Ivanits Viktor Miklós: Az erőszakos közösülés aktív és passzív alanya a tradicionális magyar jogforrások, a Csemegi-kódex és a Pécsi Királyi Törvényszék 1876-86 közötti ítélkezése tükrében
13-27
A. Bevezetés
13
B. Az aktív és passzív alany az erőszakos közösülésről rendelkező magyar jogforrásokban
14-17
C. Aktív és passzív alany a Pécsi Királyi Törvényszék erőszakos közösüléssel kapcsolatos ítélkezése tükrében
17-21
Jegyzetek
22-27
Juhász Botond: Keresztényüldözések a Római Birodalomban
28-45
A. Társadalomelméleti alapvetés
29-32
I. A társadalom életét szabályozó normák kialakulása“
29-32
1. Az egyén és a közösség viszonya
30
2. A társadalom életét irányító normarendszerek az állammá fejlődött társadalomban
30-31
3. A szakrális normarendszer különös jelentősége
31-32
B. A Nero (Kr.u. 54-68) uralkodása alatti keresztényüldözés
32-33
C. A Trajanus (Kr.u. 98-117) uralkodása alatti keresztényüldözés
33-34
D. A Marcus Aurelius (Kr.u. 161-180) uralkodása alatti keresztényüldözés
34-36
E. A Decius (Kr.u. 249-251) uralkodása alatti keresztényüldözés
36-38
F. A Diocletianus (Kr.u. 284-305) uralkodása alatti keresztényüldözés
38-43
I. Történeti háttér és elméleti kérdések
38
II. Normaelméleti kérdések
39-40
III. Az első ediktum
40-41
1. A templomok lerombolása
40
2. Az egyházi iratok elégetése
41
3. A keresztény vallású hivatalnokokra és szolgákra vonatkozó rendelkezések
41
IV. A második (és harmadik) ediktum
41-43
4. A negyedik ediktum
42-43
G. Összegzés
44-45
Közjog
47-230
Farkas Gergely: A Nemzeti Kerekasztal alkotmányozási tevékenységének kvintesszenciája: az Októberi Alkotmány első két fejezete
49-69
A. A tárgyalások sine qua non-ja: az Általános rendelkezések
56
I. Az Alkotmány első fejezetének jelentősége
50
II. Vita az államforma körül
50
III. A népfelség elve és a jogállami klauzula: szocializmus az alkotmányban
51-52
IV. A politikai pártok szabályozása
53-54
V. A gazdasági alkotmányosság
54-55
VI. Alapjogvédelem az Októberi Alkotmányban
55-56
B. Az Országgyűlés témája a Nemzeti Kerekasztal előtt
56-64
I. Az Országgyűlés szerepének megváltozása
56-57
II. Jogállami parlament születik
57-61
1. Az Országgyűlés feladatai és hatáskörei
57-58
2. A képviselők jogállása
58-59
3. Az Országgyűlés működésének újraszabályozása
59-61
III. Rendkívüli jogrend az alkotmányban
61-64
Jegyzetek
65-69
Hadi Nikolett: A művészeti élet szabadsága
70-89
I. Bevezetés
70
II. A magyar Alkotmány és a német alaptörvény szabályozása
70-72
a) A magyar Alkotmány szabályozása
70-71
b) A német alaptörvény és a jogirodalmi álláspontok
71-72
III. A kultúra és a művészet fogalmának áttekintése
72-75
a) A kultúra fogalma
72
b) A művészet általános fogalmától az alkotmányjogi szemléletig
72-75
IV. A művészet fogalmának alkotmányjogi értelemben való kibontása: az alkotói és a közvetítő folyamat megkülönböztetése
75-76
V. Az alkotói tevékenység viszonya az emberi méltósághoz és véleménynyilvánítás szabadságához
76-77
a) Az emberi méltósághoz való jog és a művészet
76-77
b) A véleménynyilvánítás szabadsága és a művészet
77
VI. Az alkotói fázis aspektusai
77-80
a) Meghatározott szellemi meggyőzés szolgálatába álló művészet
77-78
b) A szatíra, a karikatúra, a paródia mint művészi kifejezőeszközök
78
c) A művészet és az erkölcs kapcsolata
78-79
d) Az ifjúság védelmének kérdése
79
e) A jelképes beszéd kérdése
80
VII. A közvetítői fázis aspektusai
80-81
a) A művészeti alkotások kommunikáció útján való közvetítése
80
b) A művészet szabadságának gazdasági megközelítése
81
VIII. Az alkotói és a közvetítői tevékenység egyszerre történő megvalósulása
81-82
IX. Harmadik személyek viszonyulása a művészeti alkotásokhoz
82
X. Garanciális szabályok
82-83
XI. Záró gondolatok a művészet szabadságáról
83-84
Jegyzetek
85-89
Hahn Melinda: Az egyházak szociális szerepe az egyházak és a magyar állam viszonyában
90-106
A. Bevezetés
90
B. Egyház és állam a szociális szférában
90-96
I. Az állam szociális szerepvállalásának elméleti alapkérdései
90-91
II. Egyház és állam szociális feladatvállalása a jóléti államban és a szociális piacgazdaságban
91-93
III. A szociális jogok egyes elméleti kérdései
93-94
IV. A szociális biztonsághoz való jogból folyó állami kötelezettségek
94-95
V. Egyház és állam elválasztása és az egyházak szociális feladatvállalása
95-96
C. Az egyházak szociális tevékenységének jogi és anyagi feltételei
96-102
I. A vallásszabadság összetevői és szociális aspektusa
96-97
II. Az egyházak jogállása és a felekezeti egyenjogúság kérdése
98-100
III. Az egyházak közvetlen állami támogatása
100-101
IV. Az egyházak gazdasági és vállalkozói tevékenysége
101-102
V. Közvetett állami támogatás: gazdasági kedvezmények és mentességek
102
D. Egyházi és állami szociális szerepvállalás Baranya megyében
102-104
E. Záró gondolatok
104
Jegyzetek
105-106
Horváth Dóra: A magánszféra és a személyes adatok védelme az információs társadalomban
107-127
I. A magánszféra (privacy) védelme, mint alkotmányos alapjog
107-108
II. Az információs társadalom
108-109
III. Adatok őrzése és védelme az információs társadalomban
109-112
1. Az adatvédelem első korszaka
109
2. Az adatvédelem második korszaka
109-111
a) Adatvédelem Európában és az Egyesült Államokban
109-112
b) Adatvédelem Magyarországon
111-112
3. Az adatvédelem harmadik korszaka
112
IV. Az internet
113-114
V. A magánszféra és a személyes adatok védelmében bekövetkezett változások 2001. szeptember 11. után
114-123
1. A biztonsághoz való jog
114-116
2. Titkos megfigyelések, térfigyelő kamerák
116-120
a) A térfigyelő rendszerek elterjedése és veszélyei
116-118
b) Térfigyelő rendszerek alkalmazása Magyarországon
118-120
3. Biometrikus azonosítók
120-122
4. A magánbeszélgetések lehallgatása
122-123
VI. Következtetések
123
Jegyzetek
124-127
Ifjú Bernadett: Az egészségügyi adatok védelme
128-144
A. Bevezetés
128
B. Alapok az egészségügyi adatvédelemhez
129-137
I. Alapjogok, betegjogok
129
II. Az egészségügyről szóló törvény és a védelem kapcsolata
129-135
III. Az adatvédelemről
136-137
C. Az egészségügyi hálózat adatkezelő szervei, és a védelmi rendszer
137-142
I. Általános áttekintés az egészségügyön kívüli adatkezelésről
137-138
II. A panaszkivizsgálás rendje
138-142
1. Egészségügyi adatok „belső” védelmi hálója
139-140
a) Az adatvédelmi felelős
139
b) A kórházi felügyelő tanács
139-140
c) A kórházi etikai bizottságok
140-142
2. Egészségügyi adatok „külső” védelmi hálója
140-142
a) Betegjogi képviselő
140-142
Jegyzetek
143-144
Kocsis Miklós: Az önkormányzati képviselő-testület feloszlatása az alkotmánybírósági jogfejlesztés tükrében
145-156
I. A témaválasztásról
145
II. Az alkotmánybírósági jogfejlesztéssel kapcsolatos elméleti alapvetések
145-146
III. A hatáskör hatályos szabályozása
146-148
1. Alkotmányi rendelkezések
146-147
2. Törvényi rendelkezések
147
3. Jogalkotástani megállapítások
147-148
IV. A képviselő-testület feloszlatásának elméleti kérdései
148-150
V. Az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlata
151-154
1. A tényállások
151
a) Tiszaderzs
151
b) Hódmezővásárhely
151
c) Tápiószele
151
2. Általános megállapítások
151-152
3. A testület szerepfelfogása
152-153
4. A testület érdemi megállapításai
153-154
a) Az alkotmányellenes működés összetevői
153
b) Az alkotmányos működésre vonatkozó megállapítások
154
Jegyzetek
155-156
Kovács Mónika: Az „új” szabálysértési törvény alapjai és lehetőségei
157-171
I. A szabálysértés lényegének meghatározása és rendszerbeli elhelyezése
158-160
1. Fogalom meghatározás
158-159
2. A szabálysértési jog jogrendszerben elfoglalt helye, más jogágakkal való kapcsolata
159-160
3. A szabálysértési bírságrendszer elméleti buktatói
160
II. Egy emberi jogi és alkotmányos alapelv megvalósulásának útja
161-168
1. A kiindulópont
161
2. A fair eljárás intézménye
161-162
3. A korábbi szabályozás megoldásai
162-163
4. Miként teljesítette a jogalkotó a hatályos törvény kidolgozása során a nevezett kötelezettségét
163
5. Európai országok által nyújtott minták
163-166
5.1 A francia koncepció
163-164
5.2 A német megoldás
164
5.3 A magyar és a német szabálysértési törvény főcímei
166
6. A szabálysértési hatóságok hierarchián belüli elhelyezkedése az elfogadott elv alapján
166-167
7. A végleges változat elfogadását megelőző szakmai elképzelések
167-168
7.1 „A” változat
167
7.2 „B” variáció
168
7.3 „C” megoldás
168
III. Összegzés
169
Jegyzetek
170-171
Lovas András: A választójog egyenlősége és megvalósulása Magyarországon
172-189
I. A parlamentáris választások és a választójog
172-174
1. A választójog
172-173
2. A választójog egyenlősége mint alkotmányos alapelv
173-174
II. A magyarországi választási rendszer és az alapelvek
174-176
1. Választási rendszerünk alapvonásai
174-175
2. A vizsgált alapelv kapcsolódási pontjai a magyar rendszerben
175-176
III. A választójog horizontális egyenlőtlensége
176-181
1. A problémafelvetés
176-178
2. Bizonyítékok és következmények
178-181
IV. A választási földrajz és a kormány felhatalmazása
181-183
1. A választási földrajz
181-182
2. A kormány felhatalmazása
182-183
V. Nemzetközi válaszok az egyenlőtlenség kiküszöbölésére
183-185
1. Lengyelország
183-184
2. Nagy-Britannia
184
3. Németország
184-185
VI. A választási normák revíziójának lehetséges alternatívája (megoldási javaslat)
185-186
Jegyzetek
187-189
Puskás András: Versenyjog és versenypolitika a telekommunikációban és a médiában
190-207
A. Előzetes összefoglaló
190-191
B. Versenyjogi alapkérdések
191-194
I. A piac meghatározása, Telekom Piaci Tervezet (EU)
191-192
II. A releváns piac meghatározásának fő kritériuma
192
III. Releváns termékpiac
193
IV. Földrajzi piac
193-194
C. Tulajdonosi koncentráció
194-198
I. A koncentráció problémái a média szektor szempontjából
194-196
II. Kereszttulajdonosi rendszerek
196-198
D. Fúzió, fúziókontroll
198-204
I. Fúziók a média/telekom szektorban
198-199
II. Az OECD jelentése a média fúziókról
199-203
III. A Bizottság gyakorlata
203-204
Jegyzetek
205-207
Vikman László: Adatvédelem az üzleti információmenedzsmentben
208-230
I. Bevezetés
208
II. Az információ szerepéről a gazdasági szférában
209-213
1. Az információ - kulcsfontosságú gazdasági erőforrás és versenytényező
209-210
2. A stratégiai tervezés kialakulása
210-211
3. Az integrált vállalatirányítási és döntéstámogatási rendszerek
211-213
III. Az információmenedzsment üzleti célú alkalmazásának
213-218
1. Az információmenedzsment és információs önrendelkezési jog
214-215
2. Adatkezelés, anonim és pszeudonim eljárások
215-216
3. Az adattovábbítás és az adatintegráció adatvédelmi követelményei
216
4. Az automatizált egyedi döntésről
216-217
5. Az adatraktározás és adatbiztonság követelményei
217-218
6. Az érintett jogainak érvényesítése
218
IV. Adatvédelem a hitelintézeteknél és pénzügyi szolgáltatóknál
218-223
1. Személyes adatok kezelése a hitelintézeti törvény szabályozásában
219-220
2. A bankszféra adatkezelési gyakorlata az adatvédelmi biztos beszámolóiban
220-221
3. Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR)
221-223
V. Az adatvédelmi menedzsmentről és az adatvédelmi auditálásról
223-229
1. Adatvédelmi menedzsment-rendszer
225-227
2. Az adatvédelmi auditálás
227-229
Jegyzetek
230
Civilisztika
231-291
Csöndes Mónika: A közösségi irányelvek által a fogyasztók számára biztosított elállási jog helye a nemzeti szerződési jogok dogmatikai rendszerében
233-259
I. Bevezetés
233-235
II. Problémafelvetés
235-237
III. Az elállás jogintézménye a közösségi irányelvekben
237-247
1. Az elállási jogok rendszere a közösségi irányelvekben
237-241
a) Az irányelvekben megjelenő fogyasztóvédelmi eszközök
237-238
b) Az irányelvek legfőbb kritikája: az inkoherencia
238-239
c) A védelmi igény
239
d) Mihez kapcsolódik az elállási jog?
239-240
e) A fogyasztói hitelről szóló irányelv
240
f) Irányelvek, amelyek esetében az inkoherencia kérdése nem merül fel
241
2. Az inkoherencia kérdése a közösségi irányelvek elállási jogában
241-245
a) Az elállási jog gyakorlása
241
b) Az elállásra nyitva álló határidő
242-243
c) Az elállás jogkövetkezményei
243
d) Az elnevezés
243-244
e) Dogmatikai besorolás
244-245
3. A közösségi irányelvekben alkalmazott elállási jog dogmatikai jellemzői
245-246
a) A fogyasztót megillető elállási jog és a culpa in contrahendo
246-247
b) Elállási jogok rendszere?
246-247
IV. A közösségi irányelvek által biztosított elállási jogok átültetése a nemzeti jogokba
247-250
1. A német jogalkotó szabályozási megoldása
247-250
2. A szerződésszegéshez kapcsolódó elállás és a közösségi irányelvekben megjelenő elállási jog viszonya
249-250
V. Összegzés
250-251
Jegyzetek
252-259
Santavecz Beatrix: Az elektronikus világsztráda a kontraktusok tanában
260-275
I. A távollevő felek között kötött szerződések
260-261
1. A távollevő felek között kötött szerződések megjelenése
260
2. A távollevők között kötött szerződések
261
II. Az Interneten kötött szerződések
261-270
1. Az Interneten kötött szerződések megjelenése, az elektronikus kereskedelem fogalma és két fő szegmense
261-262
2. Általános szerződési feltételek
262-263
3. A szerződés alanyai
263-264
a) A kereskedő
264
b) A vevő
264
4. Tájékoztatási kötelezettség
264-265
5. Az alakiság, a szerződések jellege
265-266
6. Ajánlattétel és elfogadás
266-267
7. A szerződés létrejöttének időpontja, helye
267
8. Szerződésszegés
267
9. Elállás - a szerződés egyoldalú megszüntetése a fogyasztó részéről
268
10. De lege ferenda javaslat
269-270
III. Konklúziók
270-272
Jegyzetek
273-275
Simon Károly László: A méltányosság a polgári jogban
276-291
I. A méltányosság természetéről
276
II. A méltányosság intézménytörténetének kontúrjai
276-277
III. A méltányosság fogalmának dilemmája
278
IV. A méltányosság funkciói
278-283
1. Vezérmotívum-szerep
279
a) A méltányosság helye a vezérmotívumok sorában
279
b) Az igazságosság és a méltányosság kapcsolata
279
2. Ius strictum oldása és a méltányosság jogfejlesztő szerepe
280
3. A méltányosság joghézagkitöltő funkciója avagy mint a summum ius summa iniuria kiküszöbölésének eszköze
280-282
4. Kiegyenlítési (egyéniesítő) funkció és ultima ratio szerep
282-283
V. A méltányosság funkcionális térképe
283-284
VI. De lege ferenda javaslat
284
VII. A méltányosság mai értelmezése, jelentkezése
285-287
1. A méltányosság eszköze a jogalkalmazó kezében
285-286
2. Méltányosság a jogalkotás szférájában
286-287
VIII. Záró tétel
287-288
Jegyzetek
289-291
Bűnügyi tanulmányok
293-354
Nagy Mariann: A nemzetközi büntetőbíráskodás
295-315
A. Bevezetés
295-297
B. A nemzetközi büntetőbíróság eljárása
297-308
I. Az NBB eljárásában érvényesülő anyagi- és eljárásjogi alapelvek
297
II. Az NBB joghatósága
297-300
1. Területi és személyi joghatóság
297-299
2. Időbeli joghatóság
299
3. Tárgyi joghatóság
299-300
III. Az NBB eljárásának alanyairól
300-303
1. A bíróság
300
2. A főügyész
301
3. A terhelt
301-302
4. A tanú és a sértett
303
IV. Az eljárás
304-308
1. Az eljárás megindítása
304-305
2. A nyomozás
305
3. A tárgyalás előkészítése
305
4. Az elsőfokú eljárás
305-307
a) Az eljárás folytatása a vádlott beismerő vallomása esetén
306
b) A rendes eljárás
306-307
5. A perorvoslati rendszer
307
6. A statútum szankciórendszere
308
7. Az ítéletek végrehajtása
308
C. Záróakkordok
308-310
Jegyzetek
311-315
Szlavikovics István Gábor: A poligráf alkalmazásának lehetőségei és korlátái
316-339
A. Bevezetés
316-322
I. A dolgozat célja
316
II. A hazugság
317-318
III. Hazugságvizsgáló módszerek története
319-322
B. A poligraf működése
322-330
I. Pszichofiziológiai alapvetések
322-323
II. A gép működése
323-324
III. Poligráfos módszerek
324-327
IV. A vizsgálat menete
327-328
V. Az alkalmazás tárgyi feltételei
328
VI. Alanyi feltételek
328-329
VII. Hazugság- vagy őszinteség vizsgálat?
329-330
C. Validitás
330-336
I. Megbízhatóságról általában
330-331
II. Widacki és Horvath kutatócsoport
331-332
III. Izraeli kísérlet
333-336
Jegyzetek
337-339
Viczkó Eszter: DNS-adatbázisok a modern bűnüldözés szolgálatában
340-354
I. Bevezetés
340-341
II. DNS-adatbázisok működtetésének nemzetközi megoldásai
341-346
1. A DNS-adatbázis működtetésének előnyei és feltételei
341-342
2. Európai adatbázisok
342-343
a) NDNAD: National DNA Database (UK)
342
b) DAD: DNA-Analyse-Datei (D)
342
c) Az osztrák adatbank
342-343
d) Schengen-III.
343
3. Az Interpol keretében tett előrelépések
343-344
4. CODIS (USA)
344
5. A nyomozási technikák
344-345
6. Gyakorlati sikerek
345-346
III. A hazai rendelkezések, különös tekintettel a DNS-profil nyilvántartásra
346-350
1. A törvényi felhatalmazás és az uniós elvárás
346
2. Az 1999: LXXXV. tv. (Bnytv.)
347-349
a) A DNS-profil nyilvántartás tartalma
347
b) A nyilvántartásban tárolt adatok, információk
347-348
c) A tárolás időtartama
348
d) A mintavétel
348
e) Az adatközlés
348-349
f) Az adatszolgáltatás
349
3. A Bnytv. megvalósulását védő egyéb rendelkezések