Irodalom

1.1. A nonprofit szektorról és társadalmi környezetéről

1.2. A részvétel elve

1.3. Gyermekvédelmet segítő civil nonprofit szervezetek

2.1. A Gyermekjogi Egyezmény érvényesülését vizsgáló ENSZ Gyermekjogi Bizottság Átfogó Kommentárjai és más állásfoglalásai a gyermeki jogokhoz kapcsolódó civil részvételről, civil közreműködésről, civil erőforrásbevonásról

2.1.2. Az Egyezmény „Általános Végrehajtási Intézkedései”

2.1.3. Az Egyezmény érvényesüléséről szóló értékelő mechanizmusokban történő közvetlen részvétel a gyermekek részéről civil keretekben

2.1.3.1. Nem-kormányzati csoport a Gyermekjogi Bizottság mellett

2.1.3.2. A nem-kormányzati szervek - non-governmental organization (NGO)- fogalma a Gyermekjogi Bizottság szóhasználatában

2.1.3.3. Gyermekek közvetlen részvétele a Gyermekjogi Bizottság munkájában

2.1.3.4. Gyermekek részvétele az Egyezmény időszakos felülvizsgálatának folyamataiba

2.1.4. Az Egyezménybe foglalt, egy-egy konkrét gyermeki joghoz rendelt, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának Átfogó Kommentárjában vagy Ajánlásában, Bizottsági véleményében kifejtett iránymutatások a gyermeki jogokhoz kapcsolódó civil részvételről, civil közreműködésről, civil erőforrásbevonásról

2.1.4.1. Kortársképzésben történő civil részvétel

2.1.4.2. A gyermekek szabad egyesülési jogának érvényesülése

2.1.4.3. Az egyesülési jog intézményi korlátozásának erős korlátozottsága

2.1.4.4. A korai gyermekéveket célzó civil segítő tevékenységek szükségessége és támogatása a tagállamok részéről

2.1.4.5. Gyermekszegénység elleni helyi stratégiák kidolgozásába a civil szervezetek bevonása

2.1.4.6. A játék, pihenés, szórakozás jogát korlátozó tényezőket leginkább a civil környezet tudja érzékelni

3.1. Az önkéntességről

3.2. Önkéntességi adatok a közfeladat-ellátásban történő civil részvételre vonatkozóan

3.3. Az önkéntesek foglalkoztatásának jogi akadályai a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményrendszerben

3.3.1. A képesítési előírások problematikája

3.3.2. A meghatározott jogviszonyhoz kötött tevékenységek problematikája

3.3.3. A jogszabályi minimumlétszám teljesítettségének problematikája

3.3.4. Az önkéntes foglalkoztatására is irányadó kizáró okok problematikája

3.3.5. A kifejezett törvényi felhatalmazás problematikája

3.3.6. A belső jogi (például házirendi) szabályozás problematikája

3.3.7. Az intézményi felügyelet alatt álló gyermekek bekövetkező jogsérelméért viselt jogi felelősség problematikája

3.3.8. Az intézményi felügyelet alatt álló gyermekek által elkövetett jogsérelemért viselt jogi felelősség problematikája

3.3.9. A gyermek felügyeletének „rábízása” problematikája

3.3.10. A gyermek mindenek felett álló érdekében álló legjobb megoldás elmulasztásáért való felelősség problematikája

2. cikk (Élethez való jog)

3. cikk (Kínzás tilalma)

8. cikk (Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog)

a.) A gyermekek verését meg kell szüntetni. Teljesen meg kell szüntetni. (Nagy-Britannia)

b.) Gyermekkor erőszak nélkül (Lengyelország)

c.) Náspángolás-mentes Nap (Egyesült Államok)

3.1. Hazagondozás

3.2. Örökbefogadhatóvá nyilvánítás

3.3. Utógondozói ellátás igénybevétele

Vércsoportvizsgálat

Antropológiai vizsgálat

1.1. A nő jogi státusza

1.2. Vidua inops jogi státusza

1.3. Intercessio tilalma

1.4. Tutela mulierum

1.5. Hátrányos következmények alóli mentesítés

2.1. Gyámság

2.2. Serdültté vált gyámolt védelme

2.3. Önjogú serdületlen védelme

2.4. Házasságon kívül született gyermek jogi státusza

2.5. Rabszolganő gyermekének jogi státusza

a.) Alimentatio

b.) Piae causae

A gyermekek lehetséges reakciói a válásra

A perek hátterében meghúzódó valódi okok, az egocentrikus motívumok

A gyermek helyzete, amíg elhelyezéséről nem születik döntés

Az ideiglenes elhelyezés

II. 1. A pszichológus szakértő tevékenysége

II.2. A pszichológus szakértő szerepe a Legfelsőbb Bíróság 24. számú Irányelvével módosított 17. számú Irányelvében kiemelt szempontok vizsgálatában

II.3. A magánszakvélemények kérdése

A Gyermekjogi Bizottság ajánlása

1. Az átmeneti gondozás hazai szabályozása

2. A krízis helyzetben lévő családot segítő, pótló ellátások külföldön

3. Magyarországon a helyettes szülő jogállása, és feladata az eredeti szabályok és az azt követő módosítások figyelembe vételével

4. Észrevételeink, bírálatunk