mahometico in Anno 1000. Magyarország ellen való hadakozása kezdődik a töröknek, 1015 esztendőben. Az békességhez fognak a Sitvei torokban 1017-ben, megpecsétlik Konstantinápolyban, holott a Rudolfhus császár követei Hermenstán Ádám és Rimai János királyi ajándékokat praestálnak a török császárnak, mely volt ab incarnato Christo 1606.

Rudolphus császár levele.

Ezen 20 esztendős békességet mikor megpecsétlék a Rudolphus császár megnevezett Hermenstán Ádám és Rimai János nevű főkövetei, ilyen ajándékokat praesentálának a fényes portán, mely is volt ab egressu Mahometico in Anno 1012 esztendőben**) császár veji Musztafa pasa fővezérségében.

Anno 1015 a Mahomede. 1606 a Christo, Rudolphus császárral meglévén a békesség, a Bocskai István királlyal lévő hajdúságnak, midőn sem a magyarországiak, sem az erdélyiek lakóhelyet adni nem akarnának, s nyavalyások in medio csak suspense, sem kün sem ben volnának, kénteleníttetének a mlgos szerdár Murád pasához követjeket küldeni ilyen instantiával.

Anno 1014 a mahomede, 1605 a Chisto, Szokolly bég nevű fővezér Mehemed pasa collátiójából a magyar nemzetnek egész authoritású királyjoknak felkoronázza Bocskai Istvánt, ki maga szabad jó akaratja szerént, tulajdon keze irása és pecsétje alatt hütlevelét adja azon fővezérnek Jenő és Lippa várainak török kézbe való adattatások felől ilyen ténorral.

Rákóczy Zsigmond mint locumtenens, Bocskai István meghalván, succedál az erdélyi fejedelemségben, ki is Musztafa aga nevű kapucsi pasa, és Jovacsé Huszaim effendi által, titkos pecséti alatt költ levelét küldi a portára Murád pasának, kötelezvén magát arra, hogy Lippa és Jenő várait hatalmas császárnak adja, csak az erdélyi fejedelemséget a császár ne adja másnak.

Itt a fejedelmek megtanulhatják mások szomorú példáján, mit tégyen exorbitálni. Ha fejedelem vagy, ne légy rosz, hogy mások roszabbak lenni ne kénszeríttessenek, mert im látod in extremitate kész egy ország fiait, atyafiait a halál kapujáig vinni, csak életednek érhessék végét. Haec lamentatio erat ante ponenda.**)

Puncta lamentabilia contra Gabrielem Báthori.**)

Ez bő beszédü, és iterata lamentatiot compendiálni parancsolák az emlitett kapucsi pasának, ki is igy summála.

Ez levelet Bethlen Gábor még uraságában küldötte volt a portára a fővezérnek Ahmed pasának.

Anno 1613 Vaskapunál Erdélyben az Zajkáni mezőn lévő török táborra Báthori Gábor tulajdon kezével írt, s Ibrahim bég által, az ő ellene Bethlen Gáborral jövő szerdárnak Szkender basának küldte levél, melyben legnagyobb félelme vala Gábornak Gábortól.

Ez után a levél után az erdélyi urak közül vén Balassi Ferencz érkezik követséggel a fényes portára, kinek is követsége hozta levelével egy vala, e szerént.*).

Az az athnámé, melyet akkor adott a porta, mikor Bethlen Gábor Kassát a hét vármegyékkel együtt Erdélyhez foglalta.*)

Alsó-Németországban, szabad jó akaratjok szerént öszveesküdt tartományoknak a fényes portára küldött, s fejedelmi ordoktól érkezett nagy követ hozta levélnek fordítása jött 1. oct. 1012 a Mahomede.*)

Ezt a punctális levelet az erdélyi fejedelemnek Bethlen Gábornak testvér atyjafia Bethlen István és az erdélyi urak közül Erdélyi István hozták a fényes portára 19. oct. 1023*) Mahomede.

Erdély országának három nemzetből álló nagy rendeitől a fényes portára jött instántiának fordítása 1026 a Mahomede, 1616 a Christo.*).

*) Magyarországi királytól Bethlen Gábortól, és Csehországi királytól Fridericustól, és Cseh, Morva, Slesia, alsó felső Austria, alsó felső Austria nevű hét országoktól a fényes portára jött követek azt declarálják közöttök és Ferdinánd a német király között minémű controversiák vagynak, és kivántságok is mi ; mely egynehány rendbéli követeknek, és a Ferdinánd követének is expeditijakat punctátim a fényes porta megértvén, s arról valóságos ta

Magyar, Cseh és több adhaerens országok principálisi, mi formában újjitnak athnámét hatalmas császárral, annak ilyen 25 punctumi vagynak. Actum Aug. ao 1030 a Mahomede.**).

Ferdinándus II. Dei Hratia elect. Romanorum imperator, semper August. Germaniae, Hung, Bohemiae, etc. Rex etc.

Katharina fejedelemasszony levele, melyet küldött a portára kájmekkám Recseb pasa nevü fővezérnek.

Gustavus Adolphus, Dei gratia Svecorum Gotthorum et Vandalorum Rex, Magnus Princeps Finlandiae Dux Esthoniae, Chareliaeque nec non Ingriae Dominus.

Gyula-Fejérvári országgyűléséből Erdélynek három nemzetből álló minden rendei, urak, fő- és egyéb tisztek egyező akaratból ilyen instantiát küldöttek a fényes portára 21. Aug. Ao 1633.

Némétországban esett dolgokról tudósitja I. Rákóczy György fejedelem, a fényes portát Mense Julio 1640 ilyen punctumok szerént.

Anno 1643 die octobris, öreg Rákóczy György fejedelem tudósitja a portát hólmi napnyugoti harczokról.

Ugyan öreg Rákóczy György fejedelem tudósitja a fényes portát hólmi szomszédságos hírekről.

Anno 1644 die Apr. öreg Rákóczy György fejedelem portán lévő Réti István nevü kapitihajának tulajdon kezével irt, és gyűrűjével pecsételvén, küldött levele által tudósítja a portát hólmi hírekről.

Még is*) Rákóczi György fejedelem mozogván, a fényes portától ilyen dolgokat kiván.

Még is öreg Rákóczy György levele, melyet tulajdon kezével irt, s gyűrűjével pecsételve küldött portán lévő emberine. Tokajból anno 1644.

Még is öreg Rákóczy György fejedelem hiteles emberit küldi Lengyelországban, a király lakó helyére, ki is onnan megjövén, hüttel referálja a fejedelemnek a lengyelek és muszkák között való hadakozást, melyet a fejedelem is a fővezér által a császárnak punctatim igy ir meg 7. Oct. 1643.

Ismét ilyen hírekről tudósitja Rákóczy György fejedelem a portát.

Újabban is tudósitja Rákóczy György fejedelem a portát, újabb holmi hirekről 1643 17. Febr.

Portán lévő emberének Maurer Mihálynak öreg Rákóczy György fejedelem tulajdon kezével irta levél, melyet az is a fővezérnek beadott 4. Apr. 1644..

Mégis öreg Rákóczy György fejedelem portán lévő kapitihája tudósitja a fényes portát 6. December. 1644.

Mégis Öreg Rákóczy György fejedelem ir a portán lévő követjének, hogy a fővezérrel közölje 6. Mai 1646.

Még eleintén öreg Rákóczy György fejedelem váradi főkapitánytól ifju Bethlen Istvántól a budai vezérnek Hasszán pasának küldte levél, melyet ő is Ahmed aga főembertől ottan mindjárt küld a fényes portára.

III. Ferdinánd római császár levele, a fényes portára melyben szultán Ibraimot, uj császárt köszönti.

Ismét III. Ferdinánd császár ír a fővezérnek Musztafa pasának Mehemed aga által 1641.

Ugyan III. Ferdinánd császár levele a fővezérhez.

Henricus Isliff*) bécsi nagy minister irta a fővezérnek.

Következnek II. Rákóczy György fejedelem dolgai.

Begtes aga portai akkori csak úr, de totum fac, hütös apja II. Rákóczy György fejedelemnek Boros János által küldte végső levél.

Bizonyos hallomással hadd concludáljam e törökökkel holtig harczoló igaz magyarnak dolgát.

A két császárok közt a békesség újjobban is ilyen kilencz punctumokkal restauráltatik.

Római császárnak ő felségének nagy plenipotentiariusa küldte levél a fővezérnek.

Bécsből nagy panasz jő portára a német residenshez, Simon Reningerhez s ahhoz hasonló értelemmel amaz négy Eszterháziaknak levágattatások aránt igy panaszol. Ao. 1651.

A német császár alatt Pápa várának Csáki László ura kapitányja egy barátjának irta levele, mely is intercipiáltatván portára került. Ao 1651.

Lengyel és svécz királyok, Kozák hetmányok, és Tatár chámok dolgai.

III. Zsigmond lengyel király, Kisolczki Christoph nevü főkövetjeit, és Abdi csauszt küldi a fényes portára a békességnek megerősitésére, mely aránt megirt követje által ilyen continentiáju hütlevelet küldi a portára. Ao 1624. Diebus April.

Lengyelországi hetmány, Konyeczpolczki levele oszmány csaus által a fővezérhez..

Zsigmond király Vladisláv fia király fővezérnek Murza pasának küldte nevezetes levele 1634.

Lengyelországi főcancellarius Jacobus Zásik a fővezérnek Murtaza pasának irta levél 1634.

A méltóságos kájmekán Bairám pasa fővezérnek, lengyelországi főhetmán irta levél.

A tatár khán a lengyel királynak küldte levél, mely levél Bécsbe, Bécsből portára került..

Ezen levélre a lengyel király válaszsza.

Itt már ilyen punctumokra lépnek a sok vér és kár után serkenők.

A kozák hetman Szmilinczki János, ura lengyel király lábaihoz igy békélik.

A fővezérnek kozák hetmán irta levél:

Ismét azon kozák hetmány levele a fővezérhez.

Svécz király levele a svécziai későbbi követ által a fővezérhez.

A svécz követek urok s királyok parancsolatjából a fényes portát ilyen dolgokról tudósitják.

Ugyanaz svécz királynak portán lévő megirt követi, már itt kimondják, mit kivánnak a fényes portától.

Hispaniai király levele a török császárhoz 1660 a Mahomede.*)

Oroszlán aga, Azák várából ki indálván a török császártól követségben mégyen a muszka császárhoz, kinek is az naptól fogva, hogy a muszka határában belépett, mind az napig, hogy azon birodalomból kihágott, a muszka császártól ilyen praebendája járt napjában.

Első szultán Ahmed athnamé levele magáról, melyet adott az erdélyi főnépeknek, az országnak és minden rendeknek.

Bocskay Istvánnak adot athnamé.

Szultán Ahmed donatiójának párja, melyet küldött Rákóczy Sigmondnak fejedelemségiről.

Bárhory Gábornak adott athnamé.

Bethlen Gábornak adott athnamé.

Bethlen Gábor mikor odafen hadakozott.

Szultán Murád khán levele.

Portai vezér Gyürcsi Mehemed pasa levele.

Brandenburgi Katalinnak adott athnamé.

Rákóczy Györgynek adott athnamé.

Vel secretae, vel privatae pacis 8 communicabilia capita.

A) A Benköféle példányából.

B) A latin példányból.

C) Az Apafi-féle példányból.

a) . . . . . . . . .

b) Tihajának szóló levél.

c) Egy másik főurnak, de a czím kiszakadva. Mint a tihája levele.

d) Izsák effendinek, de rövidebben mint az előbbi.

e) Muftinak szóló levél.

a) Nagyságos király jó akarónk.

b) Nagyságos Naláczi barátunk, Istentől minden jót kivánunk.

a) Literae ex Castris ad montem Meszes et fluvium Egregy dictis ad magnum vezirium Turciae expeditae.

b) Literae ex iisdem castris ad vezirium belgradiensem.