Visegrády Antal: A magyar jogi kultúra az uniós tagállamok jogi kultúráinak rendszerében
13-41
I. Bevezetés
13-14
II. Az európai jogcsaládok és jogkörök
14-28
1. A common law család
15
2. A római-germán (kontinentális) jogcsalád
15-28
III. Az európai jogi kultúrák fő vonásai
28-31
IV. A magyar jogi kultúra főbb történeti jellemzői
31-32
V. Magyar jogi kultúra a rendszerváltás után
33-36
1. Írott és élő jog
33-34
2. A jogászi hivatás
34-35
3. Pereskedés
35
4. Jogtudat
35-36
VI. Az uniós jogrendszerek és jogi kultúrák közeledésének lehetőségei és korlátai
36-40
VII. Az uniós tagság hatása a magyar jogi kultúrára
40-41
Közjog
[43]-247
Cseporán Zsolt: A művészet szabadságának szabályozási modellje az uniós és hazai jogban
45-53
I. A művészet szabadságának alapjogi jellegéről
45-46
1. Szabadságjogi aspektus
45
2. Kulturális jogi aspektus
46
II. Alapvető jogok az Európai Unióban és az Alapjogi Charta
46-48
1. Történeti előzmények
46-47
2. Az Alapjogi Charta jellege és alkalmazása
47-48
III. A művészet szabadsága az Európai Unióban
48-49
IV. Kitekintés: a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlata, mint uniós támpont
49
V. A művészet szabadsága hazánkban
50-53
1. „Magyarország boztosítja [ ] művészeti alkotás szabadságát"
50-51
2. „Magyarország védi a [ ] Magyar Művészeti Akadémia [ ] művészeti szabadságát"
51-53
Következtetések
53
Drinóczi Tímea: Nemzeti és alkotmányos identitás az EU-ban és tagállamaiban
55-69
1. A nemzeti identitás körvonalai az EUB gyakorlatában
55-58
2. Tagállami alkotmányos identitás a bíróságok gyakorlatában
58-65
3. A magyar Alkotmánybíróság és az alkotmányos identitás
66-69
Fábián Adrián: EU-jog és a nemzeti közigazgatási (eljárás)jog viszonya
71-103
1. Bevezetés
71-74
2. Az uniós jog elsődlegességének következményei
74-81
3. Az eljárásjogi modellszabályok
82-91
3.1. Az „eljárási autonómia" vége
82-83
3.2. A jó közigazgatás kódexe
84-86
3.3. A Modell törvény tervezete
86-89
3.4. A szolgáltatási irányelv
90-91
4. A Ket. szabályai és az uniós követelmények
91-95
5. De lege ferenda - uniós jogi alapokon nyugvó nemzeti közigazgatási szervezeti és személyzeti jog?
95-101
5.1. Uniós szervezeti jog
95-97
5.2. Uniós személyzeti jog
97-101
Összegzés
102-103
Horváth Zsuzsanna - Komanovics Adrienne - Pánovics Attila: Az Európai Unió környezeti jogának hazai végrehajtása
105-134
I. Bevezetés
105-106
II. A környezeti jog végrehajtása, mint politikai prioritás
106-109
III. A környezeti jog végrehajtásának megosztott funkciója
109-111
IV. Az uniós környezeti jog végrehajtását elősegítő eszközök
111-121
1. Célravezető és hatásos szabályozási program (REFIT)
112-114
2. Végrehajtási tervek és magyarázó dokumentumok
114-116
3. Pilot-program
117-118
4. Az EU környezeti joga végrehajtásának felügyelete: az IMPEL-hálózat
118-121
V. Környezetvédelmi tárgyú kötelezettségszegési eljárások Magyarország ellen
121-130
1. A sajóládi erdő
123-125
2. Az almásfüzitői vörösiszap-tárolók
125-128
3. A kisméretű szálló por (PM) csökkentése
128-130
VI. Konklúzió
130-134
Kocsis Miklós: A művészeti igazgatás tagállami és hazai trendjei
135-146
1. A művészeti igazgatási európai trendjei
135-137
1.1. A centralizált irányítás megjelenése az európai államokban
135-136
1.2. A közvetett állami szemlélet egyes elemei
136-137
2. Az állami kulturális igazgatás fejlődésének hazai trendjei
138-146
2.1. Bevezetés
138
2.2. A magyar kultúraigazgatás központi szervezetrendszere
138-141
2.2.1. A Kormány kultúráért való felelőssége
139-104
2.2.2. A kultúraigazgatás miniszteri szintje
140-141
2.3. A kultúraigazgatás helyi szintje
141-142
2.4. A kulturális igazgatás szakmai szintje: a köztestületi modell
143-146
3. Összegzés
146
Mohay Ágoston: Az uniós egyenlő bánásmód joganyag és implementációja a magyar jogban
147-164
I. Bevezetés és kitekintés
147-149
II. Egyenlő bánásmód az uniós jogban
149-155
1. Primer jog
149-151
2. Szekunder jog
151-154
3. A Bíróság gyakorlta
154-155
III. Az egyenlő bánásmód a magyar jogban
156-161
IV. Záró gondolatok
161-164
Naszladi Georgina: A törvényes bíróhoz való jog értelmezése az Európai Unió Bíróságával összefüggésben
165-179
I. Az Alkotmánybíróság visszautasító végzései
165-174
1. Az indítványozók érvei
165-168
2. Az Alkotmánybíróság érvelése
168-169
3. Kritikai észrevételek
169-173
4. Az alkotmánybírósági értelmezés jelentősége
173-174
II. Új megközelítés: a 26/2015. (VII.21.) AB határozat
175-177
III. A törvényes bíróhoz való jog lehetséges értelmezése
177-179
Petrétei József: Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködésének szabályozásáról
181-198
1. Az uniós tervezetek megküldése az Országgyúlésnek
185-188
2. Álláspontjavaslat kérése
188-190
3. Az országgyűlési állásfoglalás kialakítása, elfogadása és felhasználása
191-193
4. A Kormány utólagos tájékoztatási kötelezettsége
193
5. A Kormány egyéb tájékoztatási kötelezettségei
193-194
6. Európai uniós tisztségre jelölt személy bizottsági meghallgatása
194
7. A szubszidiaritás elvének vizsgálata
194-196
8. Az Országgyűlés kifogás
197-198
Szilovics Csaba: A magyar adórendszer főbb elemeinek változásai az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta eltelt időszakban
199-238
I. Az adóharmonizációs kötelezettségek teljesítése a magyar adórendszerben
201-204
II. A csatlakozásunk utáni elő, szocialista kormányok adópolitikája és főbb változásai 2004-2010 között
205-220
1. Az általános forgalmi adózás változásai
205-206
2. A társasági adók változásai és az adóharmonizáció helyzete a 2004-2010 közötti időszakra
206-209
3. Jövedéki adók változási és harmonizációjuk a 2004-2010 közötti időszakban
209-211
4. A magyar vagyonadóztatás legfontosabb változásai és adóharmonizációs feladatai a csatlakozás utáni 2004-2010 közötti időszakban
211-214
5. A személyi jövedelemadóztatás főbb változásai a 2004-2010-es időszakban az adóharmonizáció tükrében
214-216
6. Az Európai Uniós csatlakozás szerepe a devizahitelezés elterjedésében
217-220
III. A 2010-2015 között működő második és harmadik Orbán-kormány adórendszerének változásai
220-235
1. A személyi jövedelmadó változásai
223-229
2. Változások a társasági adózásban
229-233
3. Az általános forgalmi adó változásai 2010-2015 között
233-235
IV. Összegzés
236-238
Tilk Péter: Devizahitel-ügyek és egyes alkotmányos értékek védelme a magyar Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága gyakorlatában
239-247
I. A devizahitelekkel kapcsolatos problémák kezelésére alkotott törvény
240
II. A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv egyes rendelkezései és a magyar alaptörvényi háttér
241-242
III. A Deviza-törvény megoldásai, az Alkotmánybíróság megállapításai és az idézett uniós szabályok
242-247
1. A Törvény - e tanulmány szempontjából releváns - rendelkezései
242-243
2. A Törvény szabályainak értékelése
243-247
2.1. A fogyasztói jogok védelme az állam általi „alperesség-átvállalás” alkalmazásával
243-245
2.2. A fogyasztói jogok védelme a felperesi oldal lehetőségeinek szűkre szabásával
245-246
2.3. A tisztességtelen feltételek bírói mérlegelése lehetőségének kérdése
246-247
Magánjog és eljárásjoga
[249]-460
Bankó Zoltán - Berke Gyula: A magyar és az európai munkajog - a jogharmonizáció eredményei és dilemmái
251-282
Bevezetés
251-252
I. A vállalkozások átstrukturálásának munkajogi szabályai
253-259
II. Az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formákra vonatkozó szabályok harmonizációja
259-268
III. A munkaerő-kölcsönzésről szóló 2008/104/EK irányelv
268-274
IV. Az Európai Távmunka keretmegállapodás
275-278
V. A munkavállalók külföldre küldése szolgáltatások teljesítése érdekében
278-280
VI. Egyéb munkajogi jogharmonizációs kérdések
281-282
Benke József: Az új Ptk. hitelezővédelmi hatékonysága az Erste Bank-ügy fényében: a fedezetelvonó, közokiratba foglalt ügyletek közjegyzői záradékolása mint a post-Lehman válsággal összefüggő hazai devizahitelezési krízis során kialakult új fedezetelvonási gyakorlat eleme
283-296
I. A post-Lehman válság és a háztartások deviza alapú jelzálogkölcsönei
283-285
II. Problémafelvetés: a nem jogügylet által megvalósított fedezetelvonás
286-289
III. Az új fedezetelvonási trükkök 21. századi hazai esettana
289-290
IV. Jogalkotói és jogalkalmazói lépések a joghézag felszámolására
290-293
V. Az Európai Bíróság C-32/14. számú ügyben hozott ítélete és a közokiratba foglalt fedezetelvonó ügyletek közjegyzői záradékolása
293-295
Összefoglalás
296
Bércesi Zoltán : Az irányelvi jogharmonizáció újabb eredményei az EU szerzői jogában
297-314
1. Bevezető
297
2. A jogalkotás előzményei és kezdetei
297-300
2.1. A jogalkotási hatáskör
297-299
2.2. Az irányelvek első generációja
299-300
3. Az irányelvi jogharmonizáció az új korszaka
300-303
3.1. A technika kihívásai
300-301
3.2. Az INFOSOC-irányelv
301-303
4. Stratégiai programok a 2000-es években
303-308
4.1. A Lisszaboni stratégia hatásai - a 2000-es évek első évtizede
303-305
4.2. Új stratégiai irányok a 2010-es években
305-308
5. Az irányelvi jogalkotás legújabb eredményei
308-313
5.1. Irányelv az árva művek felhasználásáról
309-310
5.2. Irányelv a közös jogkezelésről
310-311
5.3. Az irányelvek hazai implementációja
312-313
6. Quo vadis?
313-314
Ferencz Barnabás: Az európai integrációs folyamat hatásai a magyar társasági jogi szabályozásra
315-331
I. Bevezetés
315
II. A társasági jog fogalma, szerepe
316-317
III. Az európai társasági jog
317-321
IV. Jogi versenyképességi kérdések
322-324
V. Európai társasági jogi normák a magyar jogban
324-330
1. Gazdálkodási formák
326
2. Befektető és hitelezővédelem
326-327
3. Befolyásszervezés, vállalatfelvásárlások
327-328
4. Társaságok átalakulása, egyesülése, szétválása
328-329
5. Társaságirányítás
329
6. Tagsági jogok gyakorlása, a kisebbségvédelem
329-330
VI. Következtetések
330-331
Kecskés András: Európai jogi szabályozás és annak magyarországi implementációja a pénzügyi intézményeket érintő új kihívások területén
333-356
I. Bevezetés
333-334
II. Az árnyékbankrendszer
334-345
1. Az árnyékbankrendszer jogi szabályozásának megközelítése az Európai Unióban és Magyarországon
337
2. Az EU szabályozás szempontjából lényeges nemzetközi szabályozási tendenciák
338-340
3. Az árnyékbankrendszer szabályozása az Európai Unióban
340-344
4. Az európai uniós és a nemzetközi jogi szabályozás magyarországi implementációja
344-345
III. A fedezeti alapok vagy fedezetnélküli alapok a Hedge Fundok?
345-350
1. A hedge fundok fogalmi meghatározása
345-346
2. A hedge fundok európai szabályozása
347-349
3. A hedge fundok magyarországi szabályozása
349-350
IV. A pénzintézetek és befektetési vállalkozások javadalmazási politikájának szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon
350-354
V. Konklúzió
354-356
Kecskés László: A sportjogban egy évvel korábban történt Magyarország csatlakozása
357-388
Király Lilla: A bizonyítás felvételhez kapcsolódó szabályok a határon átnyúló polgári jogvitákban az európai és a nemzetközi magánjogi szabályozás keretében, a magyar Polgári perrendtartás megújítása céljából
389-423
I. Absztrakt
389-392
II. A bizonyítás tárgyaláson kívüli lefolytatása
392-402
1. A bírósági megkeresés, kiküldött bíró útján történő bizonyítás felvétel, az előzetes bizonyítás és a bírósági eljáráson kívüli bizonyítás csak a felek részvételével a magyar Pp.-ben
392-402
2. Bizonyítás külföldön
399-402
III. Tárgyaláson kívüli bizonyítás felvétel a polgári peres - határon átnyúló - jogvitákban az EU tagállamaiban és a nemzetközi magánjogban
402-419
1. A határon átnyúló jogviták kritériumai és a tárgyaláson kívüli bizonyítási felvétel kapcsolódási pontjai
402-408
2. Bizonyítás felvétel az EU tagállamaiban
409-416
3. Bizonyítás felvétel az EU-n kívüli országokban
416-419
Összegzés
419-423
Kovács Kolos: A versenyjogi jogsértésekre vonatkozó Kártérítési irányelv magyar jogra gyakorolt várható hatásairól
425-433
I. A „károkozó" alanyi körének kibővítése
426-427
II. A hatékony jogvédelem biztosítása
427
III. A tényleges érvényesülés és az egyenértékűség elvének érvényre juttatása
428
IV. A bizonyítékok feltárásához való jog széleskörű biztosítása
428-430
V. Az engedékenységi kérelemmel élő vállalkozásokra vonatkozó különös kártérítési szabályok biztosítása
430-431
VI. Versenyjogi jogsértéssel okozott árnövekedés és annak továbbhárítása melletti megdönthető vélelem bevezetése
432-433
Nochta Tibor- Fabó Tibor: Az Európai Unió fogyasztói adásvételről és a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelveinek tükröződése polgári jogunkban
435-460
Előszó
435
I. A fogyasztói adásvételről szóló irányelv rövid méltatása és hazai implementálásának útja
435-438
II. Az irányelv hatása a szerződésszerű teljesítés megítélésére
439-443
III. A hibás teljesítés Ptk.-beli fogalmának irányelvhez történő igazítása
443-447
IV. Az új Ptk. kellékszavatossági szabályai
447-455
V. A jótállás szabályozása az új Ptk.-ban
455-456
VI. A fogyasztói szerződésekből eredő szavatossági és jótállási igények peren kívüli érvényesítésének egyes eljárási szabályai
456-458
VII. A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv alkalmazásának egyik fő dilemmájáról
458-460
Bűnügyi tudományok
461-534
Gál István László - Tóth Mihály: Az uniós jog és a magyar jogrendszer viszonya - büntető anyagi jogi jogharmonizáció
463-494
I. A jogharmonizáció lehetősége és korlátai az anyagi büntetőjog területén: az egységes európai büntetőjog víziója
463-465
II. A büntetőjogi jogharmonizáció legfontosabb területei