1.1.1. Fémek, fémes anyagok

1.1.2. Polimerek, műanyagok

1.1.3. Kerámiák

1.1.4. Kompozit anyagok

1.3.1. Az anyagvizsgáló eljárások csoportosítása a vizsgálat célja alapján

1.3.2. Az anyagvizsgáló eljárások csoportosítása az anyag vizsgálat közbeni károsodása alapján

1.3.3. Az anyagvizsgáló eljárások csoportosítása a vizsgálati próba méretei alapján

1.3.4. Az anyagvizsgáló eljárások csoportosítása a vizsgálati hőmérséklet szerint

1.3.5. Az anyagvizsgáló eljárások csoportosítása az igénybevétel módja szerint

1.3.6. Az anyagvizsgáló eljárások csoportosítása az igénybevétel sebessége alapján

1.4.1. A tudás és gyakorlati alkalmazása

1.4.2. Káresetek vizsgálatának általános sémája

1.4.3. Katasztrófák kódolt megközelítése

1.4.4. Meghibásodási szemléletek

1.4.5. Esettanulmányok

2.1.1. A rugalmas alakváltozás fogalma és jellemzői

2.1.2. A képlékeny alakváltozás jellemzői

2.1.3. A képlékeny alakváltozás csúszási mechanizmusa

2.1.4. A kúszás alakváltozási mechanizmusai

2.1.5. A képlékeny alakváltozás következményei

2.2.1. A polimerek makromolekuláris szerkezete

2.2.2. A hőmérséklet hatása a polimerek mechanikai viselkedésére

2.2.3. Az alakváltozások molekuláris analógiája

2.2.4. A képlékeny deformáció típusai amorf polimerekben

2.2.5. Időfüggés és viszkoelaszticitás

3.1.1. A keménység fogalma és mérésének alapelvei

3.1.2. A szúrókeménységmérés vizsgálati módszerei

3.1.3. Erő-benyomódás görbe felvételén alapuló eljárások

3.1.4. Dinamikus keménységmérési eljárások

3.1.5. Közvetett módszerek a keménység meghatározására

3.1.6. Speciális keménységmérési feladatok fémes anyagoknál

3.1.7. Műanyagok vizsgálatának speciális problémái

3.1.8. Kerámiák vizsgálatának speciális kérdései

3.1.9. Felületi rétegek vizsgálata

3.1.10. A keménységmérési eljárások összehasonlítása, alkalmazásuk lehetőségei és korlátai

3.1.11. Összefüggés a keménység és egyéb anyagtulajdonságok között

3.2.1. A vizsgálat célja

3.2.2. Próbatestek típusai

3.2.3. A szakítódiagram értelmezése és jellegzetes szakaszai

3.2.4. Alakváltozási és szilárdsági mérőszámok - feszültségnyúlás diagramok

3.2.5. A vizsgálat kiértékelése

3.2.6. Finomnyúlás-méréssel meghatározható anyagjellemzők

3.2.7. A fajlagos törésmunka

3.2.8. A szakítóvizsgálat eredményeit befolyásoló tényezők

3.2.9. A szakítóvizsgálat legfontosabb alkalmazási területei

3.2.10. Műanyagok szakítóvizsgálatának speciális kérdései

3.3.1. Nyomóvizsgálat

3.3.2. Hajlítóvizsgálat

3.3.3. Nyíróvizsgálat

3.3.4. Csavaróvizsgálat

3.4.1. Kúszásvizsgálatnál használt próbatestek és gépek

3.4.2. A kúszásvizsgálat eredményeinek meghatározása

3.4.3. Interpolációs és extrapolációs módszerek

3.5.1. A vizsgálat célja, lényege

3.5.2. Próbatest típusok

3.5.3. A vizsgálat elvégzése és kiértékelése

3.5.4. A hőmérséklet hatása az ütőmunkára, az átmeneti hőmérséklet meghatározása

3.5.5. Az átmeneti hőmérsékletet befolyásoló tényezők

3.5.6. Az átmeneti hőmérséklet alkalmazása az anyagkiválasztásban

3.5.7. Hegesztett kötések ütő vizsgálata

3.5.8. A műszerezett ütő vizsgálat

3.6.1. Ismétlődő terhelések típusai, jellemzői

3.6.2. Fárasztóvizsgálathoz használt próbatestek és gépek

3.6.3. Kifáradási görbék

3.6.4. Fárasztóvizsgálatok és eredményeik értékelése

3.6.5. Kifáradási biztonsági diagramok

3.6.6. A halmozódó károsodás elmélete

3.6.7. Gyorsított fárasztóvizsgálatok

3.6.8. A fárasztóvizsgálat eredményeit befolyásoló tényezők

3.6.9. Bemetszések, feszültséggyűjtő helyek hatása

3.6.10. Összefüggések a kifáradási határ és más anyagi mérőszámok között

3.7.1. A korróziós károsodások és jelentőségük

3.7.2. A korróziós folyamatok típusai

3.7.3. A korróziót előidéző és sebességét befolyásoló tényezők

3.7.4. A korrózió megjelenési formái

3.7.5. A korrózióvédelem alapelvei

3.7.6. Korróziós vizsgálatok

3.7.7. A korróziós vizsgálatok dokumentálása, jegyzőkönyvezése

3.7.8. A korróziós vizsgálattal nyert információk értéke, megbízhatósága

3.8.1. A képlékenyalakítás technológiai próbái

3.8.2. A hegeszthetőség vizsgálata

3.9.1. Törésmechanikai alapelvek

3.9.2. Próbatestek, vizsgálattechnikai kérdések

3.9.3. A terjedő repedés méretének mérési módszerei

3.9.4. A Kic törési szívósság meghatározása

3.9.5. Fáradásos repedésterjedési sebesség vizsgálatok

3.9.6. A kritikus repedéskinyílás meghatározása

3.9.7. A Jic szívóssági mérőszám és az R-görbe meghatározása

3.9.8. Korróziós törési szívósság, fáradásos repedésterjedés korrozív közegben

3.9.9. A Kla repedésmegállási törési szívósság vizsgálata

3.9.10. Törési biztonság

4.1.1. Az ultrahang gerjesztése

4.1.2. Az ultrahang terjedése

4.1.3. Ultrahangvizsgálati elvek

4.1.4. Az ultrahang visszaverődés törvényei

4.1.5. Anyagminőségek vizsgálhatósága ultrahanggal

4.1.6. A hibanagyság meghatározása AVG módszerrel

4.1.7. Az ultrahangos vizsgálat gyakorlati alkalmazásai

4.2.1. Röntgenvizsgálat

4.2.2. Izotópos vizsgálatok.

4.2.3. A radiológiai vizsgálatok hibakimutathatósága

4.2.4. Vizsgálati elrendezések

4.2.5. Hegesztési varratok radiológiai minősítése

4.2.6. A hegesztési varratok hibáinak jelölése

4.2.7. A varrathibák mérete és gyakorisága

4.3.1. Vizuális vizsgálatok

4.3.2. Optikai és endoszkópos módszerek

4.3.3. Festékdiffúziós vizsgálatok

4.3.4. A roncsolásmentes vizsgálat mágneses módszerei

4.3.5. Örvényáramos vizsgálatok

4.3.6. Az akusztikus emissziós vizsgálatok

4.4.1. A műszaki diagnosztika fogalma

4.4.2. Műszaki diagnosztika az üzemfenntartásban

4.4.3. A diagnosztikai módszerek csoportosítása

5.1.1. Mérési sorozatok jellemzése

5.1.2. Szignifikanciapróbák

5.1.3. Változók közötti kapcsolatok vizsgálata

5.2.1. A minőség fogalma

5.2.2. A minőségügyi rendszerek szükségessége

5.2.3. A minőségügyi rendszerek alapfogalmai

5.2.4. A minőségügyi rendszerek modelljei

5.2.5. Az ISO 9000 szerinti minőségügyi rendszer

5.2.6. A teljes körű minőségirányítás

5.2.7. A minőségellenőrzés statisztikai módszerei

5.3.1. Az anyagvizsgáló laboratóriumok működése

5.3.2. Vizsgálati jegyzőkönyvek

5.3.3. Minőségügyi rendszer

5.3.4. Az anyagvizsgáló laboratóriumok akkreditálása

5.3.5. Laboratóriumjártassági vizsgálat