Sólyom László: Az Alkotmánybíróság hatáskörének sajátossága
5-34
1. Mitől alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság?
5-10
2. A magyar Alkotmánybíróság hatáskörének sajátosságai és ennek következményei
10-30
Ajánlás
31-34
Andrássy György: National or ethnic minorities and individual language rights
35-43
Antal Adam: L'interprétation de la constitution
44-51
Andreas Bessenyő: Zum Problem des Ersitzungstitels pro derelicto
52-64
I. Benedeks Standpunkt im Rahmen seiner Lehre von der „konfirmatorischen" Usukapion
52-55
II. Kritische Würdigung der dargelegten Ansicht
55-59
III. Wer kann eine Sache rechtswirksam derelinquieren?
59-62
IV. Wozu dient der Usukapionstitel pro derelicto?
62-64
Béli Gábor: A magánadományozás a XIII. században
65-72
Földi András: Appunti sulla responsabilité per l'exercitor in potestate
73-81
Földvári József: Néhány kérdés az elévülés témaköréből
82-88
Gátos György: A felülvizsgálati jogorvoslat visszaállítása a polgári eljárásjogban
89-95
I. Előzmények, s a régi-új szabályozás
89-91
II. Az új szabályozás és a bírósági gyakorlat
91-94
III. Az eljárás jövője
94-95
Gábor Hamza: Bemerkungen über das staatsphilosophische Gedankengut Ciceros
96-105
Ivancsics Imre: Some alternatives of the constitutional regulation of local administration
106-112
Introduction
106
The Volume of the Constitution
107-108
The Structure of Regulations with Special Regard for Public Administration
108-110
The Relation of State and Local Administration
111-112
Jakab Éva: Kellékszavatosság és jótállás
113-123
Kajtár István: Jogi stílusunk kultúrtörténeti gyökereiről
124-132
Kecskés László: A jogösszehasonlítás eredményei és a kodifikáció
133-167
Kengyel Miklós: Die Gerichtsverfassung und Zivilgerichtsbarkeit in Ungarn
168-179
I. Historische Vorgeschichte (1869-1948)
168-171
1. Die Ausgestaltung der Gerichtsverfassung nach dem Ausgleich mit Österreich
168
2. Der Instanzenzug nach dem Inkrafttreten der ungarischen Zivilprozeßordnung von l911
169-170
3. Die Grundsätze der ungarischen Zivilprozeßordnung von 1911
170-171
II. Die Ziviljustiz unter dem Sozialismus
171-177
1. Die Zerschlagung der alten ungarischen Gerichtsverfassung
171-172
2. Das Modell der sozialistischen Gerichtsverfassung
172-173
3. Die Grundsätze der sozialistischen Rechtspflege
173-175
4. Die ungarische Zivilprozeßordnung von 1952
175-177
III. Die Gerichtsorganisation und Zivilgerichtsbarkeit nach dem Systetnswechsel
177-179
1. Die Aufrechterhaltung der dreistufigen Gerichtsorganisation
177
2. Die Änderung der ungarischen Zivilprozeßordnung von 1952
178-179
Kiss László: Az önkormányzatok alkotmányos szabályozásának néhány kérdése
180-187
I. A koncepcionális összefüggésekről dióhéjban
180-182
II. Néhány konkrét elképzelésről reálisan
182-187
Lábady Tamás: Elégtétel a nem-vagyoni károkért a 20. század első felének magyar magánjogában
188-195
Lengyel Andrea: Über die actio des römischen Rechts
196-208
Molnár Imre: A jogellenesség és vétkesség kérdése a római jogban
209-221
Nochta Tibor: Franchise és franchise-szerződés
222-236
I. A franchise lényege; fogalmi meghatározásának nehézségei
222-225
II. Kísérlet a franchise-szerződés definiálására
226
III. A franchise-szerződés elhatárolása más értékesítésikooperációs szerződésektől, illetőleg viszonya ezen szerződéstípusokhoz
227-229
IV. A franchise-szerződés szerkezete és tartalmának állandó elemei
229-232
a) A franchise-ba adó fő kötelezettségei
230-231
b) A franchise-ba vevő fő kötelezettségei
231
c) A franchise fajtái
232
V. A franchise-szerződések jogi korlátái; versenyjogi és kartelljogi összefüggések - figyelemmel az európai versenyjogi és kartelljogi rendelkezésekre és az Európai Bíróság ezirányú joggyakorlatára
232-236
Zárszó
236
Őriné Fodor Márta: A rendi kor egyesülési, korporációs szabadságának néhány kérdéséről
237-246
I. Általános, ugyanakkor megkerülhetetlen megállapítások a szabadság és egyesülés összefüggéséről
237-246
Román László: A munkáltatói-szervi joggal visszaélés hatása a munkaszerződés érvényességére
247-257
Szabó Béla: „Exige mentis opus doctae, Methodoque reducta
258-276
A. Hermannus Winhovius, az egyik főszereplő
259-264
B. A másik főszereplő
264-265
C. A mellékszereplők
265-266
D. Vigelius Methodusa
266-269
E. Az Epistula dedicatoria és amit Winhovius szerepéről tudhatunk
269-271
F. Az Epistula dedicatoria szövege
271-276
Flórián Tremmel: Comment développer le système des recours judiciaires dans la procédure pénale hongroise
277-288
Conclusion
288
Varga Csaba: Autonóm, nem-formális jogeszmény?
289-302
Antal Visegrády: Some problems of the judge-made law in Central-Eastern Europe