1. A valódi műveltség fogalma

2. A vallási műveltség

3. A szellemi műveltség

4. Az erkölcsi műveltség

5. Az anyagi műveltség

6. Nem igaz, hogy az egyház a reformatio óta képtelenné vált az általános műveltség létrehozása

7. Az egyház elsősége ma is az állammal szemben a műveltség és a tanügy vezetése terén

1. A nemzeti egység érvének eredete

2. A nemzet gondolat-, érzelem- és akaratbeli egységének kivihetetlensége az iskola-monopoliummal

3. A gondolati, érzületi s akarati egység kivitele az iskolamonopoliummal nemcsak lehetetlen, de szükségtelen, sőt káros is az államra

4. Az államnak nincs joga az iskolai monopoliummal létrehozni a nemzeti egységet, mivel ezzel lényeges jogokat sért

1. Az államnak a nemzetiség s nemzeti nyelv terjesztése címén nincs joga az iskolai monopoliumra

1. A haza, a nmezeti szellem nem fő célja az embernek és nevelésnek

2. A nemzeti, hazafias nevelést az állam nem képes és hivatott végezni

3. A nemzeti, hazafias nevelés biztosítására nem szükséges az állami iskola-monopolium

I. Az erkölcs lényeges alkotó részei

II. Az Istentől és a vallástól független erkölcs-elméletek képtelensége a jó és rosz közötti különbség alapjának megállapítására

III. Az Istentől és a vallástól független erkölcselméletek képtelensége a föltétlen kötelezettség alapjának megállapítására

IV. Az Istentől s vallástól független erkölcs-elmélet képtelensége a föltétlen sanctio megalapítására

V. A természeti vallás elégtelensége az erkölcs állandó, föltétlen alapjainak megállapítására

VI. Az általános erkölcs képtelensége

1. Az egységhiány

2. A túlterhelés