II. Küzdelmes évek. Croy bíboros halálától Vives angliai tartózkodásáig (1521-23.)
XII-XVII
III. Az angolországi tartózkodás évei
XVII-XXV
IV. Állandó tartózkodása Brugesben. A szükség napjai
XXV-XXXVI
V. Vives utolsó életévei
XXXVI-XLII
VI. Vives pedagógiai rendszere
XLII-LXIV
Vives János Lajos válogatott Neveléstudományi Művei
[1]-
I. A tanulmányok rendszere vagy a keresztény nevelés. 1531
[3]-195
Előszó a tanulmányok rendszeréhez
[3]-6
Első könyv
[7]-38
Első fejezet. Az emberek élete az őskorban. Az első találmányok és kezdetleges életviszonyok
[7]-11
Második fejezet. A vallástan a legelső a tudományok között. Mi a tudomány és ki a tudós?
12-16
Harmadik fejezet. A tudományok és művészetek sokfélesége; ennek eredete
16-20
Negyedik fejezet. Isten a mi végső célunk. Azért azokat a tudományokat és művészeteket kell felkarolnunk, amelyek ő hozzá vezetnek, s kerülnünk kell azokat, amelyek tőle eltávolítanak
20-27
Ötödik fejezet. A lélek kétféle tehetsége; mire terjednek ki ezek és mi a sorrendjük. Az emberi társadalom eredete, fennmaradása és felbomlása. A tudományok és művészetek felosztása
27-32
Hatodik fejezet. A könyvek nagy számából melyeket kell az iskolában felhasználni? A nem keresztény s főleg az ókori írók műveinek szerepe a keresztény művelődésben
32-38
Második könyv
[38]-66
Első fejezet. Milyen hely alkalmas az iskola számára? A tanárok tudományos képzettségének kellékei. Az egyetemi fokozatok és elnyerésük feltételei. A tanárok fizetése és választásuk
38-44
Második fejezet. Az iskoláztatás célja. A gyermekek hajlamainak kifürkészése. A magánoktatás-e jobb vagy az iskolai. A házi nevelés becse
45-52
Harmadik fejezet. Milyen előkészülettel menjen az ifjú a felsőbb iskolába? A felvétel feltételei. A szellemi adományok különbözősége
52-59
Negyedik fejezet. A szellemi adományok ismertető jelei. Mindenkinek van tehetsége valamely tantárgyhoz. A tanítók magatartása a tanulókkal szemben. Miféle tárgyakat kell először tanítani?
59-66
Harmadik könyv
[66]-118
Első fejezet. A nyelv a lélek kifejezője. Az anyanyelv tudásának fontossága. Az arab és agarén nyelv. A latin nyelv dicsérete. Mely életkorban tanuljanak a gyermekek és minő sorrendben? A görög nyelv fontossága. A héber nyelv
66-73
Második fejezet. A tanítók hibái a tanításban. A tanítványok anyanyelvét ismerni kell. A tanítás módszere a szókincs biztosításában és az írók megértésében
73-78
Harmadik fejezet. A tanuló magatartása. A jegyzetfüzetek becse. Az emlékezet; mi támogatja és mely korban kell gyakorolni
78-84
Negyedik fejezet. Mikor vehetik kezdetüket a vitatkozások és milyenek legyenek? Mire terjedhetnek ki? A tanulók hibáinak javítása. A büntetések alkalmazása. Mivel kell a tanulókat a tudományok megkedvelésére ösztönözni? A játékok fontossága. A táplálkozás
85-90
Ötödik fejezet. Az írókról általában. Hasznos és ártalmas írók. A költök olvasásának előnyei és ártalmai. Plutarchus és a költők
91-96
Hatodik fejezet. A jó író ismertető jegyei. A latin irodalom áttekintése. Az olvasás célja és ideje
96-104
Hetedik fejezet. A görög nyelv tanulása. A görög megkezdésének ideje. A tanulásban minő sorrendet kell betartani? Mely írókat kell olvasni?
105-109
Nyolcadik fejezet. A latin és görög irodalom nyelvész írói
109-113
Kilencedik fejezet. Az újabb írók. A költők, régiek és újabbak. Az ókori irók magyarázói
113-118
Negyedik könyv
[118]-162
Első fejezet. Maga a puszta nyelvismeret kevésbecsű dolog, ezért a tulajdonképeni tudományokra kell áttérni. A nyelvi ismeretek után a dialektika következik. A dialektika lényege. A fizika. A természettudományok haszna
118-125
Második fejezet. A prima philosophia. Miért írt a szerző Aristoteles nyomán erről a tárgyról? Milyen legyen a tanára? Műszavai. Vitatkozások és gyakorlás. A bizonyítás. Tankönyvek. A tanuló magánszorgalma
125-131
Harmadik fejezet. A szónoklat. Cáfolása annak a felfogásnak, hogy a szónoklatot mellőzni kell. A retorikai írók. A szónoki beszéd fajai. A tanítás módszere
131-136
Negyedik fejezet. Az utánzás
136-144
Ötödik fejezet. A mathematikai tudományok. Aritmetika, geometria, zene, csillagászat. Jelesebb kézikönyvek. A mathematikai tudományok befejezése után a kevésbé tehetségesek és a szegényebbek a gyakorlati pályákra lépnek
144-149
Hatodik fejezet. Azok a tudományok és találmányok, amelyek az emberi életben hasznosak és kellemesek. A szellemi tudományok. Az orvositudomány
149-157
Hetedik fejezet. Az orvosi tudomány tanításának menete. Vitatkozások. Az ásvány- és növényország a gyógyszerek szempontjából. Kik legyenek az orvosok tanárai? Útmutatások a gyakorló orvosok számára
157-162
Ötödik könyv
[163]-195
Első fejezet. Az életbölcseség. Ennek tényezői az ítélőtehetség és a tapasztalat. A tapasztalat fő forrása a történelmi múlt. A történelmi ismeretek fontossága. A történelmi oktatás menete
[162]-170
Második fejezet. A történelem tanulmányozásában alkalmazandó sorrend. Történetírók. Panasz az egyháztörténet elhanyagolásamiatt
170-178
Harmadik fejezet. Az erkölcsbölcselet
179-187
Negyedik fejezet. A törvények. A jogtudósok feladata. A római törvények
187-195
II A tudós életmódja és erkölcsi alapelvei
196-218
Első fejezet. A tudósok folytonos előretörekvése, szerénysége és helyes életcélja
197-204
Második fejezet. A tudós viselkedése az emberekkel és tudóstársaival történő érintkezésben
204-213
Harmadik fejezet. A tudós az irigység és rosszakarat ellen vértezze föl magát. Irányelvek az irói működésben
213-218
III. A keresztény nő nevelése. 1523. Ajánlva Spanyolországi Katalinnak, Angolország királynéjának, legkegyelmesebb úrnőjének
[219]-328
Első könyv. A hajadonok
[222]-317
Első fejezet. Nevelés az első évben
[222]-223
Második fejezet. A gyermekkor többi évei
225-227
Harmadik fejezet. Az első foglalkozások
227-231
Negyedik fejezet. A nők ismereteinek tárgyköre
231-238
Ötödik fejezet. Mely írókat nem kell olvasni és kiknek a műveit kell?
238-243
Hatodik fejezet. A szüzesség
244-249
Hetedik fejezet. Útmutatás a test ápolására
249-255
Nyolcadik fejezet. A női pipere
255-267
Kilencedik fejezet. A hajadon egyedülléte
267-273
Tizedik fejezet. A női erények és utánzásra méltó példák
275-278
Tizenegyedik fejezet. Mikép kell viselnie magát a leánynak a házonkívül?
278-290
Tizenkettedik fejezet. A tánc
290-294
Tizenharmadik fejezet. A szerelem
290-301
Tizennegyedik fejezet. A hajadon igazi szeretete
301-303
Tizenötödik fejezet. A jövendőbeli megválasztása
303-317
Részlet a második könyvből. A gyermeknevelés
317-328
IV. Bevezetés az igazi bölcseségbe
[329]-370
Első fejezet. Az igazi bölcseség
329
Második fejezet. A dolgok felosztása
330
Harmadik fejezet. A dolgok tulajdonságai és becse
330-335
Negyedik fejezet. A test és a lélek
335-338
a) A test
335-337
b) A lélek
337-338
Ötödik fejezet. A nevelés
338-343
Hatodik fejezet. Az erény és a szenvedélyek
343-347
Hetedik fejezet. A vallásosság
347-353
Nyolcadik fejezet. A szeretet
353-358
Kilencedik fejezet. A társadalmi élet
358-360
Tizedik fejezet. A beszéd
360-363
Tizenegyedik fejezet. Érintkezés az emberekkel
363-367
Tizenkettedik fejezet. Hogyan viselkedjék az ember önmagával szemben
367-370
V. Tanterv Montjoie Vilmos fia számára. 1523
[371]-378
VI. Részletek a Mária angol hercegnő tanítója számára írt utasításokból
[379]-382
A lefordított művekben előforduló tulajdonnevek betűrendes magyarázata