NEMZETKÖZI JOGI ÉS EURÓPAJOGI TANULMÁNYOK BRUHÁCS JÁNOS TISZTELETÉRE
22-351
Blutman László: Nemzetközi szerződés értelmezése más nemzetközi jogszabály segítségével
23-43
I. Nemzetközi jogi norma használata értelmezési támpontként
23-28
II. A bécsi egyezmény 31. cikk (3) bekezdésének (c) pontja
28-31
III. Korlátozott joghatóság - jogértelmezés vagy jogalkalmazás?
31-34
IV. A más nemzetközi jogszabályokkal történő értelmezés feltételei
34-38
V. A felhasznált jogszabályokban részes felek köre
38-43
Ernszt Ildikó: A kalózkodás és a nemzetközi jog
44-58
I. A kalózkodás napjainkban - egy régi bűntett új reneszánsza
44-45
II. Hostis humani generis és a kalózkodás mint államilag támogatott terrorizmus?
45-47
III. A kalózkodás „költség-haszon elemzése”
47-48
IV. A nemzetközi jog lépései
48-57
1. Mi a kalózkodás? A fogalom meghatározásával kapcsolatban felmerülő kérdések
48-50
2. Az 1982. évi tengerjogi egyezmény egyéb rendelkezései
51
3. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (International Maritime Organization)
51-54
4. A Nemzetközi Tengerészeti Hivatal (International Maritime Bureau)
54-56
4.1. Kalózkodás Elleni Információs Centrum
54-55
4.2. Indonéziától Szomáliáig: kalózok mindenütt
55-56
5. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának lépései - dióhéjban
56-57
V. Összegzés
57-58
Gál Gyula: A világűrjogi funkcionalizmus - elmélet és gyakorlat
59-76
Herczegh Géza: Néhány szó a környezetvédelem nemzetközi jogáról
77-87
Horváth Zsuzsanna: Védelem a tudományos bizonyosság hiányában: az elővigyázatosság alapelve az Európai Unió környezeti jogában
88-115
I. Az elővigyázatosság alapelvének kialakulása
89-95
1. A német Vorsorgeprinzip
89-90
2. Az elővigyázatosság alapelve a nemzetközi környezeti jogban
91-95
II. Az elővigyázatosság alapelve az Európai Közösségben
95-104
1. Az elővigyázatosság alapelve környezeti politikai dokumentumokban
95-98
1.1. Környezeti cselekvési programok
95-96
1.2. A Bizottság közleménye az elővigyázatosság alapelvéről
96-98
2. Az elővigyázatosság alapelve a közösségi jogban
98-104
2.1. Az elővigyázatosság alapelve az EK-Szerződésben
98-100
2.2. Az elővigyázatosság alapelve környezeti jogszabályokban
100-102
2.3. Elővigyázatosság vagy megelőzés?
102-104
III. Az elővigyázatosság alapelvének alkalmazása az Európai Bíróságok által
104-115
1. Az elővigyázatosság alapelvét kifejezetten nem említő ügyek
106-107
1.1. BSE („brit marhahús”) ügy
106-107
2. Az elővigyázatosság elvére kifejezetten hivatkozó, a környezet védelmével kapcsolatos ügyek
107-109
2.1. A Waddenzee ügy
108-109
3. Az elővigyázatosság elvére kifejezetten hivatkozó egészségvédelmi ügyek
109-114
3.1. A Greenpeace France ügy
110-111
3.2. Artegodan kontra Bizottság ügy
111-112
3.3. Svédország kontra Bizottság (paraquat) ügy
112-114
IV. Záró megjegyzések
114-115
Kardos Gábor: Az élelemhez, illetve a vízhez való jog védelme az univerzális nemzetközi jogban
116-126
I. Létezés, létfenntartás és a megfelelő életszínvonalhoz való jog
116-117
II. Az élelemhez való jog
117-121
1. Az élelmiszer termelés és ellátás dilemmái
117-119
2. Az élelemhez való jog a nemzetközi jogban
119-120
3. Az élelemhez való jog tartalmi elemei és az államok kötelezettségei
120-121
III. A vízhez való jog
121-125
1. A víz jelentősége, a víz mint probléma
121-123
2. A vízhez való jog dogmatikai alapja a nemzetközi jogban
123-124
3. A vízhez való jog normatív tartalma és az államok kötelezettségei
124-125
IV. Néhány következtetés
125-126
Kardosné Kaponyi Erzsébet: Az Európai Unió bővítése, a tagállamok vitái
127-164
I. A csatlakozás buktatói
127-130
II. Mennyire európai az Európai Unió?
130-137
III. A bővítés kritériumai Koppenhága után
137-142
IV. Az Európai Unió és a tagállamok vitái
142-147
V. A bővítés és a tagjelöltekkel kapcsolatos viták
147-162
1. Ciprus - Törökország
147-151
2. Görögország - Macedónia
152-156
3. Szlovénia - Horvátország
156-162
VI. Hogyan tovább Európai Unió?
162-164
Karoliny Eszter: Intézményközi megállapodás az európai kommunikációs politikáról - vajúdtak a hegyek?
165-185
I. A kommunikációs politika rövid története
165-167
II. A kommunikáció új megközelítése
167-169
III. Az Akcióterv
169-171
1. Belső kommunikációs és személyzeti stratégia a Bizottság számára: hatékonyságnövelés és hírnévépítés belülről
170
2. Az Európai Bizottság intézményi kommunikációról szóló nyilatkozata
171
IV. D-terv a demokráciáért, a párbeszédért és a vitáért
171-176
1. A D-terv fogadtatása
172-173
2. A visszacsatolás első körének eredményei
174-175
3. D-terv: szélesebb és mélyebb vita Európáról
175-176
4. Vitassuk meg Európát! - a D-terv (demokrácia, párbeszéd és vita) tapasztalatainak továbbviteléről
176
V. Az Európai Kommunikációs Politikáról szóló Fehér Könyv
176-179
1. A Fehér Könyv fogadtatása
179-180
2. Partnerség az Európáról szóló kommunikációért
180-181
3. Internetes és audiovizuális stratégia az európai kommunikációban
181
4. Az elfogadott intézményközi megállapodás
181-182
VI. „Formai követelmények” - mire jó egy intézményközi megállapodás?
182-184
1. Európai Kommunikációs Charta illetve Magatartási Kódex
183
2. Intézményközi megállapodás - politikai nyilatkozat
183-184
3. Lehetséges jövőbeli lépések: a kommunikációs politika a szerződésekben?
184
VII. Következtetések
184-185
Komanovics Adrienne: Effective enforcement of human rights: the Tysiac v. Poland case
186-225
I. Introduction
186-187
II. Poland’s rules on medical termination of pregnancy
187-190
III. Abortion and international human rights standards
190-195
1. The Universal Declaration of Human Rights
190
2. The International Covenant on Civil and Political Rights
191
3. Convention on the Rights of the Child
191
4. Convention on the Elimination of All Forms of Discrimination Against Women
191
5. The European Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms
192
6. The International Conference on Population and Development
192-193
7. Fourth World Conference on Women
193-195
IV. Jurisprudence of the treaty-based monitoring bodies
195-210
1. Human Rights Committee
195-196
2. Committee on Economic, Social and Cultural Rights
196-198
3. Committee on the Elimination of Discrimination Against Women
199-200
4. Committee on the Rights of the Child
200-201
5. Jurisprudence of the European Court on Human Rights
201-210
5.1. Article 2 of the Convention - the right to life
201-203
5.2. Article 3 of the Convention -prohibition of torture, inhuman or degrading treatment
203-204
5.3. Article 6 of the Convention - the right to a fair hearing
204
5.4. Article 8 of the Convention - the right to respect for private and family life
205-207
5.5. Article 12 of the Convention — the right to marry and found a family
208
5.6. Article 13 of the Convention - the right to an effective remedy
208
5.7. Article 14 of the Convention - the prohibition of discrimination
209-210
V. Analysis of the Tysiac case
210-224
1. Relevant domestic law and practice
213
2. Circumstances of the case
213-215
3. Article 2 - Abortion and the right to life
215-216
4. Article 3 - Prohibition of torture and ill-treatment
216
5. Article 8 - Right to respect for private and family life
216-224
5.1. Submission by the parties and third parties
216-218
5.2. The Court’s view
219-224
VI. Conclusions
224-225
Kovács Péter: Kisebbségi önkormányzatiság, identitásvállalás és adatvédelem - avagy mennyi gondot is okoz nemzetközi jogi vonatkozású fogalmak önkényes értelmezése és ,,továbbfejlesztése”
226-242
Lamm Vanda: Permissibility of reservations to optional clause declarations
243-258
Mohay Ágoston: Nemzetközi parlamentáris intézmények Európában - az Európai Parlament és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének összehasonlítása
259-284
I. Az Európai Parlament
259-273
1. Az Európai Parlament összetétele és működése
259-260
2.1. Jogalkotás
261-267
2.2. Költségvetési hatáskör
267-270
2.3. Ellenőrzési (felügyeleti) hatáskörök
270-271
2.4. Kinevezési jogkör
272-273
2.5. Véleményezési hatáskör
273
II. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése
273-279
1. A Parlamenti Közgyűlés összetétele és működése
274
2. A Parlamenti Közgyűlés hatáskörei
275-279
2.1. Tanácskozási (konzultatív) hatáskör
275
2.2. Döntéshozatali hatáskör
275-277
2.3. Kinevezési hatáskör
277-278
2.4. Ellenőrző (monitoring) hatáskör
278-279
III. Nemzetközi parlamentáris intézmények - egy hatásköri modell
279-283
1. A nemzetközi parlamentáris intézmény definíciója
280
2. Nemzetközi parlamentáris intézmények - egy lehetséges tipológia
280-281
3. Az Európai Parlament és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése összehasonlítása
281-283
IV. Záró gondolatok
283-285
Pánovics Attila: Az „Európa Környezetéért”folyamat
286-302
I. Az ENSZ EGB tevékenysége
288-289
II. A környezet páneurópai védelme
289-292
III. Az „Európa Környezetéért” folyamat
292-298
1. Dobris
293-294
2. Luzern
294
3. Szófia
294-295
4. Aarhus
295-296
5. Kijev
296-297
6. Belgrád
297-298
IV. A folyamat reformjára tett javaslatok
298-299
V. Összegzés
299-302
Prandler Árpád: Gondolatok a nemzetközi büntetőbíráskodásról: eredmények és kilátások
303-323
I. Bevezető
303-304
II. Az előzmények
304-306
III. Nürnberg-Tokió
306-308
IV. ICTY
308-312
V. ICTR
312-315
VI. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC)
315-316
VII. A vegyes jellegű büntetőbíráskodás
316-312
1. Koszovó
317
2. Kelet-Timor
318
3. Sierra Leone
318-319
4. Kambodzsa
319-320
5. Libanon
320-321
VIII. ÖSSZEGEZÉS
321-323
Szalayné Sándor Erzsébet: A mellőzéstől a dinamikus értelmezésig - gondolatok a bírói gyakorlat szerepéről az„ európai polgár" intézménye kapcsán
324-339
I. Az Európai Unió jogrendjéről - általában: az „európai polgár” három jogrendszer metszéspontjában
324-327
II. „Európai polgár” - az uniós polgárság intézménye
327-339
1. Jog és identitás
327-330
2. A jogszabályi háttér
330-334
3. A mellőzéstől a dinamikus értelmezésig: az Európai Bíróság releváns joggyakorlatának szakaszolása
334-336
4. Névviselési jogot érintő ügyek az Európai Bíróság előtt
336-339
III. Zárszó helyett
339
Tóth Norbert: Kalandozás az autonóm területek világában - az ún. „fordított kisebbségek ” problémája a nemzetközi jogban
340-351
I. Problémafelvetés
340-342
II. A kérdés lehetséges nemzetközi jogi vonatkozásai
342-343
III. A „fordított kisebbségek” jogi helyzete a nemzetközi jogban